Nem kiugró az idei európai almatermés, mégis telítettséget érez a piac. 120 ezer tonnányi lengyel alma ugyanis kiszorult a legnagyobb felvevőpiacáról.
Most 30 százalékkal kevesebbet ér, mint tavaly (fotó: Horizont Média)
Haragban vannak
Az EU-27 és Nagy-Britannia idei almatermése két rossz év után visszatért a 2018-2020. évek átlagához. Az idei 11,7 millió tonnára becsült mennyiség 10 százalékkal lenne több a 2020. évi termésnél. Különösen az EU legnagyobb almatermelője, Lengyelország takarít be sokat idén: 22 százalékkal többet a tavalyinál. Külön pech, hogy a feszült lengyel-fehérorosz kapcsolatok miatt Varsó a legnagyobb piacát veszítette el idén.
Ugyanis Belorusszia volt tavaly a lengyel alma legnagyobb felvevőpiaca, több mint 121 ezer tonnát importált belőle. Németország volt a második 76 ezer tonna alma behozatalával, és alig lemaradva Egyiptom a harmadik 75 ezer tonnával – írja freshplaza.com. A portál szerint a lengyelek képtelenek lesznek a fehérorosz piac elvesztését egyik pillanatról a másikra pótolni, ahogy az orosz piac kiesését sem sikerült eddig egyetlen európai tagországnak sem. A logisztikai költségek növekedése is gondot okoz a mostani szezonban. Ez leginkább a tengeren túli exportot érinti. A Kínába és a déli félteke országaiba irányuló export veszít a legtöbbet a teherszállítás költségeinek növekedése miatt, míg a környező országokba emelkedhet a lengyel kivitel.
Önköltségi szint alatt
Nem csoda, ha mindenütt nyomottak az árak. Hazánkban a termés valahol 450-500 ezer tonna között várható, ez sokkal jobb az elmúlt két, fagykáros év 400 ezer és 350 ezer tonnánál is gyengébb eredményénél – mondja Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke. A léalma a feldolgozóhoz beszállítva ér kilónként nettó 25 forintot, ami telephelyen 20-21 forintos árat jelent. „Ez pont az az ár, amivel nem keresünk semmit, de a fán hagyni sincs szívünk” – kommentálja az elnök.
Mint megtudjuk, az étkezési alma (első osztályú, tartályládában) kerti ára 80-110 forint között van fajtától függően. Tavaly a gála 170 forintért ment el, bár Apáti Ferenc az sem volt reális árnak mondható. „Valahol a kettő között van a piaci optimum. 100 forint alatt az ültetvények fenntartása, fejlesztése már nem finanszírozható, a 150 forint feletti árat pedig már nem bírja el a piac.” A szakember lassúnak ítéli az idei szüreti tempót, ami egyértelműen az emberhiányra vezethető vissza. „Átlagos évjáratban november 10-re végezni szoktunk a szedéssel, idén a termés negyede még a fákon van, nem kizárt, hogy egyes ültetvényeken csak november 25-re végeznek a munkával. A minőségromláson túl idén egy további veszély is felmerül: a jelek szerint nem ússzuk meg az őszi fagyokat. Az alma mínusz 5 fokot még elvisel a fán, de ennél többet nem.”
