Megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma, aminek a Duna is része. Hazánk a rezervátum területének harmadát adja.
Az árterek fontos élőhelyek (forrás: kormany.hu)
10 évig tartott a kialakítása
A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít. Az öt ország környezetvédelmi minisztere még 2011 márciusában, az EU magyar elnöksége alatt közös nyilatkozatban kötelezte el magát a Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum létrehozása mellett.
Első lépésként 2012-ben létrejött Magyarország és Horvátország részvételével a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum, amely hazánk hatodik bioszféra-rezervátuma lett és egyben az első határon átnyúló. A következő években a további három országban is megalakultak a nemzeti bioszféra-rezervátumok, majd 2020 őszén megtörtént a nevezés az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum címre.
Csaknem egymillió hektár
A rezervátum teljes területe most meghaladja a 943 ezer hektárt, ennek bő harmadát, 330 ezer hektárnyi területet hazánk adja hozzá. A bioszféra-rezervátum számos különleges halfajnak és több mint 300 madárfajnak ad otthont. Az öt országon átnyúló árterületek megvédik a falvakat az áradástól, biztosítják az ivóvíz-ellátást, az egyedülálló táj pedig segíti a fenntartható turizmus fejlődését.
Jelenleg 714 bioszféra-rezervátum található a világ 129 országában. A határon átnyúlók száma eléri a 21-et, melyek közül 4 működik háromoldalú együttműködés keretében. Ötoldalú bioszféra-rezervátumból a világon csak egy található: a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum. A rezervátum létrehozásának célja a természetes élőhelyek megőrzése, helyreállítása, valamint együttműködés a kutatás, monitorozás terén az érintett országokkal.
Ez is érdekelheti: Élőhelykezelés őshonos állatfajtákkal.
