A hozamok elszámolása

Az év végén minden mezőgazdasági vállalkozó, legyen az cég, egyéni vállalkozás, családi gazdálkodó, őstermelő számba veszi, hogy milyen évet is zárt. Hogy megtudjuk, miért is dolgoztunk, ahhoz ismernünk kell megtermelt terményeink mennyiségét, a szaporulatot, a súlygyarapodást, a kitermelt fa súlyát, űrtartalmát stb. A betakarítás folyamatában vagyunk, ezért már most célszerű a megtermelt termékeinkről pontos nyilvántartásokat vezetni.

 

Repce

 

1. A növénytermesztés hozamai és elszámolásuk

Hozamnak az a – termelés eredményeként létrejött, készletre vehető – termény, termék számít, amely fő-, illetve mellékterméknek minősül.

Attól függően, hogy a gazdálkodó a számviteli törvény (zrt., kft., bt. stb.) vagy a személyi jövedelemadó törvény (egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő) hatálya alá tartozik, más-más nyilvántartást kell vezetnie, illetve vezethet.

 

A cégek választhatnak:

  • ha a saját termelésű készleteket év közben mennyiségben vagy mennyiségben és értékben nyilvántartják, akkor minden megtermelt és készletre vehető terményről, termékről alapbizonylatot kell kiállítani,
  • ha a vállalkozás azt a módszert választja, hogy év közben készleteiről nem vezet nyilvántartást, akkor csak az év végi leltár alapján tudja megállapítani a saját termelésű készleteinek állományváltozását.

A mezőgazdasági tevékenység sajátosságai, sokszínűsége és a hozzá kapcsolódó információs igények megkívánják a készletváltozások folyamatos feljegyzését.

Az egyszeres könyvvitelben nem tudjuk a hozamokat rögzíteni, de ha több terményt termesztünk, akkor célszerű legalább egy készletnyilvántartó füzetet vezetni, ami lehet formanyomtatvány, lehet egy iskolai füzet is, de lehet számítógépen vezetett táblázat is.

A folyó évi növénytermesztés terményeit, termékeit betakarításkor vesszük számba, ez alapján állítjuk ki a szükséges bizonylatokat, és a gazdasági eseményt rögzítjük a nyilvántartásokban.

 

A hozamok elszámolásánál figyelembe kell venni a következő sajátosságokat:

  • a hozamértéket módosítja a belső átdolgozás (szelektálás, triőrözés, válogatás, osztályozás stb.) következtében létrejött elszámolási egységár, illetve előállítási közvetlen önköltség-különbözet,
  • a kukoricát 15%-os nedvességtartalmú szemtermésre, vagyis „májusi morzsoltra” átszámítva hozamoljuk,
  • a száraz súlyban nyilvántartott szénák esetében a zölden betakarított termést is száraz szénasúlyra átszámított értéken kell hozamolni,
  • a szemtermésért termelt növények esetleg zölden betakarított mennyiségét mellékterméknek kell tekinteni (pl. bab, borsó),
  • a cukorrépánál a vevőnek a ténylegesen átadott mennyiséget hozamoljuk,
  • a keverékként termelt növényeket (pl. szöszösbükköny árpával) a válogatás, tisztítás utáni mennyiségben hozamoljuk,
  • dohánytermelésnél a letört zöld levelek súlyát számoljuk el hozamként,
  • a legelőről csak a lekaszált fű mennyiségét szabad hozamolni, a lelegeltetett fű mennyiségét nem hozamoljuk,
  • a szőlőnél a fő termék a leszedett szőlő, a venyige és a sima vessző mellékterméknek minősül,
  • a melléktermékek mennyiségét az előre rögzített módon kell meghatározni (mérés, arányszámok, becslés stb.).

A növénytermesztés, kertészet hozamainak elszámolására a kettős könyvvitelben a 79. Tevékenységek hozamainak elszámolása számlacsoporton belül külön számlát jelölünk ki, amelyet költségviselőnként (ágazatonként) célszerű alszámlákra tagolni, összhangban a 71. Növénytermelés, kertészet költségei számlacsoport bontásával vagy az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlára kell elszámolni.

 

2. Ültetvénytelepítés hozamainak elszámolása

Ültetvény alatt azokat a hosszú élettartamú, termést adó növényi kultúrákat értjük, amelyek a termőterületet több éven keresztül veszik igénybe.

 

Ültetvény:

  • a gyümölcstelepítés: gyümölcsfa, szőlő, bogyósok, áfonya, naspolya, som telepítése,
  • dísznövény-telepítés,
  • egyéb fajok: spárga, levendula, komló, homoktövis, csipkebogyó telepítése.

Az ültetvények sajátossága, hogy a telepítést követően csak bizonyos idő eltelte után fordulnak termőre. Ez idő alatt is merülnek fel ráfordítások, illetve hozamok, amelyeket a termőültetvények költségeitől, hozamaitól elkülönítetten kell elszámolni és nyilvántartani. Amennyiben az ültetvény a termőre fordulása előtt termést hoz, azt az ültetvénytelepítés hozamaként kell kimutatni és elszámolni, a kettős könyvvitelben a választott költségelszámolási módnak megfelelően az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása és/vagy a 7919. Ültetvénytelepítés hozamai számlán. Az ültetvénytelepítés beruházási tevékenységnek minősül. Termőre forduláskor kell a tárgyi eszközök (ingatlanok) között aktiválni, előállítási költségen. A termőre fordulásig előforduló költségeket évente aktivált saját teljesítményként kell elszámolni vagy az 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke és/vagy a 799. Saját előállítású eszközök aktivált értéke számlán, az elszámolási módtól függően.

 

Táblázat
1. táblázat. Az egyes növénytermesztési, kertészeti ágazatoknál fő termékek és melléktermékek

 

3. A következő évek növénytermesztésének hozamai

A befejezetlen növénytermelési munkák értékét az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása vagy a 7918. Következő évek növénytermesztésének hozamai számlán számoljuk el, az elszámolási módtól függően. A befejezetlen termelés hozamát közvetlen önköltségen kell értékelni és aktiválni. Hozamként célszerű elszámolni a telepítés évében keletkezett termény értékét például szeder telepítése esetén, ha a telepítés évében már termett. Amennyiben a hozam értéke a telepítés költségeit meghaladja, úgy a hozamtöbbletet folyó évi termelés hozamaként javasolt elszámolni.

 

Kalászos
A folyó évi növénytermesztés terményeit, termékeit betakarításkor vesszük számba

 

4. Az állattenyésztés hozamainak elszámolása

Az állattenyésztés hosszú időt, nagy beruházást, jelentős mennyiségű eszközt igényel. Az állattenyésztési tevékenység összetétele, tagoltsága függ a tartott állatfajok számától, hasznosítási irányoktól. Az állattenyésztés költségeinek, hozamainak, jövedelmezőségének alakulását az anyaállatok száma, genetikai termőképessége, a takarmányozás, a tartási, tenyésztési technológiák befolyásolják. Az állattenyésztés a növénytermesztés termékeit, melléktermékeit is hasznosítja, így a pótlólagos eszközfelhasználással értékesebb termék keletkezik, ezáltal növekszik az árbevétel. Számos vállalkozás rendelkezik olyan területekkel (gyepterület, vízterület stb.), amelyeket állattenyésztéssel célszerű hasznosítani. Az állattenyésztés legfontosabb mellékterméke az istállótrágya, amely jelentős tényező a talaj termőképességének fenntartásában, növelésében.

 

Táblázat
2. táblázat. Az egyes állattenyésztési ágazatoknál fő termékek és melléktermékek:

A mezőgazdasági termelés biológiai jellege miatt ugyanazon termelés folyamán gyakran többféle termék
keletkezik. A termelés célját képező termék a fő termék, a mellette keletkező kisebb mennyiségű, de jelentős
fajlagos értékű termékek az ikertermékek.

 

Az állattenyésztés hozamai:

  • állati termékek,
  • állatszaporulat,
  • tömeggyarapodás,
  • az átminősítésből adódó nyilvántartási árak különbözete (mindig a fogadó ágazat hozamszámláján).

Az igatartásban keletkezett szaporulatot – mint mellékterméket – az állattenyésztés hozamaként kell elszámolni, és a hozamértékkel az igatartás költségeit kell csökkenteni. A hozamokat – a vállalkozó által választott költségelszámolási módtól függően – az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlára és/vagy a 792. Állattenyésztés hozamai számlára számoljuk el.

 

A hozamok elszámolásánál figyelembe kell venni:

  • szaporulatként csak élő szaporulatot lehet elszámolni,
  • a szopós állatok hozamértékét az ellés után mért tömeg alapján számoljuk el,
  • az állattenyésztési ágazat hozamát módosítja az átdolgozásból származó hozamkülönbözet, illetve az ebből eredő elszámolási árkülönbözet,
  • az átvevő ágazatok hozamértékét módosítja az állatállomány évközi átcsoportosításakor (leválasztás, korosbítás, hízóba állítás, átminősítés) keletkező, az átadási, illetve az átvételi egységárak eltéréséből keletkező különbözet,
  • a súlyban is nyilvántartott növendék és hízóállat gyarapodását mérlegeléssel állapítjuk meg, amelyből levonásra kerül a „súlyapadó”, melyet az állatok értékesítésénél elfogadott mennyiségben célszerű megállapítani.

 

Borjú
A súlyban is nyilvántartott növendék és hízóállat gyarapodását mérlegeléssel állapítjuk meg

 

5. Az erdőgazdálkodás hozamai

Erdei haszonvételnek minősül:

  • a fakitermelés,
  • az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése,
  • a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása,
  • az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, az elhalt vessző, száraz ág nyesése,
  • a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítő lomb gyűjtése,
  • a gomba, vadgyümölcs, virág, gyógynövény gyűjtése,
  • a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása,
  • méhészeti tevékenység,
  • fenyőgyanta gyűjtése,
  • cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése.

A hozamokat – a vállalkozó által választott költségelszámolási módtól függően – az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlára és/vagy a 793. Saját előállítású erdőgazdálkodási termékek elszámolási számlára hozamoljuk.

6. Mezőgazdasági melléktevékenység hozamai

A növénytermesztés és állattenyésztés ágazatainak működtetéséhez gyakori az ún. melléküzemi tevékenységek folytatása. Ezek általában valamilyen feldolgozóüzemi tevékenységek, amelyek a termékek magasabb feldolgozottsági fokát biztosítják, értékét növelik. Így a termékek saját felhasználása és a piacon történő értékesíthetőségük eredményesebb.

 

A melléktevékenység leggyakoribb hozamai:

  • vetőmag-előállító üzem: fémzárolt vetőmag,
  • takarmánykeverő üzem: táp,
  • darálóüzem: dara,
  • szőlőfeldolgozás: fő termék egyszer fejtett bor, must, óbor, melléktermék: törköly, seprő.

A hozamokat – a vállalkozó által választott költségelszámolási módtól függően – az 581. A saját termelésű készletek állományváltozása számlára és/vagy a 794. Melléktevékenység keretében előállított termékek hozamai számlára számoljuk el.

7. Mezőgazdasági szolgáltatások

Nincs hozamelszámolás, a szolgáltatások kerülnek kiszámlázásra.

 

Szolgáltatások például:

  • megbízás alapján végzett munkák,
  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási kutatás, tervezés, fejlesztés, szervezés,
  • laborvizsgálat, szaktanácsadás stb.

Miért is fontos a termelés megtermelt termékeinek számbavétele? Egyrészt, ha nem végezzük el a teljes körű hozamelszámolást, akkor saját magunkat csapjuk be, illetve egy későbbi adóellenőrzés során büntetési alapként szolgálhat az esetleges különbség, többlet, mint eredményt növelő tényező. Másrészt, ha többet hozamolunk, akkor a költségeinkkel szemben állítva megnövelhetjük az eredményünket.

 

Jogforrások és felhasznált irodalom:

2000. évi C. törvény a számvitelről,

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,

Dr. Sutus Imre: Mezőgazdasági vállalkozások könyvvizsgálatának speciális feladatai

 

SZERZŐ: KROPF MÁRIA

állattenyésztés cég családi gazdálkodó egyéni vállalkozás egyszeres könyvvitel előállítási költség erdőgazdálkodás hozamérték hozamkülönbözet kertészet készletnyilvántartó könyvvizsgálat mezőgazdasági melléktevékenység mezőgazdasági szolgáltatás mezőgazdasági vállalkozó növénytermesztés őstermelő számvitel személyi jövedelemadó törvény ültetvény