Szakmai közönség számára szervezett az ipari paradicsom témájában fórumot a Délalföldi Kertészek Szövetkezete augusztus végén. Mint általában a főbb mezőgazdasági kultúráknál, a paradicsomnál is közel kéthetes csúszást okozott a hideg tavasz és a palántázást követő napfénymentes időszakok.
Augusztus második felében megkezdődött a paradicsom betakarítás (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A rendezvény széles körű összefogás eredménye
A bemutató megszervezésében együttműködött a szövetkezettel az Orosco Kft., a Nunhems Hungary Kft., a POMODORO-AGRO Kft. és a MOROKO-FARM Kft. Az érdeklődők az ipari paradicsom 2021. évi aktuális helyzetével szembesülhettek Roszik Attila, a MOROKOFARM Kft. ügyvezetőjének előadásából, valamint a biostimulátorok alkalmazási lehetőségeivel ismerkedhettek meg ebben a kertészeti kultúrában Dr. Ombódi Attila egyetemi docens (MATE) jóvoltából. A Nunhems, UG, Heinz fajták bemutatóját Ládi Csaba, Rajki Attila és Zsilinszky László termékspecialista vezényelte le a terepen. A fejtrágyázási kísérlet eredményeit Magyar Zoltán, a Kert-Plusz Kft. szakmai vezetője vázolta fel.
Roszik Attila, a MOROKOFARM Kft. ügyvezetője (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
Tíz százalékkal növekedett a vetésterület az elmúlt évhez viszonyítva
Roszik Attila elmondta, hogy 160 hektárt palántáztak és 56 hektárt vetettek paradicsomból az idén, és közben nagy hangsúlyt fektettek a műtrágya hasznosulására. A kísérleti részen egy késleltetett hasznosulású műtrágyát próbáltak, hogy ne kelljen a paradicsomba géppel bemenni amikor már dús a növényzet szára, hogy ne sérüljön a növény. A 2020-as év végén úgy tűnt, nehéz attól rosszabb esztendőt produkálni, de ez 2021-ben mégis sikerült: fényszegény, hideg tavasszal indult a termelés, majd aszályos, szeles volt az időjárás, és magas volt a hőségnapok száma. Ez megmutatta, hogy az öntözésfejlesztésnek van létjogosultsága; ahova nem ért el az öntözés, ott megtorpant a növény, és ezt nem is lehetett a későbbiekben korrigálni. A palántázásnál összehúzták a sortávot, így a betakarításnál kisebb a lepotyogó veszteség. Egyetlen pozitívuma volt a nagy forróságnak, hogy a növényvédelmi problémák nem jöttek elő, baktériumos fertőzések nem jelentkeztek, illetve fitoftóra sem jelent meg a kultúrában. A technikai adottságok miatt kiadott kevesebb vízmennyiségű öntözés kalciumhiányt eredményezett az el nem ért területeken. Ezt az elemet pótolni kellett, és biztosítani, hogy a növény az fel is tudja venni. A korai fajták után jól alakultak az eredmények, a betakarításnál látszik, hogy több lett a termés, mint amire az időjárás alapján számítani lehetett. A terméseredmények megközelítik a tavalyi szintet.
Több lett a termés, mint amire az időjárás alapján számítani lehetett (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A fejtrágyázási kísérlet eredményei
A kezelt parcellák kettő műtrágyát kaptak (Blaucorn és NovaTech), külön-külön, hogy megfigyelhető legyen a hatásmechanizmus. A két szer között ott van különbség, hogy a NovaTech késleltetett nitrogénleadású elemekkel van ellátva, vagyis – a körülmények tekintetében – akár 1–1,5 hónap is lehet a nitrogénfeltáródás lassításának üteme. A felhasznált műtrágyák alapösszetétele hasonló. A kísérletben mindkettő jó vegetatív fejlődést biztosított a paradicsomnak, bár a konkrét számszaki adatok összegzése csak a betakarítás után várható.
Nagy a választék a biostimulátorok piacán, a paradicsomra is van kínálat (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A biostimulátorok „ötödik elemként” jelennek meg az inputanyagok körében
Új és dinamikusan fejlődő piac jellemzi ezt a pár évtizedes múltú terméket. Világviszonylatban mintegy évi 3 milliárd dolláros forgalom realizálódik belőlük, mely érték évente több mint 10%-kal növekszik. Ennek közel egyharmada köthető csak Európához.
Érzik a termelők, hogy a biostimulátort alkalmazni kell, de még csak a tanulási folyamatban vannak, mivel kevés a tapasztalat ezen a területen. Nagy a piaci nyomás, a választék óriási, nehéz a gazdáknak eligazodniuk. Fontos tudatosítani, hogy ezek nem csodaszerek, ha a szükséges feltételek nem adottak, akkor nem fognak működni.
Az agrártermelőket egyre több kényszer tereli afelé, hogy alkalmazniuk kell biostimulátort: a műtrágyák egyre drágábbak, a kijuttatási mennyiség szabályozott; a növényvédő szerek alkalmazhatósága szűkül, egyre többet vonnak ki; a klímaváltozás, az időjárás okozta stresszhatás egyre gyakoribb, amire reagálni kell – a növényt át kell segíteni ezeken az időszakokon.
SZERZŐ: BARNA FERENC
