Az előrekészülés segíthet a gazdálkodásban, ha tudjuk mire készüljünk. A mezőgazdaságban, ha időjósok lennénk, sok mindent másként tennénk. De mivel nem vagyunk azok, csak készülhetünk a jóra vagy kevésbé jóra. Azonban információt gyűjthetünk, elemezhetünk, szempontokat rangsorolhatunk. A lényegi adatokra van szükség, mert a megérzések, sőt a tapasztalatok is, mintha kevésbé működnének a mai változó környezetű világban. Jobban kell értenünk a növényeink igényeit, a talajaink életét, működését.
Talaj(élettel)gazdálkodás
A különböző agrárpályázatok (is) serkentették a talajvizsgálatokat, azaz a növényeink legfontosabb közegének, táplálójának ismeretét. A saját talaj ismeretére időt kell szánnunk, mint egy állattartónak a takarmányozásra, mert ez a növényeink közvetlen élettere, istállója és takarmánya is egyben.
Mi az mit megtudhatunk belőle? A foszfor és kálium szinteket ilyenkor már csak tudomásul vehetjük, de sokat már nem tudunk beleszólni. Azonban a nitrogén ellátottságot még érdemes vizsgálni, mert ha tudjuk mi van a talajban, ott még – szemben a többi makroelemmel – érdemileg is beavatkozhatunk. Különösen a napraforgó érzékeny a túlzó ellátottságra.
A módszer neve ásványi nitrogén vizsgálat. A mintavételre és vizsgálatra addig van lehetőségünk, amíg a talaj hőmérséklete 5oC alatt van. A minta tárolás és szállítás idején sem melegedhet fel ettől jobban.
Jó példa erre a Syngenta fejlesztési kísérletében a napraforgó termesztés talajvizsgálatra vonatkozó információi, amelyről itt olvashat: https://www.syngenta.hu/press-release/hir/elso-kozos-lepesek-6-tonna-fele-vezeto-uton-avagy-napraforgo-nitrogen-hasznositasa
Az eredmények ismeretében kevésbé lőhetjük mellé a tavaszi nitrogén dozírozásunkat. Sok minta eredményeit látva inkább többlet van nitrogén tápanyagból a talajainkban, mint hiány. A kevésbé pazarló országokban ezt a tél végi vizsgálatot elvégzik kalászosok alatt 60 cm-ig, míg napraforgónál legalább 90 cm-ig.
Vegyük figyelembe az előző évi kártevő- és kórokozó élményeket!
Egy sikertelen, elszórt gyommagvak megerősödött rizómák hatással lesznek az követő növény gyomviszonyaira is! Ahol találkoztunk a kártevőkkel ott 2022-ben is számolni kell vele (1.ábra). A kukoricabogár imágó és lárva kártétel kivédésére a talajfertőtlenítés alkalmas! A Syngenta megoldásairól itt olvashat: https://www.syngenta.hu/force-evo-starter-hatasu-talajfertotlenito-talajfertotlenito-hatasu-starter
Tárjuk fel tábláink titkait!
A Syngenta kukoricavetésre vonatkozó anyagát itt olvashatja: https://www.syngenta.hu/press-release/hir/kukorica-vetes-helyreallithatatlan-technologiai-elem-maga-vetes
A vetés az, amelynek hibáit utólag nem lehet kijavítani. Az ideális magágy azaz a „kemény vánkos, puha dunyha” kevésbé kedvező körülmények között is megőrizhet, a mag alatt tarthat elegendő nedvességet a jó keléshez. A vizet semmi nem pótolhatja, legyen ott a mag alatt. De ne csak a felszín legyen szemre szép, hanem az a mag mélységében is egyenletes legyen (3.ábra).
Ez biztosíthatja a gyors, egyenletes, homogén kelést. A tervezett közeli tőszám elérését, egyforma tőtávolsággal, kihagyás és dupla-vetés nélkül.
Jó vetőmag, jó magágyba, jó vetéssel!
A helytelen beállítás, nem megfelelő magágy következményei
A Syngenta Kft. saját kísérleteit elemezve is megerősítést nyert, hogy a tervezett tőszámhoz képest a kikelt tőszám 5-22%-kal is eltérhet negatív irányba, amely jelentősen csökkentheti a leendő termést. Az egyenetlen tőeloszlás 5–10%-os terméskiesést okozhat a kihagyás, vagy éppen a duplázás okozta termésdepresszió által.
Elhúzódó kelés esetén (saját méréseink és irodalmi adatok is alátámasztják) a nem egyszerre kelő növények között, 2 napon belüli eltérés esetén még csekély lesz a termésbeli különbség, de a 3-4 vagy annál később kelő növényeknél még egyenletes tőtávolság esetén is radikális terméskieséssel számolhatunk.
Az alábbi képen (4.ábra) a vetés után megjelölt növényeket láthatjuk eltérő színű szalaggal jelölve. A kék az 1., a piros a 2., a fekete 3, míg a fehér 4. napon kelt ki. A csövek mérete mindent elárul.
Agrotechnikai közvetett következményei (növényvédelem, növényápolás)
A Syngenta Kft. több éven át, jelentős számú mintával és vetőgép típussal végzett összehasonlító vizsgálatokat, hogy a vetőmag és a vetőgép kölcsönhatását vizsgálja. A kapott adatokból született kiadvány elérhető a szaktanácsadóinknál, területi képviselőinknél és rendezvényeinken „Tippek a jó vetéshez” címmel!
Dr Bódi Zoltán és Szeleczki Attila fejlesztőmérnökök
Syngenta Kft.
