Mire a napraforgó és pláne a kukorica vágási ideje eljön, a facéliamagért kapott pénz már régen a termelő zsebében csörög. Aki év elején azért mondott le róla, mert a kukoricától sok bevételt remélt, most savanyú képpel nézheti azokat, akik kitartottak az aprómag mellett. Ez a növény lepipálja a tengerit jövedelmezőségben.
Megtalálni a termelőt
Minden termeltetési rendszer ugyanazzal a kihívással küzdött idén: a szabadpiacon értékesíthető termények, elsősorban a kukorica ára úgy megugrott, amivel nehéz volt versenyezni. A csemegekukorica-feldolgozók éppúgy megszenvedték ezt, mint a kiskultúrák és a vetőmag-termelés. „Nagy volt a facéliatermelési kedv” – halljuk mégis a meghökkentő információt Dr. Nagy Idától, a Lajtamag Kft. szaktanácsadójától. A cég aprómagokból hazánk egyik legnagyobb termeltetője, értékesítője. Mint megtudjuk, a facéliamag szerződéses ára évről évre erősen ingadozik, pár éve még az 500 forintot sem érte el, most viszont 900 forint felett volt kilónként, ami erősen motiválta a termelőket. „Abszolút pénzügyi kérdés, hogy megéri-e vele foglalkozni, ezért a termeltetőknek tartaniuk kell a lépést a terményárakkal. Kevés az olyan partner, aki kvázi kényszervállalkozóként foglalkozik a növénnyel, mert olyanok a talajadottságok vagy olyan mértékű nála a vadkár, ami a konkurens árunövények termesztését kockázatossá teszi” – sorolja a szakember. Az országban járva ma már nemcsak a nyugati megyékben látjuk pompázni a méheket vonzó facéliamezőket, a keleti megyékben is egyre gyakrabban találkozunk vele. A másodvetésekben azonban kevésbé észlelni a növekvő vetési kedvet, a facéliamag több mint 90%-a továbbra is minden évben elhagyja az országot. A zöldítésekben még mindig a mustár-olajretek páros vezet, a termelők többsége nincs tisztában azzal, hogy ez a repcevetésekre növényegészségügyi kockázattal jár, vagy tanácstalan az alternatívákat illetően. Ezért a hazai facéliatermesztést továbbra is a vetőmagexport hajtja.
Tisztított facéliamag (forrás: landwirt.com)
Az ajánlott technológia…
A termesztéstechnológia legkritikusabb pontja a vetés, lévén egy márciusi vetésű aprómagról van szó, amelyhez egy nedvességet kellően tartalmazó, aprómorzsás magágy szükséges. Hogy mennyire sikerül a talaj-előkészítés, az már ősszel eldől. Amikor olyan kukoricarekord van, mint tavaly volt, plusz beüt a csapadékos idő, kérdésessé válik a facélia sorsa, még akkor is, ha nem a kukorica az előveteménye: egyszerűen kapacitáshiányok lépnek fel a gazdaságban, nem marad idő és ember a talajművelésre. Nem is annyira a facéliát kell megtanulnia annak, aki vetőmagot akar előállítani, mint inkább azt, hogy hogyan szervezze a munkát, hogyan művelje a földet a siker érdekében. Könnyebbséget ad, hogy a tavaszi vetőmagok közül a facélia kevéssé hidegérzékeny, viszonylag korán elkezdhetünk dolgozni vele.
Biogazdaságban is működik széles sortávval, sorközműveléssel (fotó: Dr. Nagy Ida)
Idén sokan megrettentek a hideg tavasztól, és a melegre várva halogatták a vetést, így a növény virágzása belecsúszott a szárazságba. A facélia egyébként nem egy kényes kultúrnövény, sokat megőrzött a vadságából. Akkor is képes behozni a fejlődésbeli lemaradást, ha később vetették vagy lassan csírázott. Aki ősszel nem tud középmélyen művelni és elmunkálni, tavasszal pedig kertszerű, aprómorzsás, gyommentes, 4-5 cm mély vetőágyat készíteni, annak lutris a facéliatermesztés. A lazább talajokon vetés előtt és után is hengerezni kell a táblát, hogy záruljanak a pórusok. A leginkább bevált sortáv a gabona-, duplagabonatáv vagy az ikersoros művelés. A vetőmagnorma jellemzően 7–10 kiló vetőmag/hektár, biokörülmények között 10–15 kiló, a hektáronkénti tőszámtól függően. A 10 kiló mag hektárköltsége 20 ezer forint körül alakul. A növény nem tápanyagigényes és nem vegyszerigényes. Ősszel a technológiai javaslat szerint alaptrágyaként mintegy 50 kg foszfort és 45–65 kg káliumot javasolt kiadni, nitrogénből legfeljebb 34 kg-ot igényel a vetés előtt. A gyomnövények közül a kakaslábfű, vadzab, lapulevelű keserűfű, vadrepce, libatop, aranka okozhat jelentős problémát. Egyszikű gyomok ellen a technológiai javaslat szerint a Targa Super 5 EC és a Gramin ajánlható. A fészkesvirágzatú gyomok ellen a Cliophar 600 SL használható. A gyomirtás a gyomnövény 2-4 leveles állapotánál lehetséges, a facélia ilyenkor általában kb. 6 cm magas, és levele viasszal fedett, zöld. Vizes, harmatos állományt nem szabad gyomirtani, ilyenkor csökken a védő viaszréteg a leveleken. A virágzás előtt kiadott foszfor- és bórtartalmú lombtrágyák elősegítik a kötődést, célszerű alkalmazni ezeket. A betakarítás jellemzően kétmenetes, a vetésterületnek csak kis részén végeznek deszikkálás utáni egymenetes vágást. A kaszálást akkor kell megkezdeni, amikor a virágzat alsó egyharmada megbarnul, és a benne lévő magok kávébarnára színeződnek. A virágzat alsó részén lévő magvak ilyenkorra már érettek, a középső részen lévő magok pedig rendre vágás után fognak beérni.
Facélia, rendre vágva (forrás: Lajtamag) (fotó: Dr. Nagy Ida)
… és a még szerényebb gyakorlat
Posztós Balázs Rábapatonán, egy 450 hektáros családi gazdaságban dolgozik, ahol minden évben termelnek facéliát. Idén 20 hektár körül adta ki a vetésforgó, de a korábbi években volt már 65 hektáron is a növény. 2014 óta foglalkozik vele, és az idők során egyre jobban megszerette. „Már az első évben behozta a hozzá vásárolt hevederes kasza árát. Onnantól kezdve egyre növeltük a területét.” Egymenetes betakarítással szerinte a facélia sok magot kiperget, nála a rendrevágáson és felszedés időzítésén múlik az eredmény jelentős része. A siker másik fele a vetésnél dől el. Posztós Balázs szerint akár kukorica is lehet a növény előveteménye, ha októberig lekerül a tábláról, és utána elvégezhető egy 25-27 centis alapművelés – nem feltétlenül ekével, lehet ez egy grubber is, de jobb egy tisztán tartott kalászos kultúra előveteménynek. Az őszi alaptrágya szintén nem törvényszerű, inkább akkor szórja ki, amikor egy nagy termésű elővetemény sokat vett ki a földből. A talajt kora tavasszal munkálja el, előbb egy nehézfogast járat rajta, majd jöhet a kompaktor. A finomra munkált felszínt csak a lazább talajokon kell hengerezni, egyébként nem szükséges. 10 kilóval veti a facéliát, hogy a gyomokkal biztosan ne legyen gond. Idén ennek időpontja március 18-a volt. „Hideg volt, de még volt a talajban annyi nedvesség, ami lassan beindította a facéliát. Nem permeteztem gyomirtóval, fejtrágyát sem kapott, és idén a lombtrágya is kimaradt. A korábbi években én is tettem rá foszforos, kénes lombtrágyát, de nem igazán láttam a termésbeli különbséget. Amikor nagyon szenved a szárazság miatt, kap egy adag magas nitrogéntartalmú lombtrágyát, de most ez sem volt. Mégis 700 kiló lett a bruttó termés, tisztán 632 kiló, de nem tudom megmondani, hogy mi volt a titka. Az elmúlt 7 évben csak egy dolog vált biztossá: a facélia kifejezetten szereti a soványabb talajokat.” A növény május közepétől június közepéig virágzott, június végén pedig már kaszálták. Jellemző, hogy az árpa aratásával csúszik egybe a facélia vágásának időpontja, de ez még mindig jobb, mintha a búzáéra esne. Nemcsak a munkacsúcs miatt, de azért is, mert július 10. körül menetrendszerűen megjönnek a nyári viharok. És hogy megérte-e? A rábapatonai termelő szinte pironkodva mondja, nem biztos benne, hogy elköltött 100 ezret a növényre, miközben kilójáért 935 forint érkezett a bankszámlájára augusztus végén. A haszon akkor is 450 ezer felett lenne hektáronként, ha ráköltötte volna az „előírt” vegyszereket. Hogy korrekt legyen a kép, összevetjük ezt a kukoricától ugyanitt várható eredménnyel. A rábapatonai gazdaságban 10 tonnás termést várnak tengeriből, és tonnánként 74 ezer forintot ajánlottak érte. Hiába a magas ár, a hektáronként 320 ezer forintos önköltséggel előállított kukoricát megveri a facélia.
Facéliacséplés rendről (Fotó: Dagmar Weisgram)
Tapasztalatot igényel
Nyilván nem mindig ilyen magasak az árak, de amikor a facélia rosszabbul fizet, akkor a kukorica is. A nullszaldós eredményt sokkal rosszabb árakon is elérjük 200 kiló felett, így aki ezt hozni tudja, nem veszíthet a növénnyel. A termesztése felkészültséget igényel és odafigyelést, a művelését azonban nem lehetetlen megtanulni. Dr. Nagy Ida szerint a termeltetők dolga is nehéz. Azon túl, hogy a gazdákat évről évre meg kell győzniük róla, hogy anyagilag is jó döntés a facéliatermesztés, a fémzárolt mag tisztaságát és minőségét is ők biztosítják, ők tárolnak és teremtik meg a piaci lehetőségeket, miközben az áringadozásokat is tompítják. Az aprómagok tisztítása pedig valódi kihívás, nagyon komoly műszaki és laborhátteret igénylő feladat. A vetőmagtermelés az agrárium nehéziparága, minden szereplőjének kiemelt szaktudással kell rendelkeznie hozzá. Az agrárpolitika ezer szálon képes támogatni ezt, elég, ha arra gondolunk, hogy a földszerzés terén is előnyt élveznek az így jegyzett gazdaságok.
SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA
