Az ökológiai gazdálkodás bővülése alapján Magyarország a 10. legdinamikusabban fejlődő állam, míg az ökológiai ültetvények területmérete alapján a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelője – derül ki az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a svájci Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) által kiadott évkönyvből.
A szervezet számára a 2019-es adatok állnak rendelkezésére, ezek a legfrissebbek világviszonylatban. A számok alapján jelentősnek mondható a Magyarországon történt fejlődés, az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése.
Sokat fejlődtek az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó belföldi vállalkozások is. Számuk tavaly előtt már meghaladta az 5600-at, ami az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szerint az ágazat egyre növekvő jelentőségét igazolja.
Bioművelésből származó paradicsom (Fotó: Barna Ferenc)
Nemzetközi kitekintés
2019-re Ázsia kivételével minden kontinensen bővült a biogazdálkodás. Arányaiban nézve a 72,3 millió hektárnyi ökoterület még mindig nem jelentős, alig másfél százaléknyi az összes mezőgazdasági területéhez képest. A vizsgált 187 ország közül mindössze 15-ben éri el az ökoművelés területe az összes mezőgazdasági földterület 10%-át. Magyarországon is ez alatt van, 5,7% ez az arány, az uniós átlagot (7,9%) sem érjük.
A közlemény szerint a biotermékek világpiaca 2019-ben elérte a 106 milliárd eurót. A bővülés az EU-ban évi 8-10%-os, a forgalom nagysága 41,4 milliárd euró. Ennél csak az Egyesült Államoké nagyobb a világon, 44,7 milliárd euró. A legnagyobb uniós piac 12 milliárd eurós értékkel Németországé. A bioélelmiszerek Dániában érték el a legnagyobb részesedést az élelmiszerpiacból 12,1%-kal.
Más elemzések szerint a Covid-19 miatti világjárvány a mezőgazdaság bioszegmensét nem vetette vissza, sőt… Az ökopiac fellendülését hozta a világjárvány miatti intézkedések rendszere, a karantén-szakácsok az egészséges alapanyagok és ételek felé fordultak. Ennek hatására a kiskereskedelemben és az online forgalmazások területén is fellendülést hozott az ökotermékek kapcsán.
Az ÖMKi az adatok alapján úgy véli, hogy a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás egyre jobban fel fog értékelődni. Magyarország ma még főképp nyerstermék-beszállítóként van jelen a világpiacon. Fejlődést a feldolgozás és a hozzáadott érték növelése, a célzott termékpálya-fejlesztések hozhatnak.
Ökogazdálkodás az EU-ban (Forrás: MTI)
Jövőkép a területen
Magyarországnak jó adottságai vannak a mezőgazdaság területén. A térséggel együtt meghatározó szerepet kell betöltenie az uniós Ökogazdálkodási Akcióterv megvalósításában. A dokumentum megjelenése március végén várható. Az EU 2030-ig 25%-ra szeretné emelni az európai ökoterület arányát. Ez egyértelműen megfogalmazásra került a Közös Agrárpolitikában a környezetvédelmi célokkal együtt. Ezek elérése technikai fejlesztések és innovatív megoldások bevezetésén túl szemléletváltást is követel az agrártermelőktől.
Azonban vannak szkeptikusok, akik megkérdőjelezik ennek kivitelezhetőségét. Szerintük a termelékenység csökkenése, illetve a magas termelési és beruházási költségek nem teszik lehetővé ennek az aránynak az elérhetőségét.
„…abban bízunk, hogy a kutatási forrásokkal, a gazdák felé irányuló támogatásokkal és az ökogazdálkodás szaktanácsadásban, tudásátadásban játszott szerepének megerősítésével tovább építhető a dinamikus fejlődés.” – nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.
Forrás: ÖKMi
Összeállította: Barna Ferenc
