A globális felmelegedés hatására a növénytermesztés folyamatos kihívások elé néz, ezért a megújulás és a szerkezetátalakítás elkerülhetetlen, ha a népesség élelmezését meg akarjuk oldani. A változó környezeti hatásokat mérlegelve tudnunk kell, mikor és hol kell váltani. Egyes területeken a kukorica jó alternatívája lehet a ciroktermesztés.
A magyar mezőgazdaságban nem ismeretlen a ciroktermesztés, egyre több helyen jelenik meg újra (Fotó: Sorghum ID)
A Sorghum ID, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével, több hazai cég részvételével online konferencián mutatta be az európai cirokfajtákat és magyarországi hasznosítási lehetőségeiket.
A ciroktermesztés hazai helyzete
Hazánkban nem ismeretlen a cirok, ezzel együtt a termesztése sem. A korábbi termőterületek a 2000-es évekre nagymértékben csökkentek. Az elmúlt 5-6 év alatt azonban több mint duplája lett a termőterület. A tavalyi évben így már közel 35 ezer hektáron termeltek a gazdák szemes, valamint 15 ezer hektáron silócirkot.
Elsősorban kisebb gazdaságok, a szerényebb talajadottsággal bíró területen termesztették, a termésbiztonság kényszerének hatására. A szélsőségesen változékony, aszályos időjárás miatt egyes területeken nem érte meg kukoricát termelni, ezeken a talajokon a cirok még mindig nyereséges tudott lenni. Ugyanezen okból a nagyüzemek is kezdenek átállni olyan területeken a ciroktermesztésre, ahol a talaj és az időjárás függvényében nem prognosztizálható megfelelő kukoricatermés. Ezek a cégek elsősorban saját ellátásra termelnek, mivel a növénytermesztési részlegük az állattartáshoz kapcsolódik, és saját maguknak termelik meg a takarmánynövényeket.
A gazdáknak csak azt kell kitalálniuk, hogy milyen felhasználásra kívánnak cirkot termelni.
A cirok, tulajdonságai révén, jó alternatívája a kukoricának, ugyanis jól tűri a szárazságot; az adott körülményekhez gyorsan, megfelelően alkalmazkodik; betegség-ellenálló képessége kimagasló.
A gluténmentes kategóriában a humán étkeztetésben is megjelent már a cirok (Fotó: CsakFinoman)
A cirok felhasználási területei
A cirok tekintetében a hazai vetőmag-forgalmazók széles fajtaválasztékkal rendelkeznek. Jelenleg elsősorban takarmánynak termelik a silócirkot; szemes terményként is alkalmazható (a szemes cirok) az állattenyésztésben. Tannintartalma – ami miatt az állattenyésztők korábban elutasították – a ma forgalmazott fajták esetében gyakorlatilag nulla. Magas beltartalmi és emészthetőségi mutatókkal rendelkezik takarmányként, fehérjetartalma jobb a kukoricáénál (a 9%-ot meghaladja, elérheti a 11%-ot is).
Biomasszának is termeszthető: fővetésű energianövényként vagy másodvetésűként is eredményesen felhasználható.
Hazánkban még nem igazán ismert, de külföldön már sok helyen a kukorica és a rizs alternatívája a humán étkezésben. Itt is az előnyös beltartalmi tulajdonságait érdemes kiemelni: gluténmentes; magas a rosttartalma; ásványi anyagban gazdag; antioxidánsokat nagy arányban tartalmaz. Nem elhanyagolható, hogy nincs kellemetlen utó- vagy mellékíze, mint több más gluténmentes alapanyagnak.
Az átállás lehetőségei, feltételei
A piaci és termelői visszajelzésekből egyértelműen látszik, hogy a ciroknak helye van a vetésforgóban. A legtöbb termelő rendelkezik olyan gyengébb adottságú, aszályra hajlamos területtel, ahol a kukorica termesztése olyan kockázattal jár, amit a gazdálkodók nem engedhetnek meg maguknak. Termesztése mindenképpen megfontolandó, hiszen a cirok előnyei (kimagasló aszály- és stressztűrés, alacsonyabb inputigény, keresett végtermék…) köztudottak, ezért egyre többen tekintenek rá, mint a kukorica alternatívájára – összegezte a lényeget Balogh László, az Euralis Kft. termékmenedzsere.
Magasabb az igény – itthon és külföldön egyaránt -, mint amit megtermelünk (Fotó: Sorghum ID)
A hazai és az exportpiaci igény jelentős a szemes cirok iránt, jelenleg nem tudunk annyit termelni, mint amennyi a kereslet. Mielőtt azonban valaki belevágna a termesztésébe, és nincs saját szárítója, érdemes megnézni, hogy a térségben hol tudja feldolgoztatni/tárolni a termését, illetve ki lesz a felvásárlója. Folyamatosan bővül azon helyek száma, amelyek betakarításkor a cirkot fogadják, de ez a rendszer még nem működik zavartalanul, és nem fedi le az ország teljes területét. A cirok termesztése a termelő részére nem igényel nagy beruházást, új gépek beszerzését. Gyakorlatilag csak a szemenkénti vetés miatt kell ciroktárcsát vásárolni, a betakarítás megoldható napraforgó- vagy gabonaadapterrel.
A Sorghum ID komoly jövőt lát a cirokban, ezért feladatának tekinti, hogy a cirokban érintett minden szereplő – a termelőktől a végfelhasználókig – számára olyan segítséget nyújtson, ami hozzájárul a magyarországi cirokterület további folyamatos és stabil növekedéséhez.
Barna Ferenc
