Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként megjelent a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai tervről szóló uniós rendelet. Hamarosan benyújtjuk hozzá a magyar elképzeléseket.
Vajon kis parcellákra kell bontani? (fotó: Horizont Média)
Csak a „fehér füstre” vártunk
Az Európai Parlament a 2021. november 23-i plenáris ülésén szavazta meg a KAP-reformot, majd ezt követően került sor az alaprendeletek tanácsi elfogadására. Az alapjogi aktusok 2021. december 7-én lépnek hatályba. Az említett jogszabályok adják a 2023-27-es időszaki Közös Agrárpolitika kereteit, amely alapján a tagállamok elkészítik az agár-élelmiszeripari támogatásokat magukban foglaló KAP stratégiai terveiket. Ezeket a terveket 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé – tehát már lényegében készen vannak –, majd ezt követően kezdődhet meg a jóváhagyási eljárás a 2022-es év folyamán.
A visegrádi országok agrárkamarái, valamint a Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért tavaly év végén közös nyilatkozatban fogalmazták meg, milyen Közös Agrárpolitikát látnának szívesen. Ezek az elvárások csak részben fognak megvalósulni, de a leglényegesebb pontokon sikerült a módosítás.
Sok célt kellett összhangba hozni
A magyar kormány elképzéseiről decemberi lapszámunkban írunk részletesen. Ebből kiderül,
- hogyan lehet megvalósítani az egyes és kettes pillér zöld céljait úgy, hogy közben az alaptámogatás ne csökkenjen,
- hogyan lehet támogatni a kisgazdaságokat úgy, hogy az ne menjen a mérethatékony termelés rovására,
- hogyan lehet elérni azt, hogy a támogatáspolitika összhangban legyen a már kialakult magyar birtokszerkezettel és adópolitikával.
Az új KAP 2023. január 1-jével indul. A cél az, hogy jövő év szeptemberére már kialakuljanak az új játékszabályok, és minden gazdaság ennek megfelelően tervezhesse a vetésszerkezetét. Tehát nagyon intenzív bizottsági munkára van szükség a stratégiai tervek gyors elbírálása érdekében.
Összeállította: Gönczi Krisztina
