A parlagfű-mentesítés régi-új szabályai – Tépéskényszerben

Bár becslések szerint több mint 2,5 millió honfitársunk szenved allergiás tünetektől főképp a parlagfű miatt, az Állami Számvevőszék pedigmár 4 éve megállapította a védekezés rendszerének eredménytelen voltát, a földrészletek használóira vonatkozó irtási szabályok csak idén június elején szigorodtak számottevően. A zártkertek kényszerhasznosítása és különböző bírságok mellett korábban megjelent kényszerkaszálás intézménye szigorodott: elrendelhető a haszonnövény tőszámától függetlenül, 30%-os fertőzöttség esetén. Persze, minden szabályozás annyit ér, amennyire azt betartják, illetve betartatják.

 

parlagfű

 

Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni a parlagfűhelyzetet hazánkban, az vélhetőleg ez lenne: a haszon egyéni, míg a nyomor össztársadalmi. Német tudósok a közelmúltban közzétett tanulmánya alapján Európában a parlagfű az öt legtöbb kárt okozó inváziós faj egyike. Ez az öt faj 1960 és 2020 között összességében mintegy 116 milliárd eurós kárt okozott Európa-szerte. A parlagfű eredeti élőhelye az észak-amerikai kontinens déli részén volt, ahonnan a 19. században hurcolták be Európába. Először 1878-ban bukkant fel Svájcban, Magyarországon pedig Somogy megyében észlelték, az 1920-as években. Amíg a növény nem szokott hozzá az európai klímához, lassan terjedt, főképp az áruszállítási útvonalak mentén, ám aztán robbanásszerű terjedésnek indult.

Annak ellenére, hogy az 1970-es évekig nem okozott számottevő allergiás tüneteket, mára komoly népegészségügyi problémát jelent, ezért irtása jogszabály szerint kötelező. Ám a parlagfű irtásának nem csupán jogi, hanem észszerűségi indokai is lennének, hiszen nagyszámú magja a talajban évtizedekig csíraképes. Ugyan a magok beérését helikopteres ellenőrzéssel, júliustól bírságolással, augusztustól kényszerkaszálás elrendelésével meg lehet előzni, de a pollenszórást már nem. Az allergiás és asztmás tüneteket okozó pollenek ellen csak egész éves, szisztematikus védekezéssel lehetne eredményesen fellépni. Az Állami Számvevőszék még2017-ben tett közzé egy 94 oldalas, nagyon alapos jelentést, amely szerint a parlagfű elleni védekezés kapcsán megtett intézkedések nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását. A jelentés megjegyezte, hogy az önkormányzatok mindössze 20%-a csatlakozott a parlagfű-bejelentő rendszerhez, továbbá a hatóságok sem mindig végezték szabályszerűen feladataikat. Bár a megállapítások óta négy év telt el, a fertőzött területek pontos mérete a mai napig sem ismert. Ha mindez azonban nem lett volna elegendő indok a vonatkozó szabályok jelentős szigorodásához, ahhoz érdemben hozzájárult egy korábban meglévő jogi „kiskapu”.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény korábbi – 2021 júniusa előtti – rendelkezései szerint, ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, kényszerkaszálás kizárólag abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiaiszempontból indokolt tőszám 50%-át, és a parlagfűvel való felületi borítottság meghaladja a 30%-ot. Emiatt lehetőség nyílt arra, hogy ahol a haszonnövény kellő mértékben kikelt, a sorok között hiába volt parlagfű, a törvény a kultúrnövényt védje. Ezt a lehetőséget aztán számos „gazdálkodó” kihasználta. Egy, a parlagfűtől szenvedők érdekeit képviselő civil szervezet aztán 2021 elején fotókkal dokumentálva megállapította, hogy egyes, földalapú támogatást bezsebelő „gazdálkodók” olcsó és silány kukorica- vagy napraforgóvetőmaggal ritkán bevetnek egyes termőföld-területeket, amelyet magára hagynak egész évre. Bár az anyagi hasznot megszerzik, a néhány hét alatt parlagfűvel borított területről még a hasznos növényt sem takarítják be. A civilek által említett, nem egyedi esetben 50–100 hektáros „parlgfűmezőről” volt szó, amely még januárban sem lett eltakarítva. A hatékonyabb közérdekű védekezés érdekében végül idén június közepétől kikerült a törvényi szabályozásból az „adott területen a haszonnövény tőszáma nem éri el az agronómiai szempontból indokolt tőszám 50%-át” szövegrész.

 

Földhasználati kötelezettség, avagy elvehetik, ha gazos

A földhasználók legalapvetőbb kötelezettsége a termőföldről szóló törvény alapján a hasznosítási kötelezettség. E szerint a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. A fő szabály alól a szőlő- és gyümölcsültetvények számítanak kivételnek, ahol a termelés kötelező. A fenti előírások betartását az ingatlanügyi hatóság, vagyis első fokon a megyei kormányhivatalok földhivatali osztályai kötelesek rendszeresen, határszemle során ellenőrizni. A határszemle az ország erdő nélküli termőföldterületének körülbelül 10%-át érinti évente. Az ingatlanügyi hatóság a hasznosítási kötelezettség elmulasztása okán földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hozhat, amelynek egy, jogerős példányát az illetékes helyi önkormányzatnak is megküldi. A földvédelmi bírság egy ismételten kiszabható, 30 napon belül megfizetendő bírságfajta.

Mértéke minimum 20 000-Ft, de felső határa az adott földterület aranykorona-értékének a 2 000-szerese is lehet. A fizetési kötelezettség az ingatlan-nyilvántartásban szereplő személyeket (földhasználó/tulajdonos/igénybe vevő stb.) terheli. Zártkertek esetén speciálisan ennél is tovább ment a jogalkotó. Ha a földvédelmi bírság megfizetésére kötelezett személy (valamint a tulajdonos) az értesítés kézhezvételét követően 30 napon belül nem tesz eleget a jogerős határozatban foglalt előírásoknak, az illetékes önkormányzat a zártkerti ingatlant egy évre a helyi szociális földprogram működtetése céljából kijelölheti, mégpedig a képviselő-testület által hozott önkormányzati hatósági határozattal. Ebből is kitűnik, hogy kijelölésre csak a tulajdonos hasznosítási kötelezettségének súlyos megszegése esetén, azaz eredménytelen felszólítást és bírságolást követően kerülhet sor, legfeljebb egy évre. A kötelezett zártkerti tulajdonos az előírások teljesítését az ingatlanügyi hatóság által, kérelemre kiállított hatósági igazolvánnyal az önkormányzat felé igazolhatja, vagyis hatósági szemle alapján utólag is bizonyíthatja, hogy földhasználati kötelezettségének eleget tett. Ilyen esetben a zártkert kijelöléséről szóló határozatot az önkormányzatnak vissza kell vonnia, feltéve, hogy a földprogram céljából történő használat még nem kezdődött meg. A kijelöléssel érintett zártkerti ingatlanokkal az az elsődleges cél, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem vagy nem elégséges mértékben rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetését elősegítsék, életminőségüket javítsák.

 

nő zsebkendő parlagfű
2,5 millió honfitársunk szenved allergiás tünetektől a parlagfű miatt

 

A zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használatáért, hasznosításáért az önkormányzat ellenszolgáltatással nem tartozik a zártkerti ingatlan tulajdonosa felé. Ha az önkormányzat a zártkerti ingatlannak a földprogram működtetése céljából való kijelöléséről dönt, a zártkerti ingatlanon a földprogram céljából történő használat megkezdése napján az addig esetlegesen fennálló földhasználati szerződés megszűnik. Végezetül hozzá kell tenni, hogy a területalapon nyújtott támogatásoknak is alapfeltétele a minimumkövetelmények betartása. Ennek alapján az a terület, amelyen mezőgazdasági termelés folyik, de nagymértékű, súlyos lágy vagy fás szárú vagy nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás észlelhető, a vizsgált támogatási évben nem támogatható. Mindezek közül, ha a területen nagymértékű, súlyos és maradandó fás szárú gyomosodás tapasztalható, azt a MEPAR-ban nem támogatható területté kell átsorolni. Nagymértékű, súlyos, lágy szárú gyomosodás fennáll, amikor a lágy szárú gyomnövény bármely szomszédos földterületre átterjed vagy a területen virágzó veszélyes gyom található vagy a földterület 50%-át meghaladó mértékű lágy szárú gyomnövény található.

A hatósági eljárás menete parlagfű-szennyezettség esetén

Mivel a parlagfű a jogszabályban meghatározott határidő előtt is virágozhat, ezért 2019-től kezdve végső soron a földtulajdonosok az egész vegetációs időszak alatt kötelesek a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni. A parlagfű elleni védekezés szempontjából első fokon eljáró megyei kormányhivatal, a belterületeken pedig a jegyző végzi a parlagfűvel borított területek felderítését, a területek helyszíni ellenőrzését. A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai a közérdekű védekezés elrendelését és a növényvédelmi bírság kiszabását végzik külterületeken. A gyommal szennyezett területek felderítésben és az előrejelzésben a Fővárosi Kormányhivatal Földmérési és Távérzékelési Főosztálya lehet a fenti igazgatási szervek segítségére. A hatósági helyszíni ellenőrzésre a bejelentéstől számítva 5 napon belül kerül sor, biztosítva annak lehetőségét, hogy a parlagfüves területeken minél korábban megtörténhessen a közérdekű védekezés elrendelése. A közérdekű védekezés elrendelésével egyidejűleg a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya értesíti az ügyfelet, hogy eljárás indult ellene parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt, egyben tájékoztatja arról, hogy eljárás során észrevételt tehet.

Ügyfél alatt a törvény azt a személyt érti, aki az adott földdel rendelkezik, azt használja vagy köteles hasznosítani, vagyis végső soron a tulajdonost is. Amennyiben az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során az ingatlan parlagfűvel fertőzöttségét észleli, elektronikai eszközzel rögzíti a fertőzött terület főbb töréspontjának koordinátáit és a parlagfűfoltra vonatkozó további jellemzőket. A koordináták térképre vetítésével történik az ingatlan beazonosítása. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a földhasználóra vonatkozó adatokkal együtt elektronikus úton továbbít a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya részére, amely jogosult a hatósági eljárás lefolytatásra. Az ingatlanügyi hatóság helikopterrel is végezhet helyszíni ellenőrzéseket. A légi felvételezés során lehetőség van elzárt területek feltérképezésére, nagy kiterjedésű foltok felderítésére és azok kiterjedésének pontosabb meghatározására. Ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné, a parlagfű elleni közérdekű védekezést elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni lehet az illetékes önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a www.hirdetmeny.magyarorszag.hu internetes felületen. A kényszerkaszálás során a hatóság, valamint a közérdekű védekezést elvégző vállalkozó a feladat végrehajtásának érdekében az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. Erre való jogosultságát kérésre köteles igazolni. A parlagfű elleni közérdekű védekezés során az érintett növényi kultúrában okozott károkért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt. Fontos azonban kiemelni, hogy a kényszerkaszálás elrendelése mellett lehetőség van növényvédelmi bírság kiszabására is. Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja.

 


parlagfű
Már az egész vegetációs időszak alatt irtani kell

 

A növényvédelmi bírság mértékét a parlagfűvel fertőzött terület mérete és a parlagfűvel való felületi borítottság mértéke határozza meg. Amennyiben az adott földhasználó 3 éven belül ismételten elmulasztja a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét, a vele szemben kiszabásra kerülő növényvédelmi bírságot az irányadó bírságtétel másfélszeresére kell emelni. A földhasználó viseli a vele szemben folytatott hatósági eljárás során felmerült költségeket is, továbbá a közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségeket is neki kell megfizetnie. A megküldött határozat/végzés ellen keresetlevéllel közigazgatási per indítható. A keresetlevelet az illetékes megyei kormányhivatalhoz, a határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A gazdálkodókat is érzékenyen érintő szankciórendszer ellenére a kényszerkaszálás elrendeléséről nem kell mindenütt tartani, mert a vonatkozó jogszabályok még mindig figyelembe veszik annak a lehetőségét, ha a parlagfű kiirtása a mezőgazdasági területeken jelentős terméscsökkenést eredményezne (viszont növényvédelmi bírságot szükséges a gazdálkodónak fizetnie). Ha ugyanis a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, kényszerkaszálás kizárólag abban az esetben rendelhető el, ha a parlagfűvel való felületi borítottság meghaladja a 30%-ot.

 

SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ

agrár allergia fertőzöttség földhasználati kötelezettség földvédelmi bírság gyomosodás hatósági eljárás inváziós faj kultúrnövény mezőgazdaság népegészségügy parlagfű parlagfű-mentesítés támogatás védekezés zártkerti ingatlan