Az év végén minden mezőgazdasági vállalkozó, legyen az cég, egyéni vállalkozás, családi gazdálkodó, őstermelő számba veszi, hogy milyen évet is zárt. Hogy megtudjuk, miért is dolgoztunk, ahhoz ismernünk kell megtermelt terményeink mennyiségét, a szaporulatot, a súlygyarapodást, a kitermelt fa súlyát, űrtartalmát stb. A betakarítás folyamatában vagyunk, ezért már most célszerű a megtermelt termékeinkről pontos nyilvántartásokat vezetni.
1. A növénytermesztés hozamai és elszámolásuk
Hozamnak az a – termelés eredményeként létrejött, készletre vehető – termény, termék számít, amely fő-, illetve mellékterméknek minősül.
Attól függően, hogy a gazdálkodó a számviteli törvény (zrt., kft., bt. stb.) vagy a személyi jövedelemadó törvény (egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő) hatálya alá tartozik, más-más nyilvántartást kell vezetnie, illetve vezethet.
A cégek választhatnak:
- ha a saját termelésű készleteket év közben mennyiségben vagy mennyiségben és értékben nyilvántartják, akkor minden megtermelt és készletre vehető terményről, termékről alapbizonylatot kell kiállítani,
- ha a vállalkozás azt a módszert választja, hogy év közben készleteiről nem vezet nyilvántartást, akkor csak az év végi leltár alapján tudja megállapítani a saját termelésű készleteinek állományváltozását.
A mezőgazdasági tevékenység sajátosságai, sokszínűsége és a hozzá kapcsolódó információs igények megkívánják a készletváltozások folyamatos feljegyzését.
Az egyszeres könyvvitelben nem tudjuk a hozamokat rögzíteni, de ha több terményt termesztünk, akkor célszerű legalább egy készletnyilvántartó füzetet vezetni, ami lehet formanyomtatvány, lehet egy iskolai füzet is, de lehet számítógépen vezetett táblázat is.
A folyó évi növénytermesztés terményeit, termékeit betakarításkor vesszük számba, ez alapján állítjuk ki a szükséges bizonylatokat, és a gazdasági eseményt rögzítjük a nyilvántartásokban.
A hozamok elszámolásánál figyelembe kell venni a következő sajátosságokat:
- a hozamértéket módosítja a belső átdolgozás (szelektálás, triőrözés, válogatás, osztályozás stb.) következtében létrejött elszámolási egységár, illetve előállítási közvetlen önköltség-különbözet,
- a kukoricát 15%-os nedvességtartalmú szemtermésre, vagyis „májusi morzsoltra” átszámítva hozamoljuk,
- a száraz súlyban nyilvántartott szénák esetében a zölden betakarított termést is száraz szénasúlyra átszámított értéken kell hozamolni,
- a szemtermésért termelt növények esetleg zölden betakarított mennyiségét mellékterméknek kell tekinteni (pl. bab, borsó),
- a cukorrépánál a vevőnek a ténylegesen átadott mennyiséget hozamoljuk,
- a keverékként termelt növényeket (pl. szöszösbükköny árpával) a válogatás, tisztítás utáni mennyiségben hozamoljuk,
- dohánytermelésnél a letört zöld levelek súlyát számoljuk el hozamként,
- a legelőről csak a lekaszált fű mennyiségét szabad hozamolni, a lelegeltetett fű mennyiségét nem hozamoljuk,
- a szőlőnél a fő termék a leszedett szőlő, a venyige és a sima vessző mellékterméknek minősül,
- a melléktermékek mennyiségét az előre rögzített módon kell meghatározni (mérés, arányszámok, becslés stb.).
A növénytermesztés, kertészet hozamainak elszámolására a kettős könyvvitelben a 79. Tevékenységek hozamainak elszámolása számlacsoporton belül külön számlát jelölünk ki, amelyet költségviselőnként (ágazatonként) célszerű alszámlákra tagolni, összhangban a 71. Növénytermelés, kertészet költségei számlacsoport bontásával vagy az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlára kell elszámolni.
2. Ültetvénytelepítés hozamainak elszámolása
Ültetvény alatt azokat a hosszú élettartamú, termést adó növényi kultúrákat értjük, amelyek a termőterületet több éven keresztül veszik igénybe.
Ültetvény:
- a gyümölcstelepítés: gyümölcsfa, szőlő, bogyósok, áfonya, naspolya, som telepítése,
- dísznövény-telepítés,
- egyéb fajok: spárga, levendula, komló, homoktövis, csipkebogyó telepítése.
Az ültetvények sajátossága, hogy a telepítést követően csak bizonyos idő eltelte után fordulnak termőre. Ez idő alatt is merülnek fel ráfordítások, illetve hozamok, amelyeket a termőültetvények költségeitől, hozamaitól elkülönítetten kell elszámolni és nyilvántartani. Amennyiben az ültetvény a termőre fordulása előtt termést hoz, azt az ültetvénytelepítés hozamaként kell kimutatni és elszámolni, a kettős könyvvitelben a választott költségelszámolási módnak megfelelően az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása és/vagy a 7919. Ültetvénytelepítés hozamai számlán. Az ültetvénytelepítés beruházási tevékenységnek minősül. Termőre forduláskor kell a tárgyi eszközök (ingatlanok) között aktiválni, előállítási költségen. A termőre fordulásig előforduló költségeket évente aktivált saját teljesítményként kell elszámolni vagy az 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke és/vagy a 799. Saját előállítású eszközök aktivált értéke számlán, az elszámolási módtól függően.
1. táblázat. Az egyes növénytermesztési, kertészeti ágazatoknál fő termékek és melléktermékek
3. A következő évek növénytermesztésének hozamai
A befejezetlen növénytermelési munkák értékét az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása vagy a 7918. Következő évek növénytermesztésének hozamai számlán számoljuk el, az elszámolási módtól függően. A befejezetlen termelés hozamát közvetlen önköltségen kell értékelni és aktiválni. Hozamként célszerű elszámolni a telepítés évében keletkezett termény értékét például szeder telepítése esetén, ha a telepítés évében már termett. Amennyiben a hozam értéke a telepítés költségeit meghaladja, úgy a hozamtöbbletet folyó évi termelés hozamaként javasolt elszámolni.
A folyó évi növénytermesztés terményeit, termékeit betakarításkor vesszük számba
4. Az állattenyésztés hozamainak elszámolása
Az állattenyésztés hosszú időt, nagy beruházást, jelentős mennyiségű eszközt igényel. Az állattenyésztési tevékenység összetétele, tagoltsága függ a tartott állatfajok számától, hasznosítási irányoktól. Az állattenyésztés költségeinek, hozamainak, jövedelmezőségének alakulását az anyaállatok száma, genetikai termőképessége, a takarmányozás, a tartási, tenyésztési technológiák befolyásolják. Az állattenyésztés a növénytermesztés termékeit, melléktermékeit is hasznosítja, így a pótlólagos eszközfelhasználással értékesebb termék keletkezik, ezáltal növekszik az árbevétel. Számos vállalkozás rendelkezik olyan területekkel (gyepterület, vízterület stb.), amelyeket állattenyésztéssel célszerű hasznosítani. Az állattenyésztés legfontosabb mellékterméke az istállótrágya, amely jelentős tényező a talaj termőképességének fenntartásában, növelésében.
2. táblázat. Az egyes állattenyésztési ágazatoknál fő termékek és melléktermékek:
A mezőgazdasági termelés biológiai jellege miatt ugyanazon termelés folyamán gyakran többféle termék
keletkezik. A termelés célját képező termék a fő termék, a mellette keletkező kisebb mennyiségű, de jelentős
fajlagos értékű termékek az ikertermékek.
Az állattenyésztés hozamai:
- állati termékek,
- állatszaporulat,
- tömeggyarapodás,
- az átminősítésből adódó nyilvántartási árak különbözete (mindig a fogadó ágazat hozamszámláján).
Az igatartásban keletkezett szaporulatot – mint mellékterméket – az állattenyésztés hozamaként kell elszámolni, és a hozamértékkel az igatartás költségeit kell csökkenteni. A hozamokat – a vállalkozó által választott költségelszámolási módtól függően – az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlára és/vagy a 792. Állattenyésztés hozamai számlára számoljuk el.
A hozamok elszámolásánál figyelembe kell venni:
- szaporulatként csak élő szaporulatot lehet elszámolni,
- a szopós állatok hozamértékét az ellés után mért tömeg alapján számoljuk el,
- az állattenyésztési ágazat hozamát módosítja az átdolgozásból származó hozamkülönbözet, illetve az ebből eredő elszámolási árkülönbözet,
- az átvevő ágazatok hozamértékét módosítja az állatállomány évközi átcsoportosításakor (leválasztás, korosbítás, hízóba állítás, átminősítés) keletkező, az átadási, illetve az átvételi egységárak eltéréséből keletkező különbözet,
- a súlyban is nyilvántartott növendék és hízóállat gyarapodását mérlegeléssel állapítjuk meg, amelyből levonásra kerül a „súlyapadó”, melyet az állatok értékesítésénél elfogadott mennyiségben célszerű megállapítani.
A súlyban is nyilvántartott növendék és hízóállat gyarapodását mérlegeléssel állapítjuk meg
5. Az erdőgazdálkodás hozamai
Erdei haszonvételnek minősül:
- a fakitermelés,
- az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése,
- a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása,
- az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, az elhalt vessző, száraz ág nyesése,
- a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítő lomb gyűjtése,
- a gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény gyűjtése,
- a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása,
- méhészeti tevékenység,
- fenyőgyanta gyűjtése,
- cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.
A hozamokat – a vállalkozó által választott költségelszámolási módtól függően – az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlára és/vagy a 793. Saját előállítású erdőgazdálkodási termékek elszámolási számlára hozamoljuk.
6. Mezőgazdasági melléktevékenység hozamai
A növénytermesztés és állattenyésztés ágazatainak működtetéséhez gyakori az ún. melléküzemi tevékenységek folytatása. Ezek általában valamilyen feldolgozóüzemi tevékenységek, amelyek a termékek magasabb feldolgozottsági fokát biztosítják, értékét növelik. Így a termékek saját felhasználása és a piacon történő értékesíthetőségük eredményesebb.
A melléktevékenység leggyakoribb hozamai:
- vetőmag-előállító üzem: fémzárolt vetőmag,
- takarmánykeverő üzem: táp,
- darálóüzem: dara,
- szőlőfeldolgozás: fő termék egyszer fejtett bor, must, óbor, melléktermék: törköly, seprő.
A hozamokat – a vállalkozó által választott költségelszámolási módtól függően – az 581. A saját termelésű készletek állományváltozása számlára és/vagy a 794. Melléktevékenység keretében előállított termékek hozamai számlára számoljuk el.
7. Mezőgazdasági szolgáltatások
Nincs hozamelszámolás, a szolgáltatások kerülnek kiszámlázásra.
Szolgáltatások például:
- megbízás alapján végzett munkák,
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási kutatás, tervezés, fejlesztés, szervezés,
- laborvizsgálat, szaktanácsadás stb.
Miért is fontos a termelés megtermelt termékeinek számbavétele? Egyrészt, ha nem végezzük el a teljes körű hozamelszámolást, akkor saját magunkat csapjuk be, illetve egy későbbi adóellenőrzés során büntetési alapként szolgálhat az esetleges különbség, többlet, mint eredményt növelő tényező. Másrészt, ha többet hozamolunk, akkor a költségeinkkel szemben állítva megnövelhetjük az eredményünket.
Jogforrások és felhasznált irodalom:
2000. évi C. törvény a számvitelről,
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,
Dr. Sutus Imre: Mezőgazdasági vállalkozások könyvvizsgálatának speciális feladatai
SZERZŐ: KROPF MÁRIA
