Várjuk a járvány végét? Ami aztán jön, rosszabb lehet

Ami pár éve még merő környezetvédői aggályoskodásnak tűnt, az tavaly óta a legközvetlenebbül érezhető és szó szerint életveszélyes fenyegetés. A tudósok előtt nem kérdés, hogy a talajok, vizek, a levegő tönkretétele a Covidnál is súlyosabb járványhoz vezet a közeljövőben.

 

járvány

 

A feldúlt állatvilágból jön

A koronavírus-krízist nagyrészt magunknak köszönhetjük, évente ugyanis 4-5 új járvány indul el az emberiségben, aminek a háromnegyede az állatvilágból kiszabaduló kórokozó – mondta az RTL Klubnak Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora. (A kutató tagja a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület /HuPCC/, ami tudományos tevékenységek, szervezetek és kutatások ösztönzésével, összegzésével, feldolgozásával és ismertetésével támogatja a klímaváltozás/klímaválság következményeinek megelőzését, enyhítését – itt írtunk róla nemrég.) A tudós szerint nem az a kérdés, hogy jön-e egy még súlyosabb járvány, hanem az, hogy mikor, és ezt csak akkor előzhetjük meg, ha helyreállítjuk az egészséges kapcsolatot az ember és a természet között.

 

járvány

 

Menteni a menthetőt

A mezőgazdaság vonatkozásában ez elsősorban a természetes, fenntartható termesztési és növényvédelmi eszközök alkalmazásának elterjesztését jelenti. Ürge-Vorsatz Diána a járványok mellett egy interjúban részletezte is az agráriumot érintő főbb sarokpontokat is. Elsőként a talaj regenerációját sokszorosan meghaladó mértékű talajrontást kell megállítani. (A világon elképesztő iramban fogy és pusztul a termőtalaj, míg annak kialakulása évszázadokat-évezredeket vehet igénybe.) A másik fontos technológiai paradigmaváltás a minimális műveléses, szántás/forgatás nélküli talajművelési eljárások térhódítása, amivel mind az erózió, mind a földek szomjazása, tápanyag-kimerülése megállítható.

 

járvány

 

Észvesztő pazarlás

Mindez összefügg a fogyatkozó édesvízkészletek óvásával is. Ahogyan a szántók kétharmada az állattartást szolgálja ki, úgy a Föld édesvízkészletének 70 százalékát az emberi és állati élelmiszerek megtermesztésére használjuk el – erőforrás-kímélő technológiai megoldások helyett. A tudós említette az élelmiszerpazarlás témáját is. A világon megtermelt élelmiszer(alapanyag) 40-60 százaléka megy veszendőbe – tönkremegy a hűtőszekrényben, vagy betakarítás után és így tovább. Pusztán az élelmiszerláncok logisztikájának hatékonyságával és a vásárlók tudatosságának fokozásával ez a környezetszennyező pazarlás is megelőzhető lenne.

agrár járvány mezőgazdaság növényvédelem szántás talajművelés