Olyan durván változik a klíma, hogy szinte kitaszítja a kertészeti ágazatot a biztosítási rendszerből. Különösen azok vannak bajban, akik évente visszatérően szenvednek súlyos károkat. Ráadásul erre már önmagában a fajtavál(asz)tás sem megoldás…
Az új fenyegetésre még nincs megoldás
Az utóbb években visszatérő forgatókönyv érvényesül: az enyhe teleken meginduló növényekre kemény és tartós fagyok csapnak le. Ezeket szárazságok és/vagy özönszerű esőzések követik, közben új kórokozók támadnak… A Nemzeti Agrárkamara (NAK) is megerősíti: a fagyok esetében már sajnos nem „pontszerű” eseményről van szó, hanem nagy területre kiterjedő károkról. Ezeket kockázatkezelési technikákkal nehéz kezelni. Az előző évtizedekben a párévente bekövetkező káreseményeket beárazták a biztosítók. A díjtámogatott biztosítások kezdetekor pedig ebből indultak ki a rendszer szereplői. De a gyors klímaváltozást még nem követték le sem jogalkotók, sem a biztosítói-kárenyhítői szereplők. A NAK szerint beavatkozás nélkül a kertészeti kultúrák ki fognak kopni a biztosítási rendszerből. Félő, hogy sem az I. pillér (kárenyhítés), sem az idén indult Krízisbiztosítási rendszer nem kezeli azt a helyzetet, amikor több éven keresztül elszenvedett károk miatt lecsökken a termelői jövedelemszint.
Barnára fagyott barackfavirágok; fotó: Kohout Zoltán
Negatív következmények: nem oldja meg a termelő baját
Mindezt a FruitVeB is megerősíti: az üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege (mezőgazdasági biztosítás hiányában) a károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összegeiből számított együttes juttatás összegének maximum a fele lehet. Így ha nincs tavaszi fagykárbiztosítás, akkor a termelő nem tudja elérni a maximális kárenyhítési kifizetést, csak maximum a felét. Tehát a termelő egymásra épülő negatív következményekkel találja magát szemben a gyakori káresemények, a biztosítás hiánya és ennek következtében lefeleződött elérhető kárenyhítési juttatás miatt. Ezért a gyakran előforduló mezőgazdasági káresemények vonatkozásában nem adekvát megoldás a kárenyhítési rendszer arra, hogy megoldja a termelő problémáját.
Az államnak sincs sok beleszólása
Kérdés, hogy az állam (a törvényhozás) milyen mértékben tud hatást gyakorolni biztosítói piacra. A biztosítók – mint azt egy neve mellőzését kérő szakértő nemrég megerősítette – a legérzékenyebb kertészeti szegmensben, a korai fagykárok egyes területein egyelőre nem látnak megoldást, óvatosan ki is vonulnak-vonultak. Ha ugyanis beárazzák a fenyegetést, akkor olyan díjtételek keletkeznek, amiket a gazdaságoknak már nincs módjuk/érdekük megfizetni. Sőt, a NAK is megerősíti: az államnak nincs beleszólása a független piaci biztosítók vállaláspolitikájába. A termékfeltételeken keresztül „ki is tudna zárni” biztosítót a díjtámogatott piacról, de ezzel tovább szűkítené az elérhető kockázatkezelési lehetőség körét. A kamara szerint ezért az aszály és tavaszi fagy terén jogos aggály, hogy az önerős biztosítások mind kevesebb biztonságot adnak, ezért erre sürgősen megoldást kell találni.
Szalmabálás füstöléssel próbálják menteni az őszibaracktermést Csongrádban; fotó: Kristóf Imre
Másutt fejlődés, itthon leépülés
Kérdés továbbá, hogy ebben a helyzetben nem volna-e célszerű a mezőgazdaság e szegmensében átfogó fajta- és/vagy szerkezetátalakítást végrehajtani. Évek óta rebesgetjük, hogy bizonyos szőlőfajtákhoz már túl meleg van, évek óta látjuk, hogyan viszi el a „márciusi január” a „februári májusban” megindult kajszit – és sorolhatnánk. A NAK szerint irányváltásra szükség van, de nem drasztikusra. A történelmi hagyományokkal rendelkező gyümölcsfajaink termesztésének hazai feladása csak a legutolsó lehetőség lehet. Míg például más országokban óriási nemesítési és kísérleti programok indultak az adott régió változó környezeti viszonyaihoz jobban alkalmazkodó és kiváló minőségű gyümölcsfajták, termesztéstechnológiák kifejlesztésére, addig a rendszerváltás után itthon magára maradt és leépült a gyümölcs-fajtanemesítés, kutatás-fejlesztés. A megoldás pedig ebbe az irányba mutat: a korai fagyoknak jobban ellenálló, kései virágzású fajták nemesítése; érési szezon széthúzása korán és későn érő fajtákkal, valamint a fagytűrés fokozása. További fontos feladat és lehetőség a külföldi fajták fajtaadaptációs és teljesítményvizsgálati kísérleteinek visszaállítása, és a tavaszi fagy elleni védekezést szolgáló beruházások kiemelt támogatása.
Vizsgálatok, fejlesztések kellenek
A FruitVeB ugyancsak úgy véli: nagyon fontos a hazai gyümölcstermesztés szakmai hátterének biztosításában a gyümölcstermesztési kísérleti állomások megléte, ahol fajtaadaptációs vizsgálatokat, alanyvizsgálatokat lehetne folytatni továbbá termesztési rendszereket, és termesztés technológiai elemeket lehetne vizsgálni. Azért, hogy a megfelelő fajtákat lehessen termeszteni itthon, független, professzionális és évtizedeken át folytatott fajtavizsgálati háttérre alapozott fajtaajánlásra van szükség már a beruházások tervezésekor. Ugyanakkor a FruitVeb arra int: a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás sokoldalú megoldást igényel, nem lehet és nem elég csak a fajtaválasztással megoldani. Fontos a gyümölcsültetvények fagyvédelme, a termésveszteségek mérséklése.
(A témával részletesen foglalkozik a MezőHír júliusi nyomtatott kiadása!)
