A cikk írásakor, április közepén már ismerjük azt a komplex üzemfejlesztési pályázatot, amelyik növelheti a hazai gyógynövénytermesztés hozzáadott értékét, versenyképességünket a nemzetközi piacon. Más kérdés, hogy egyetlen kiírás mennyit lendíthet az ágazaton. Így látják azok, akiket érint.
Ahány gyógynövény, annyiféle termőhelyi és gépigény – ez adja az ágazat erősségét és gyengeségét is. Egyrészt nincs az a termőhely, amelyikre ne akadna egy megfelelő faj, amivel a termékportfóliónkat szélesíthetnénk, másrészt a gyógynövény- és a gabonatermesztés között sok esetben nincs átjárás a technológiában, valami egészen másra kell felkészülnie annak, aki bele akar vágni. Nemcsak a géppark és az emberállomány megteremtése nehéz. A felvásárló és a termelő között jellemzően évtizedes kapcsolat és egymásrautaltság áll fenn, ez nem egy „szabad piac”, amelyikre könnyű belépni, vagy vevőt váltani. Itt akkor a legboldogabbak a felek, ha évtizedekre elkötelezték magukat egymás mellett.
Tömegtermékké vált a gyógynövény
Sajnos, ma már ezek a partneri kapcsolatok sem annyira állandóak, mint régen. „20 éve még adott szóra kereskedtünk a németekkel millió eurós nagyságrendben, ma már a szerződés sem ad teljes biztonságot. Ha pedig elveszítjük a felvásárlót, keres másik beszállítót, és kicsi az esélye annak, hogy visszatalálunk hozzá” – mondja Malya András, a Mezőprodukt Kft. tulajdonosa, vezetője. A cég korábban kétezer hektárt integrált gyógy- és fűszernövény-termesztésre, idén már csak mintegy 500 hektáron lesz valamilyen idesorolható, saját növényük: édeskömény, fűszerkömény, borsikafű, koriander, kapor, étkezési mák. A legnagyobb zuhanást éppen most élték meg: ezer hektárról csökkentek erre a szintre. A folyamat soktényezős, évekkel ezelőtt kezdődött, de a kegyelemdöfést a járvány és a gabonaárak elszállása hozta az ágazatnak. A gyógynövénytermesztés jelenleg nem versenyképes a búzával és a kukoricával szemben.
Könnyen termelhető és nem lopják: cickafark
„Egyes gyógynövények ára a’90es évek szintjén van, nem követte az áremelkedéseket. A növényvédő szer és műtrágya ára ezalatt a többszörösére nőtt. A munkabéreken évente 5-10 százalékot kell emelnünk ebben a kézierő igényes ágazatban, miközben a munkaerő minősége ugyanilyen mértékben romlik” – mond két okot a jövedelmezőség csökkenésére a cégvezető. A képlet azonban sokkal összetettebb ennél. Az elmúlt évtizedek alatt sokat változott a gyógynövénypiac. A kelet-európai kínálat folyamatosan bővült, egyre több szárított, nyers drogot kínáló szereplő jelent meg a nyugati piacon, eközben a magyarok azzal áltatták magukat, hogy olyan beltartalmat, mint a miénk, úgysem tud szállítani a konkurencia. Aztán egyszer csak eljutottunk odáig, hogy a minőség önmagában már kevés: a vevő nagy tételben vár egységes és olcsó alapanyagot.
Már lépni kellett volna
Az ár lefelé szorítására a termelők a szokásos módon reagáltak: egyre többféle terményt igyekeztek egyre nagyobb mennyiségben megtermelni, termeltetni, hogy a pénzüknél legyenek. Sose maradt annyi tőkéjük, hogy egy nagyot gondoljanak, és belevágjanak a feldolgozásba, saját termék fejlesztésébe, néhány céget leszámítva, amelyek már szinte csak termeltetőkkel, kereskedőkkel állnak kapcsolatban, akik felhajtják számukra a feldolgozandó alapanyagot a teákhoz és kozmetikumokhoz. „Azt hiszem, a szakpolitika és mi, termelők is elrontottunk pár dolgot az évtizedek során. Már a csatlakozáskor sokat veszítettünk, amikor nem a feldolgozóipar fejlesztése és megtartása volt a kormányzat célja. Aztán egy évtizedig mi is csak ültünk a babérjainkon, elvoltunk vele, hogy van egy jó piacunk, amelyik átveszi a nyersterméket. Valószínűleg nem volt elég erős az érdekképviseletünk sem, mert az időközben megjelenő fejlesztési pályázatok egyikét sem tudta kihasználni a szakma. 2016-ban jött az első olyan kiírás, ami igazán nekünk szólt. Tárolóhely-bővítésre, napelemparkra, olajsajtolóra, fűszermalomra, csomagolóra adtunk be pályázatot. Mire elbírálták, eltelt több mint egy év, és közben nagyot változott a világ. Ha akkor inkább növekedési hitelből és saját tőkéből vágunk bele a fejlesztésbe, ma lenne egy komoly üzemünk, és nem veszítjük el a piacunk felét” – kesereg Malya András. Az alapokkal is gond van. A szaporítóanyag gyakran külföldről, a termeltetőtől jön, bár a Nemzeti Fajtajegyzékben nagyon sok fajt találunk a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet nevével fémjelezve (a sáfrányos szeklicétől kezdve az ánizson át a citromfűig). A SZIE Gyógynövény Tanszékének is vannak saját fajtái, például az Azulenka cickafark vagy a Pannon Timol kakukkfű. Csakhogy ezeket a külföldi felvásárló ritkán fogadja el. Másrészt szabad beporzású, könnyen szaporítható fajokról beszélünk, senki nem akar értük a fajtafenntartónak fizetni. Fémzárolt vetőmagot csak azokból a fajokból vásárolnak a gazdák, amelyiknél erre jogszabályi vagy támogatási előírás kötelezi őket, ezért gyengélkedik a hazai nemesítés, fajtafenntartás.
Az édesköményt a németek nyersen is imádják, hazánkban 2-3 ezer hektáron terem
A 68 éves cégvezető pár éve még optimista volt, visszautasította a német fél tulajdonrész-vásárlási ajánlatát, és bízott benne, hogy egy vonzó céget adhat át a lányának. Azóta jelentősen csökkent a cég árbevétele, de talán a lányunoka még fantáziát lát benne, ha néhány évig még tartani tudja a kormányrudat – reménykedik a tapasztalt szakember. Tanulságként azt vonta le, hogy egy olyan piacon, amelyik egyre inkább tömegterméket keres, ezer hektárral sem lehet életben maradni. Viszont specializációval, kevés, de minőségi késztermék gyártásával még lehet esélyük az életben maradásra.
Támogatott kiskultúrák
Napjainkban a gyógynövények termesztési területe 25–32 ezer hektár, az előállított drogtömeg pedig 27–30 ezer tonna évente. 2020-ban 31 304 hektár volt – tudjuk meg a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnökétől, Czirbus Zoltántól. Ezen belül a konyhai fűszernövények és hagyományos gyógynövények 2 800 hektár körüli területet foglalnak el. A legfontosabb termesztett fajok termőterülete a tavalyi évben a következő oldali táblázat szerint alakult. Megjegyezzük: tavaly a forint gyengesége miatt az euróban érkező, de forintban fizetett termeléshez kötött támogatások is emelkedtek. A termesztett gyógy- és fűszernövényfajok többsége zöldségtermesztési támogatásban részesül, melynek teljes összege 90 ezer forint volt hektáronként, míg az olajtök ipari olajnövényként 71 ezer forint pluszt élvezett a területalapú támogatáson felül.
Forrás: Gyógynövény Szövetség és Terméktanács
„A legnagyobb exportpiacaink Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc és természetesen a belföldi élelmiszer- és gyógyszergyártó, illetve kozmetikai vállalkozások is keresik a magyar gyógynövényeket. A járvány első hullámában először is tisztázni kellett a szaktárcával, hogy gyógynövénygyűjtés mezőgazdasági tevékenység, nem érhetik korlátozások. A termeléshez szükséges inputanyagok, főként a csomagolóanyagok beszerzése azonban akadozott, nehezebben lehetett átjutni a határokon. Akadt azonban húzó hatása is a járványnak: megnőtt az immunrendszert erősítő egyes gyógynövények, például a csipkebogyó, a homoktövis, a kamilla, a hárs kereslete” – mondja a terméktanács elnöke. Hozzáteszi: a gyógynövények ára korántsem stabil, ennek megfelelően a hazai termőterületük is gyakran változik. Hajdú-Bihar megyében találunk egy gazdaságot, ahol a gyógynövénypiac zsugorodásáról számolnak be. „A Covid nagy bajba sodort minket. Túl sok pénzt költöttek az emberek szintetikus gyógyszerekere, így csökkent a kereslet a szelíd gyógyászat termékei iránt. A német fél felmondta a termeltetési szerződést, még azon az áron is, hogy kötbért fizet. A területünk harmadáról egyik pillanatról a másikra eltűnt a vevő. Kukorica, olajtök került a gyógynövény helyére. A többi területen hazai felvásárlóknak termeltünk gyógynövényeket, lényegesen rosszabb áron, mint a németeknek. Ha most még 5-10 új szereplő megjelenik a piacon, mondjuk egy többéves, könnyen termeszthető, kevéssé lopott cickafarkkal, akkor ennek a piacnak is befellegzett” – utal a cégvezető a most megjelent ültetvénytelepítési, üzemfejlesztési pályázat esetleges konkurencianövelő hatására.
Körülményes termeszteni, de értékes gyógyhatású növény: máriatövis
Mire elég egy pályázat?
Ha egy faj mellett elköteleztük magunkat, akkor annak gépparkja behatárolja, hogy merre léphetünk tovább. A több ezer hektáron termelt fajok agrotechnikája teljesen kompatibilis a szántóföldi termeléssel, ezért vannak jelen tízszer nagyobb területen, mint az egyéb gyógynövények. A klasszikus levél-, virág-, esetleg gyökérdrogok termesztése, betakarítása, szárítása és feldolgozása azonban speciális technológiát és szakértelmet igényel – int Czirbus Zoltán. A gyógynövényesek mégis a hazai konkurencia erősödésétől tartanak. Ugyanis sok embernek van csak pár hektárja, különösen a fiatalok kényszerülnek rá, hogy jelentős föld híján gyógynövényből próbáljanak megélni, bevonva a családot és ismerősöket a betakarításba. A legújabb pályázati kiírás már nemcsak a telepítést segíti, de a termeléshez kapcsolódó elsődleges feldolgozást is. A komplex fejlesztési lehetőség mégis inkább a jelenlegi gyógynövénytermesztőknek jelent fejlődési lehetőséget. Esetleg a szántóföldi termeléssel és/vagy gyümölccsel foglalkozó nagygazdaságok körében számíthatunk ilyen irányú elmozdulásra. Ugyanis az uniós agrárpolitika az egyre kisebb parcellák, az egyre diverzebb és egyre vegyszermentesebb termelés felé tolja az üzemeket. Az ökoterületek kívánatosnak vélt 25 százalékos aránya is egy ilyen cél. Aki többet akar, mint lucernával „feldobni” a vetésszerkezet, az előbb-utóbb fontolóra veszi egy jövedelmező kiskultúra beépítését a termelésbe. Ez valószínűleg ott a legegyszerűbb, ahol már van egy olyan ágazat, ami állandóan sok alkalmazottat igényel, például egy gyümölcsös. A gyógy- és fűszernövények kétségtelen előnye, hogy a telepítést követően csekély az ültetvény tápanyag-, víz- és növényvédelmi igénye, a betakarításhoz pedig átvezényelhetők azok, akik a gyümölcstermesztésben is részt vesznek. Ebben a szegmensben is a lengyelek a legnagyobb versenytársaink a nyugati piacon. A mennyiséget és minőséget is tudják hozni. A jelenlegi pályázat legnagyobb előnye, hogy nagyobb hozzáadott értékű termékkel léphetünk piacra: szárított, tisztított, osztályozott, morzsolt vagy vágott növényekkel. Ez javítja a pozíciónkat a nemzetközi piacon. A Mezőprodukt Kft. vezetője, Malya András viszont úgy véli, a mostani pályázat csak tűzoltásra lesz elég, gyógynövény-nagyhatalmi státuszunkat végérvényesen elveszítettük Európában. Már most léteznie kellene több olyan integrátornak, amelyik százasával fogja össze a termelőket, biztosítja számukra az inputokat, a gépi munkát, a feldolgozást és a piacot. Pusztán egy pályázat ezt nem oldja meg. „Ha a mindennapokban a gyógynövény olyan fontos lenne, mint a bor, talán másként alakult volna az ágazat sorsa…” – céloz az ágazatok eltérő társadalmi presztízsére és anyagi támogatottságára. A járvány ugyan felértékelte az egészségvédelmet, de a bezártságban most is a bor fogyott jobban.
Gönczi Krisztina
