A szilvafák vírusbetegségei

Hazánkban az alma után a második legfontosabb gyümölcsfaj a szilva, amely Magyarország egész területén sikerrel termeszthető. A hazai termelés nagyobb volumenben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és BorsodAbaúj-Zemplén megyében folyik. A  szilva friss asztali fogyasztásra és feldolgozott gyümölcsként egyaránt értékes, étrendi hatása is kedvező. Az őszibarackhoz és a kajszibarackhoz hasonló mennyiségben tartalmaz szénhidrátot és rostokat.

Fajtától függően a friss gyümölcs 12–20% szárazanyagot, 0,16–2,3% rostot, 0,15–1,5% tannint tartalmaz. A cukortartalom 7–18% közötti. A cukrok közül a fruktóz, glükóz és szacharóz aránya közel azonos. A B1– és B2-vitamin mennyisége a többi gyümölcsben lévőhöz hasonló, C-vitaminban szegényebb.

Az ásványi anyagok közül kálium, kalcium, foszfor, magnézium, cink és növényi antioxidánsok is vannak benne. Antioxidáns-tartalmánál fogva hátráltatja az öregedés folyamatát. Az idegrendszert is serkenti. Javítja az immunrendszer ellenálló képességét, szív- és érrendszeri betegségekkel szemben is véd.

A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8–12 ezer tonna között mozog évente, a Magyarországra – jellemzően szezonon kívül –importált friss szilva mennyisége elhanyagolható ehhez képest, 400–600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentősebb mennyiséget vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok.

 

Szilva himlő vírus (Plum pox virus)

A csonthéjasokat fertőző vírusok közül a szilva himlő vírus (Plum pox virus, PPV, sharka vírus) a legjelentősebb. A szaporítóanyagok nemzetközi kereskedelme révén jelenleg már szinte az egész világon elterjedt, és súlyosan veszélyezteti elsősorban a szilva gazdaságos termesztését. A szilva himlő vírus a Potyviridae víruscsalád tagja és a Potyvirus génuszba tartozik. A vírusnak hat törzse ismert: PPV-D, PPV-M, PPV-EA, PPV-C, PPV-Rec (Rekonbináns) és a PPV-W. A PPV-M törzs a legagresszívabb, őszibarackon és levéltetvek útján a leggyorsabban terjed a gyümölcsösben. A PPV-M törzsnél a magátvitelt is előfordul, míg más törzsnél ez nem tapasztalható. A PPV-M és a D törzs fertőzi a szilvát, a kajszit és az őszibarackot. A PPV-C törzs az egyetlen, amely fertőzi a cseresznyét és a meggyet. A kórokozó kisebb távolságra való terjedésében a levéltetvek játsszák a legfontosabb szerepet, melyekkel nem perzisztens módon terjed, de a pollenátvitel is ismert. A csonthéjas gyümölcsfajok termesztésében Magyarországon is a PPV okozza a legjelentősebb virológiai problémát. A szilva himlő vírus előfordulása Magyarországon 1948 óta ismert. A beteg fák termésének mennyisége és minősége jelentősen csökken, továbbá a fertőzött fák rövidebb élettartamúak. Az előrehaladott PPV-fertőzés hatására a termésen megjelenő elváltozások miatt a gyümölcs áruértéke romlik, valamint ipari felhasználhatósága is nagymértékben csökken a megváltozott sav-cukor arány következtében, így nemzetgazdasági szinten is jelentős kár következik be.

 

A szilva himlő vírus tünete szilvalevélen
1. kép. A szilva himlő vírus tünete szilvalevélen

 

A termés nagy része még érés előtt lehullhat a fáról. A gyümölcshullás az érzékeny szilvafajtáknál elérheti a 100%-ot is. Más vírusokkal történő komplex fertőzés gyakran a fa pusztulását is okozhatja. A legjelentősebb károkat szilván idézi elő. A fertőzött fákon súlyos levél- és gyümölcstünetek fejlődhetnek ki (1-2. kép). A fertőzés hatására a gyümölcsök mérete és súlya csökken. Érzékeny szilvafajtáknál akár 34%-os súlycsökkenés is előfordul. A fertőzött gyümölcsök íztelenné válnak, létartalmukat elvesztik, rostos állományúak lesznek, ezáltal közvetlen fogyasztásra és technológiai felhasználásra (aszalás, pálinkafőzés, lekvárkészítés) is alkalmatlanná válnak. A vírusra érzékeny szilvafajták (pl. besztercei) fáiról a gyümölcsök akár 95-100%-a még érés előtt lehullhat. Szilvalevélen a tünet világos, olajszerű foltok formájában jelentkezik, amelyek kezdetben alig vehetők észre. Később jellegzetes gyűrűk, szalagok alakulnak ki. A levéltünetek a nyári melegben halványodnak.

A gyümölcstünetek már a gyümölcs éretlen állapotában megjelennek, kékes színű sekély bemélyedések formájában. A gyümölcs érésével a felületen gyűrűs, köríves vagy szabálytalan alakú a gyümölcs húsába besüppedő foltok, vonalak láthatók (2. kép).

 

Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus (Prunus necrotic ring spot virus)

A Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus a szilva gazdaságilag szintén jelentős kárt okozó vírusa. A Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus a Bromoviridae víruscsalád tagja, és az Ilarvirus génuszba tartozik. A legelterjedtebb vírusbetegségek közé tartozik, a világon mindenütt előfordul, ahol szilvát termesztenek. Minden csonthéjas gyümölcsfajt fertőz. A kártétel már a faiskolában jelentkezik, és a szemzések rosszabb eredésében, valamint az oltványok gyengébb fejlődésében nyilvánul meg. Termő gyümölcsösökben a vírusfertőzés befolyással van a fák fejlődésére, a termés mennyiségére és minőségére, csökkenti a fák szárazság- és fagytűrését, negatívan befolyásolja a fák élettartamát és a kórokozókkal szembeni érzékenységét.

A tünetek általános megjelenési formája a klorózis, nekrózis, a levéltorzulás (3. kép) és satnyulás. A klorózis gyűrű, vonal, szalag, foltos tarkaság és mozaik formájában jelentkezik. A nekrózis során a rügyek, levelek, hajtások és esetleg nagyobb ágak is nekrotizálódhatnak.

A vírus törzsei:

‑ szilva koncentrikus gyűrűsfoltosság vírus (Plum concentric ring spot virus),
‑ szilva pusztulás vírus (Plum decline virus),
‑ szilva sárga gyűrűsfoltosság vírus(Plum yellow ring spot virus),
‑ Viktória szilva csíkos mozaik vírus(Victoria plum line pattern virus).

 

Szilva himlő vírus tünete a gyümölcsön
2. kép. Szilva himlő vírus tünete a gyümölcsön

Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus tünete szilvafalevélen
3. kép. Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus tünete szilvafalevélen

Szilvatörpeség vírus levéltünete
4. kép. Szilvatörpeség vírus levéltünete

 

Szilvatörpeség vírus (Prune dwarf virus)

A szilvatörpeség vírus a csonthéjasok gazdaságilag szintén az egyik legjelentősebb vírusbetegsége. A vírus mindenütt előfordul, ahol szilvatermesztés folyik. A vírus a Bromoviridae víruscsalád tagja, és Ilarvirus génuszba tartozik.

Ezt a vírusbetegséget legelőször szilván írták le, innen ered a szilvatörpeség elnevezés, azonban szilván való előfordulása sokkal ritkább, mint más csonthéjas gyümölcsfajokon. Sokan a szilvatörpeség vírus elnevezésénél a szilvatörpülés vírus elnevezést használják. Az utóbbi elnevezés a magyar nyelvben egy folyamat jelleget fejez ki, ezért helyesebb a szilvatörpeség vírus elnevezés. A répa sárgaság vírusra sem használjuk a répa sárgulás vírus elnevezést. A vírus törzseinek más vírusokkal való együttes előfordulása még tovább növeli a termésveszteséget. Az olasz kékszilvafajtán a levelek keskenyek, megnyúltak, vastagok és kemények. A megnyúlt leveleken klorotikus pettyek vagy foltok láthatók. Nem minden szilvafajtán okoz tünetet, azonban mind a tünetet mutató, valamint a tünetet nem mutató fajtákon jelentős gazdasági kárt okoz. Egyes fajtákon a terméscsökkenés mértéke a 60–80%-ot is elérheti.

A vírus tesztnövényei:

Prunus avium: magoncon kora tavasszal a leveleken klorotikus gyűrűk és nekrotikus foltok képződnek.

Prunus persica GF 305 vagy Elberta magonc: visszavágott növényeken erős törpülés figyelhető meg.

Cucumis sativus: a fertőzött szikleveleken 3-5 nap múlva nagy klorotikus léziók jelennek meg, majd a lombleveleken szisztemikus fertőzés, mozaikosodás látható.

Momordica balsamina: a fertőzött leveleken szürke nekrotikus léziók képződnek, majd szisztemikus fertőzés alakul ki.

Nicotiana langsdorffii és a N. tabacum: az inokulált leveleken szürke, szaggatott vonalak és gyűrűk jelennek meg, majd a tünet szisztemizálódik.

Tithonia speciosa: az inokulált leveleken 5-6 nap múlva sárga vonalak, gyűrűk és mozaikfoltok jelennek meg. A szisztemikusan fertőzött leveleken is hasonló tünetek alakulnak ki.

Sesbania exaltata: a szikleveleken piros lokális léziók képződnek.

 

Szilva kéreghasadás (Plum bark split)

A szilva kéreghasadás tünetére az 1950-es években, Angliában figyeltek fel, majd a későbbi vizsgálatok kimutatták a betegség vírusos eredetét. Megállapították, hogy a betegséget az alma klorotikus levélfoltosság vírus (Apple chlorotic leaf spot virus) egyik törzse idézi elő. E vírus a Betaflexiviridae víruscsalád tagja, és a Trichovirus génuszba tartozik.

A vírusbetegség az egész világon előfordul. Magyarországon az 1970-es években a szilvaültetvényekben igen súlyos károkat okozott. A fertőzött fák törzsén kezdetben a kéregrészen barna foltok jelennek meg, amelyek később besüppednek, és erős kéregrepedezettség alakul ki. A kéreg berepedése egészen a fás részig behatolhat, és másodlagos kórokozók is megjelennek az elhalt kéregrészen (5. kép). A fertőzött fa a növekedésében visszamarad, levelei kisebbek, lombozata ritkább, és a lombhullás korábban következik be. Az alany gyakran sok vízhajtást növel. Az erős fertőzés gyakran a fa pusztulását idézi elő. A vírus nemcsak szilvát, hanem az összes csonthéjast, sőt az almástermésűeket is fertőzi.

 

Szilva kéreghasadás vírus
5. kép. Szilva kéreghasadás vírus (Apple chlorotic leaf spot virus)

A szilva európai csíkos mozaik vírus tünete szilvalevélen
6. kép. A szilva európai csíkos mozaik vírus tünete szilvalevélen

 

A vírus tesztnövényei:

Prunus domestica: Prunus persica a GF 305: az üvegházi fás szárú tesztelés során a fertőzött növények levelein sötétzöld, kissé besüppedő foltok jelennek meg.

Chenopodium quinoa: a fertőzött levélen az inokulálást követő 4–7 nap múlva tűszúrásszerű, kezdetben áttetsző, majd nekrotizálódott foltok alakulnak ki. A lokális tünetek később szisztemizálódnak.

Celosia argentea: az inokulált leveleken bíborvörös foltok, amelyek később szisztemizálódnak.

 

Szilva európai csíkos mozaik (Plum line pattern European)

A szilva európai csíkos mozaik betegséget először Bulgáriában írták le. Később valamennyi európai országból jelezték a betegség előfordulását. Európában a szilva csíkos mozaik betegséget két egymással szerológiai rokonságban lévő vírus idézi elő, melyek közül az egyik az alma mozaik vírus (Apple mosaic virus), a másik a dán csíkos mozaik vírus (Danish line pattern virus). A dán csíkos mozaik vírus szerológiailag nem túl közeli, de kapcsolatban van a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírussal is.

A vírus kártétele nagymértékben függ a fertőző vírustörzstől és a fajta érzékenységétől. A fogékony fajtáknál jelentős növekedéscsökkenést és termésveszteséget okoz.

A szilván mindkét vírus azonos tünetet idéz elő. A leveleken a nyár közepétől világoszöld, sárgás mintázat alakul ki (6. kép).

 

A szilva európai csíkos mozaik vírus tölgylevél-mintázatú tünete szilvalevélen
7. kép. A szilva európai csíkos mozaik vírus tölgylevél-mintázatú tünete szilvalevélen

 

A vírus tesztnövényei:

Prunus persica: az Elberta vagy GF 305 mindkét vírus kimutatására alkalmas. A leveleken élénksárga vagy zöldessárga gyűrűk, foltok, szalagok vagy tölgylevélmintázat (7. kép)látható.

Petunia hybrida: az alma mozaik vírus kimutatására alkalmas. A fertőzött leveleken szürke koncentrikus gyűrűk, vonalak láthatók.

Chenopodium quinoa: az alma mozaik vírus kimutatására alkalmas. Az inokulált leveleken szabálytalan nekrotikus léziók láthatók, amelyek a később fejlődött leveleken is megjelennek.

Cucumis sativus: a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírustörzs kimutatására alkalmas. Nagy sárga klorotikus léziók jelennek meg, később a fertőzöttség szisztemikussá válik.

Chenopodium quinoa: a Prunus nekrotikus gyűrűsfoltosság vírustörzs kimutatására is alkalmas. Az inokulált leveleken szürke nekrotikus foltok, klorotikus gyűrűk jelennek meg (4. kép), később a fertőzöttség szisztemikussá válik.

Védekezés:

Valamennyi felsorolt szilvafát károsító vírusbetegség ellen egészséges szaporítóanyag használatával és a vírusmentességet megőrző termesztéstechnológia pontos betartásával védekezhetünk.

 

SZERZŐ: DR. POCSAI EMIL 

 

agrár gyümölcsfaj gyümölcstünet gyűrűsfoltosság himlővírus kéreghasadás klorózis levéltünet mezőgazdaság mozaik nekrózis Prunus szilva vírusbetegség