Bioalma: még réspiac, de bizakodik

A bioalma jellemzően nem lépi át az EU határait, viszont csak egyes tagállamokban nagy rá a kereslet. Kelet-Európa almáskertjeiből jellemzően nyugat-európai feldolgozókhoz kerül az áru.

 

alma a fán
A kelet-európai termést Nyugat-Európa vásárolja fel, helyben nem fogy (fotó: Horizont Média)

 

5 százalékos réspiac

Az EU-n belül 2015 óta 67 százalékkal nőtt a bioalma termőterülete, közelítve az 57 ezer hektárt. Francia- és Olaszországban csaknem megduplázódott a termesztési felület, és az előállított almamennyiség 30-50 százalékát exportra szánják. A bioalma jellemzően nem lépi át az EU határait, viszont csak egyes tagállamokban nagy rá a kereslet. Uniós szinten a bioalma piaci részesedése mindössze a kínálat 4-5 százalékát teszi ki, a legnagyobb Ausztriában, ahol meghaladja a10 százalékot. Németországban az almapiac 7,5 százalékát teheti ki ez a termék. A kelet-európai bioalma jellemzően a nyugat-európai gyárakban landol, ahol gyümölcslé, bébiétel készül belőle.

 

A Green Dealben reménykednek

Az ágazat a Green Deal célkitűzéseitől reméli a termelés fellendülését és fogyasztói szemlélet változását is. Eszerint 2030-ig meg kellene felezni a növényvédőszer-használatot és 25 százalékra növelni az ökoterületek arányát a termelésben. Elemzők úgy vélik, ilyen adminisztratív eszközökkel nem bővíthető a biogazdálkodás. Az átállás során a konvencionális gazdaságok jellemzően elveszítik az addig megszokott termésmennyiség harmadát, és az évjárati ingadozás is sokkal kifejezettebbé válik, hiszen a rovarkártevők és a gombás betegségek nehezebben foghatók meg biotermesztésben – számolnak be tapasztalataikról német gazdaságok. Ugyanakkor a termelés munkaerőigénye megnő, amit most senki nem kíván magának. A ráfordítások növekedését nem feltétlenül követi le a piac.

 

Lásd még a témában cikkeinket:

Alma: a prémium szegmens most is jól muzsikál

Étkezésire hajtunk, de sokszor léalma lesz belőle

 

bioalma gyümölcs mezőgazdaság piac