Az Állami Számvevőszék elnöke az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a hazai válságkezelés eddig egészen jó irányban halad, de együtt járnak vele olyan kockázatok, amik csak most kezdenek kibontakozni. A novekedes.hu írását szemlézzük.
A beruházások támogatása alapvetően jó irány (fotó: Horizont Média)
Növekvő adósságteher
Mint azt a szaktárca beharangozta, a kormány az ősz folyamán csak a vidékfejlesztési pályázatok kapcsán 527 milliárd forint támogatás kifizetésére kötelezi el magát. Az EU Helyreállítási Alapjával kapcsolatosan magyar megállapodás azonban késik, amiből költségvetési kockázatok is fakadnak – mondta az Állami Számvevőszék elnöke az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen. Domokos László szavaiból az is kiderült, hogy ebben az évben már nem valószínű, hogy megérkeznek az uniós pénzek a Helyreállítási Alapból. 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról van szó.
A szakember hangsúlyozta: a magyar költségvetés eddig is rendszeresen megelőlegezte az uniós támogatásokat, hogy ütemesen haladhassanak a beruházások. Ám tény, hogy most először bizonytalanná vált, hogy mikor érkeznek meg a források. Ezért jelenleg nem lehet megelőlegezésről beszélni, a beruházások elindulásához szükséges összeg állami biztosítása teljes mértékben hazai kiadásnak minősül, s így növeli a költségvetési hiányt és az államadósságot. Ennek ellenére érdemes vállalni ezeket a kiadásokat, mert e beruházások növelik az ország versenyképességét, és a megállapodás megszületése után ezeket a költségeket el lehet számolni az uniós keret terhére.
Nem segélyt, munkát ad a kormány
Domokos László sikeresnek nevezte a hazai helyreállítást. Mint mondta, azért a foglalkoztatás és a beruházás terén volt a legeredményesebb a magyar válságkezelés, mert a kiadásoknál a fejlesztési céloknak adtak prioritást. Az elnök hangsúlyozta: az idei év második negyedévében hazánk 17,7 százalékos gazdasági növekedést produkált, ennél jobb eredményt csak három ország tudott felmutatni az unióban, és meghaladtuk vele a járvány előtti növekedési szintet is.
Ez elsősorban a jelentős kormányzati támogatási csomagnak köszönhető. Az a stratégia, hogy kormányzati költekezéssel válaszolunk a válság kihívásaira, sikeresnek bizonyult – jelentette ki a szakember. Ezt bizonyítja, hogy az adókönnyítések ellenére nem estek vissza az adóbevételek. A magyar siker része, hogy az unióval szemben – ahol jelentősen emelték a társadalmi juttatásokat – nálunk alig negyedannyival nőttek az ilyen jellegű kiadások. Érvelése szerint az a tény, hogy a válság idején kevesebbet költöttek itthon a munkanélküliek ellátására, arra ösztönözte az embereket, hogy intenzívebben keressenek maguknak munkát, illetve képezzék át magukat.
A túlfűtött gazdaság kockázatai
A sikeres válságkezelést követően azonban számolni kell bizonyos kockázatokkal is. A foglalkoztatás területén előfordulhat, hogy a kialakuló munkaerőhiánynak bérfelhajtó hatása lesz. A termelékenység emelkedésénél nagyobb mértékű béremelés inflációs hatásával is számolni kell, illetve azzal, hogy az állami szektorban is bérverseny alakulhat ki. A bérnövekedést pedig nem lehet biztosítani akkor, amikor évi 2-3 százalékponttal kell csökkenteni a kormányzati szektor GDP-arányos hiányát. Ha pedig a gazdaság dinamizálása igényli a vásárlóerő növekedését, akkor a személyi jövedelemadó csökkentésén érdemes elgondolkodni. Ugyanezt a hatást éri el a minimálbér növelése is. Utóbbi hozzájárul a gazdaság kifehéredéséhez is.
A piaci beruházások felfutása azt a veszélyt hozza magával, hogy a túlkereslet áremelkedéshez, a beruházások elhúzódásához vezethet. Ezért a piaci szektor kiemelkedő beruházási aktivitása idején vissza kell fogni az állami beruházásokat. Ennek másik haszna, hogy az így megspórolt összeget az államháztartási egyensúly megteremtésére lehet fordítani.
