E cikk írásakor, július közepén, a talaj felső rétege foltokban megázott. Ahol a megérkező vihar és zuhé nem okozott kárt, most nagyon örülnek: megmenekült a virágzás elején álló kukorica. Az ország déli és középső területein viszont továbbra is szomorú a helyzet. Van jó kukoricatermesztési praktika a szárazodó klímára?
120 éve nem volt olyan száraz az év 6. hónapja, mint a mostani június, ami a harmadik legmelegebb is volt 1901 óta. E cikk írásakor, július közepe felé, túl vagyunk egy zivatarcellán, és még számítunk párra. Helyenként jégesővel (jellemzően borsónyi, néhol cseresznyényi méretű jéggel) érkezett a front. Győr térségében egy nap alatt 80 mm eső hullott, míg az ország déli részein egy csepp sem. Egymást követően két olyan évünk van, amikor egy nagyon hideg és száraz tavaszt egy kiszámíthatatlan, esőért rimánkodós nyár követ. Van ilyenkor jó kukoricatermesztési taktika?
A tavalyi sár átka
Győr-Moson-Sopron a térkép szerint cuppog a sárban, de a megye délibb részein már azt halljuk, hogy az egész első félévben összesen 184 mm csapadék hullott. A növények derékig érnek, még nem virágoznak, viszont molyosak. Borsod megyét is csak a térkép mutatja szerencsésnek.
Júliusban sávokban jött az eső és a vihar (forrás: met.hu)
A térség tavaly ősszel az ország egyik legátázottabb régiója volt, itt haladtak a leglassabban a kukorica betakarításával és az őszi talajmunkákkal (azokkal konkrétan sehogy). Borsodszirák térsége most 20–40 mm esőt kapott, de előtte egy hónapon át csak „katonásan” jött a csapadék: 1-2-1-2 mm. A kukorica 650 hektárt fed a gazdaságban, az elsőként vetett hibridek nemrég kezdtek virágozni – nagyon összevissza. „Most látszik meg igazán a földeken, hogy tavaly ősszel megkínoztuk a talajt. Ahol megtapostuk a sáros földet, ott most kicsi az állomány” – jegyzi meg a cégvezető. A táblák ősszel és tavasszal is belvizesek voltak itt, márciusban még vadkacsák úsztak bennük. A tömörödött, levegőtlen talajt előkészíteni is nehezebb volt a vetésre, és a vízszolgáltató képessége szemmel láthatóan azóta sem jött teljesen rendbe. Észre sem vennénk, ha nem egy ilyen száraz évjárat jött volna, így azonban hatványozottan mutatja az állomány a talajminőség legkisebb eltéréseit is. A Sajó és a Bodrog között egyébként is egy kavicshátságon gazdálkodik a cég, ahol a termőréteg aktuális vastagságától függ, hogy mennyi vizet tud megtartani a talaj. Itt a mély gyökérzet sem segít: hiába hatol le a kukorica a vizet keresve, a kavicságyban már nem találja.
A májusi esőkre kelt ki a kukorica, a hónap végére lett háromleveles (fotó: Gönczi Krisztina)
„Tápanyaggal lehet tompítani ezeket a hatásokat. Mi például folyékony foszforos-cinkes startert használunk, és nagyon látványos az eredménye: ahol az adagoló elromlott, ott sárgább, kisebb és heterogénebb lett az állomány. A foszfor segítette a növényeket a tavaszi hidegben is, nem lilultak. A célunk az utóbbi időkben az, hogy minél hamarabb, minél hosszabb tenyészidejű hibrideket vessünk. Olyan szép, hosszú őszök vannak, hogy már a FAO 490-es kukoricák is beérnek. Sajnos idén túl sok volt a földeken a víz és túl sokáig tartott a hideg, május közepe volt, mire befejeztük vetést. A 490-es a zsákban maradt, csak a 400-as FAO-számig mertünk elmenni. Ez sincs még teljes virágzásban, amit szerencsének is gondolhatnánk, ha nem látszana ez a hatalmas aszinkron a hím- és a nőivar virágzása között. Három nemesítőház hibridjeivel dolgozom, de ilyet még sosem tapasztaltam. Ezzel együtt, ha most kapnánk 20 mm esőt, akkor a tavalyi termés 90-95 százalékát hoznák még a táblák” – bizakodik a megkérdezett szakember.
Június elején még bírta a 36 fokot, pár nappal később már furulyázott (fotó: Gönczi Krisztina)
A Duna mente a cikk írásakor kimaradt az esőhullámból. Dunatetétlenben 50 hektárnyi kukorica forog veszélyben, de a napraforgót is nagyon sajnálja az elért gazdálkodó: még most sem tudták a levelek betakarni a sorokat. „Eddig nem bírta el a kukorica az öntözés költségét, ha biztos lennék benne, hogy tartósan 60 ezer forint felett marad az ára, már öntözném a takarmánynak valót is…” – mondja a termelő. Itt a kukoricát a napraforgó előtt elvetik, ez idén is jó időben, jó talajba sikerült. A mérések alapján tápanyag is bőven van a földben, ennek köszönhető, hogy eső nélkül is él még a kukorica. „Szerves trágya nincs, de a területről sosem hozunk le szárat, és szárbontó talajbaktériummal segítjük a feltáródását. Vetés után ugyan sokáig lilult a kukorica, de amint jött egy kis eső, és hozzáfért a tápanyaghoz, gyorsan helyre jött. Szépen megindult, csakhogy júniustól nem esik, viszont 30–38 fok van. Nincs az az aszálytűrő fajta, amelyik ezt elviseli” – utal a termelő a nemesítés korlátaira.
A gazdaságban FAO 420–450-es érésidejű kukoricákat vetnek, de akár az 500-as FAO-számig el lehetne menni – vélekedik a gazda. Ebben az éréscsoportban már tényleg kellene az öntözés a genetikai potenciál kihasználásához, nem mellesleg a termékenyülés is garantált lenne. Most azonban a hideg tavasz és az aszály nagyon elintézte az állományt: egyes táblák alig combig érnek és hullámos a tetejük. A térségben többen a kultivátorozást sem merték bevállalni, nehogy tovább szárítsák vele a földet, inkább eltűrik benne a gyomot. A Duna menti termelő nem lepődne meg, ha a 10 tonna helyett végül csak 5-öt aratna idén kukoricából. „Már csak egy ötletem maradt az öntözésen kívül, amivel segíthetnék a növényen. Beszerzek egy deltasoros vetőgépet, amelyik soreltolással vet, így sokkal több élettér jutna egy növénynek. Ezzel is javulna a tápanyaghoz való hozzáférése.”A Duna másik oldalát, Fejér megyét is sávokban érte az eső, a kukoricák furulyáznak, és hullámosak a táblák. A széleken egészen kicsik a növények. A virágzás már zajlik, de összevissza. Ha a hím- és a nőivar véletlenül öszszefut, akkor sincs elég pára a termékenyüléshez. „Legalább 15 mm esőre lenne szükségünk, akkor még mindig összejönne a 8 tonna” – mondja a perkátai termelő, aki megosztja egyik nagy álmát is. „Az én utópiám az, hogy a Duna mellett is megoldjuk az öntözést. Itt mindig fúj a szél, néhány szélerőművel meghajthatnák a szivattyúkat, és elvihetnék a vizet távolabbi vidékekre, tározókba is.” A vágyálom megvalósulása kívül esik a termelő hatáskörén, állami feladat lenne. A gazdálkodó a bevételt nagy termőképességű, de nem túl kései hibridekkel igyekszik maximalizálni. A FAO 350-es éréscsoport jellemzően szépen leszárad, de ha mégsem, az sem baj, vagy Dunaföldvár, vagy Szabadegyháza etanolgyára vizesen is megveszi. A gazdaságban őrzik a gabonaszárat, a kukoricák közül a gyökeresebb fajtákat választják, és ezek gyökérnövekedését is megtámogatják foszforral, cinkkel. „Nem túl korán, április 20-án vetek. Ekkor jellemzően már száraz a föld. Szinte egy menetben készül a magágy és a vetés: közvetlenül a talajmunkagép nyomában jár a vetőgép, így nem veszítek nedvességet.”
Nem szerencsés: címerhányás aszályban (fotó: Terry Daynard)
Ennél is jobban őrzi a vizet a direktvetés. Itt a mulcsréteg egy pillanatra sem hagyja el a felszínt, a talajt egyetlen tárcsa sem bolygatja meg. A Komárom-Esztergom megyei Tárkány szerencsés volt, 45 mm esőt kaptak a táblák, de az állomány 80 százaléka már enélkül is szép volt. A két méter magas, FAO 420–440-es növények még nem virágoznak. „Megúsztuk az aszályt, és kihasználjuk a hosszú őszt ezekkel a hibridekkel. 23%-os víztartalommal szoktuk leadni az április közepén vetett állomány termését. A lehető legkevesebb menetszámmal akadályozzuk a talaj vízvesztését. A precíz vetésen túl fontos, hogy a mag mellé helyezett mikrogranulátummal azonnal tápanyaghoz juttassuk a csírát. Gyorsabban és egyöntetűbben kel az állomány, és nem lilult a hidegben sem. A fejtrágyát két részletben adjuk ki, és nem hagyjuk ki a mikroelemes lombtrágyákat sem. Több száz hektár átlagában szárítás után hozzuk a 10-11 tonnás termést. Most is ebben bízunk” – hangzik el.
Hajdú-Biharban is FAO 420–470es, aszálytűrő hibridekkel dolgoznak, ezeket már április elején elvetik. Az itteni talajok a legszuperebbek közé tartoznak az országban, de a növények startert is kaptak a kezdeti fejlődés támogatására. A gazdaságvezető úgy látja, alapvetően a talaj fizikai állapotán múlik az, hogy most hogyan festenek a növények. Ő is az öntözésben látja a kiutat az aszályból.
Nemzetközi pillanatkép július elején
A magyar viszonyokba belefeledkezve sokszor érezzük úgy, hogy a világ egészén hasonló lehet a helyzet. Nos, ebben az esetben nem tévedünk nagyot, legalábbis ami a világ egyik meghatározó termelőjét illeti. Az előrejelzések szerint az amerikai termés ugyan nagyobb lehet a korábban jelzettnél, de ezt lerontják a brazil terméskilátások. Az USDA becslése szerint a futó gazdasági évben (2021. március 1-től 2022. február végéig) Brazília teljes kukoricatermése 93 millió tonna lehet, 9 százalékkal kevesebb az előző évi rekordnál, holott a növény termőterülete azóta 7 százalékkal nőtt. A becsült átlaghozam hektáronként 4,68 tonna lehet, 15 százalékkal gyengébb a tavalyi eredménynél. Az össztermés az ötéves átlagtól is elmarad 10 százalékkal. Ennek oka a hosszan tartó aszály, ami júniusban fokozódott. A cikk írásakor a másodvetésű safrinha (ami a brazil termés ¾-ét adja) mintegy 15 százalékát takarították be, a kint lévő állomány a műholdas felvételek alapján az elmúlt öt év legrosszabb vegetációs indexét mutatja. A párizsi MATIF-on ebben a pillanatban a novemberi szállítású kukorica 193 eurót (68 500 Ft/t) ér, és márciusra emelkedik 196 euróra (69 500 Ft/t). Ez hazai telephelyen 58-60 ezer forintos árat jelent. Ne vegyünk rá mérget, hogy ez őszig így marad.
A lényeg, 12 pontban
1. Ne adjuk el, ne hordjuk le a gabonaszárat a földről. A magas tarló árnyékol, a felszecskázott szár hasznosulását pedig talajbaktériumokkal segítsük.
2. Már az előző évi talajállapot eldönti a tavaszi művelés milyenségét és az idei év eredményét. Ősszel aratott kultúra után ki tudja, mire marad időnk.
3. Sokszor lazítsunk, keveset forgassunk.
4. Kevés menettel és egymás után azonnal elvégzett műveletekkel dolgozzunk..
5. Inkább mulcsba vessünk, mint szépen elművelt táblába.
6. Az aszálytűrésre nemesített fajta sem teljesít víz hiányában. Ezek gyökeresedését is érdemes mikrogranulátummal, starterrel segíteni.
7. Inkább kétszer adjunk kisebb fejtrágyát, mint egyszer sokat.
8. A lombtrágyák, biostimulátorok hatása vészhelyzetben mutatkozik meg igazán.
9. A vetés idejével nem tudjuk kicselezni az időjárást, inkább az időjárás cselez ki minket vetés idején. Két-három hét csúszást a vetésidőben kalkuláljunk bele a kiválasztott FAO-szortimentbe.
10. A hosszú tenyészidejű, későn virágzó fajta jó megoldás, ha tökéletes kiszolgálást kap: pontos vetést, nagy teret, sok tápanyagot. A soreltolás magas tőszám mellett is több teret ad.
11. Ha lehetőség van rá, fontolóra kell venni, megtérülne-e a takarmánykukorica öntözése is.
12. Ha öt évből már kettő nem sikerül, lehet, hogy valami véglegesen megváltozott, amihez más növénnyel, más tevékenységgel kell alkalmazkodni.
Gönczi Krisztina
