Harminc éve a piacon
Aktuális interjúnk elkészítéséhez most Gyálra utaztunk, az 1990-ben alakult AGRO-LARGO Kft. volt a házigazdánk. A cég vetőmagok termeltetésével, azok nagykereskedelmével, valamint exportjával foglalkozik, korszerű raktárbázissal, saját vetőmagüzemmel rendelkezik. Id. Patakfalvi Péter szerencsésnek mondhatja magát, hisz gyermekei is a cégben dolgoznak – fia, Péter a beszélgetés során szintén sok izgalmas tudnivalót osztott meg az általa menedzselt üzletágról. No, de lássuk a részeteket!
Ifj. Patakfalvi Péter és Id. Patakfalvi Péter az AGRO-LARGO Kft. gyáli székhelyén
– Honnan datálódik a személyes kötődése a mezőgazdasághoz?
– Id. Patakfalvi Péter: – Édesapám az erdészetnek, vadgazdálkodásnak szentelte az életét, így nekem egy erős fogadalmam volt: azt nem szerettem volna csinálni, amit ő, mert nagyon keveset volt otthon… Így én inkább a mezőgazdaság felé vettem az irányt, majd az agrárdiplomám mellé még a Közgazdasági Egyetemen, export-fővállalkozói szakon is szereztem egy másoddiplomát. Egyetem után a KSZE kötelékében két évig dolgoztam például Algériában, kukoricakísérleteket végeztünk, majd ezt a Bajai Kukoricatermelési Rendszerben töltött évek követték, a kukorica rendszerexport vezetőjeként. Innen a környező országokba nemcsak kukorica-vetőmagot, hanem technológiát is exportáltunk. 1990-ben aztán nagyot fordult az élet, kihasználtuk a rendszerváltás adta lehetőséget, és egy olasz céggel közösen megalapítottuk az Agro-Largo Kft.-t. Tizenöt évig dolgoztunk velük, utána kivásároltuk a tulajdonrészüket, azóta kizárólag magyar tulajdonú a cég.
– Röviden össze lehet foglalni a fő tevékenységet?
– Id. P. P.: – Az Agro-Largo Kft. által előállított fűmagvak, lucerna, vöröshere, bíborhere, mustár, pillangós virágú növények és aprómagvak stabil piaccal rendelkeznek, részvételünk emellett a fűmagforgalmazásban egyre jelentősebb. Az összes árbevétel 30%-a exportból származik. Parkfüvek területén az összes nagy multinacionális áruházláncnak beszállítunk. Bár ez az üzletág is húszéves múltra tekint viszsza, ma már a családon belül a fiatalabb generáció viszi. A nagyáruházi beszállítás egészen más pálya, nagyon komoly számítógépes tudást, nyelvismeretet, logisztikai hátteret igényel. Az indulásnál arra figyeltünk, hogy azt a területet célozzuk meg, amellyel a nagyobb, multinacionális cégek nem igazán foglalkoztak. A kukorica, napraforgó, repce, búza egyértelműen kiesett így az érdeklődési körünkből, és maradtak a takarmánynövények.
Ha a mai helyzetet nézzük ezen a téren, már vannak saját tulajdonú fűfajtáink, de azért ez egy nagyon nehéz pálya. Az ezzel kapcsolatos kutatási munkában, a törzsanyag előállításában például a Keszthelyi Egyetem agrár szakemberei is a segítségünkre vannak. A takarmányfű-keverékek összeállításában a gödöllői Szent István Egyetemmel van korrekt munkakapcsolatunk.
Magyar fajtákkal a piacon
– Miért fontos, hogy saját fajta, magyar fajta legyen a piacon? Ez nem egy könnyű út.
– Id. P. P.: – Amikor kezdtük, nem volt rossz az ágazat állapota, utána azonban folyamatosan romlott a szektor helyzete. Felelősség kérdése, hogy valakinek vállalnia kell ebben a helyzetben az előrelépést. Természetesen bizonyos fajták megmaradtak, akár a keszthelyieket említjük, akár más hazaiakat, ezeket fel kellett karolni. Én a magam részéről örülök annak, hogy az agráregyetemeket centralizálják, ezzel a kutatás-fejlesztés is erősebb lehet. Az más kérdés, hogy az egyetemek és a vállalatok megtalálják-e egymással a kapcsolatot? Tudják-e az egyetemen, hogy mire van szüksége a piacnak, és tisztában vannak-e azzal, hogy egy vállalat miben tud nekik segíteni? Külföldön ez általában együtt szokott lenni, a kutatás és a kereskedelem. A kutatók azért hajlanak arra, hogy a kereskedők véleményét is figyelembe vegyék. Egy fajtának akkor van értéke, ha el is lehet adni azt! Nekünk van egy jó bíborherefajtánk, a Piroska. Egyre elfogadottabb, de nagyon sok év munkája és nagyon sok pénz van benne, mire ide jutottunk. A forgalmunk bizonyos százalékát költjük arra, hogy saját fajtáink legyenek, de erre külön támogatást nem kapunk, pedig jó lenne. Az Agro-Largo Kft.-nek a magyarországi piac mellett az is fontos, hogy a lucerna-, bíborhere-, vörösherefajtáknak hogyan lehet újra erős külföldi piacot teremteni. Tapasztalatból tudjuk, hogy sokkal nehezebb külföldön magyar fajtát értékesíteni, mint külföldi fajtát Magyarországon… Ez az igazi kihívás!– Milyennek látják a termelők, hogyan értékelik a magyar vetőmagokat?– Id. P. P: – Szerintem egyáltalán nem rossz, látják, hogy ezek a vetőmagok ugyanazt tudják, mint a külföldi fajtatulajdonosok termékei. A magyar lucernafajták jók, hosszú életűek, és megfelelő termőképességgel rendelkeznek. Nem véletlen, hogy ha valamilyen okból külföldön hiány lép fel ebből a vetőmagfajtából, akkor innen próbálják pótolni a külföldi szereplők, és persze nagyon sokan Magyarországon állítják elő vetőmagjaikat, lucernát, vörösherét, bíborherét.
– Termeltetés: mennyire könnyű vagy nehéz partnert találni erre?
– Id. P. P.: – Aránylag zárt körben nagyon jó partnereink vannak. Jó a kapcsolat és a kommunikáció velük, többször konzultálnak a szakembereinkkel a termelési időszak alatt, odafigyelnek a technológiai ajánlásainkra. A betakarítás előtt ismételten találkoznak, és közösen ütemezik a betakarítást, feldolgozást. A partnereink harminc napon belül ezután a pénzükhöz jutnak, ami értelemszerűen nagyon fontos számukra. Nekünk az a komoly feladatunk, hogy a több helyről beszállított anyagot egységesítsük, csomagoljuk és exportra kiszállítsuk.
– Ha a külföldi eredményeket nézzük, mire a legbüszkébbek?
– Id. P.P.: – Az ISO 9001 rendszerünk lehetővé teszi az azonos minőségű vetőmagok termelését és termeltetését, amit már a külföldi partnereink is nagyra értékelnek. Mi inkább a mediterrán országokban vagyunk sikeresek, elsősorban a régi kapcsolat, a nyelvtudás és az aprómag-vetőmagtermelés hagyománya miatt. De jó kapcsolatunk van a jugoszláv utódállamokkal is.
Nekünk az a komoly feladatunk, hogy a több helyről beszállított anyagot egységesítsük, csomagoljuk és exportra kiszállítsuk
Vállalatirányítás felső fokon
– A fiatalabb generációt is megszólítva: sohasem volt kérdés, hogy a családi cégben dolgozzon?
– Ifj. Patakfalvi Péter: – Nem, számomra ez természetes volt, de húgomnak, Ritának sem okozott problémát, ő a marketing- és közgazdasági feladatokért felel. Nekem informatikai diplomám van, ami abban is nagy segítség, hogy a cégünknél most bevezetésre kerülő új vállalatirányítási rendszer kialakításánál, beüzemelésnél teljes kompetenciával rendelkezem. Ez egy nagyon profi rendszer, ha például kinn vagyok egy brüsszeli vetőmagkonferencián, és megnézem, hogy mennyit termeltünk például az olasz partnernek, bármikor, bárhonnan, bármilyen eszközzel naprakész adatokat látok. Fontos, hogy ahová beszállítunk, a partnereknek már a következő évekre előre látni kell a mi készleteinket, nekik van egy részleges hozzáférésük a rendszerünkhöz. Mi is rálátunk napi szinten az ő készleteikre, a termékek fogyására. Van, aki megijed attól, hogy ennyire nyitott könyv oda-vissza a partnerekkel az adatcsere, mégis mindannyiunknak jobb így.
– Id. P. P.: – Itt látszik, hogy egész más gondolkodást, másfajta rendszerszemléletet igényel ez a terület, összehasonlítva a mi alapvetően mezőgazdasági vevőkörünkkel. A nagyáruházak sok területen kemény szabályokat hoznak, de ezek tarthatók. Persze vannak izgalmas szituációk, de nincs olyan, hogy nem teljesítünk, mert például egy időjárási anomália miatt kevesebb vetőmagunk termett. Akkor is meg kell oldanunk a szállítást, 72 órán belül ott kell, hogy legyen a polcokon a termék.
Minden szervezés kérdése
– Ha az üzletágakat összehasonlítjuk, nem forgalomban, hanem nyereségességben, megéri ezt a nagyon kemény feltételrendszert bevállalni?
– Ifj. P. P.: – Máshonnan közelíteném meg, ez az egész inkább tervezés kérdése. Mi már 2022-23-ra is kötöttünk termeltetési szerződéseket. Már van olyan partnerünk, aki három évre előre eladta nekünk azt, amit még el se vetettek… Ha jönne egy új piaci szereplő, borzasztó nehéz helyzetben lenne, mert a mostani árak nem tükrözik azt a valóságot, amit mi már 2-3-4 éve megszerveztünk. Az évelő kultúrák termeltetése igényli a hosszú távú tervezést.
Kicsit visszatérve a műszaki háttérhez, a csomagológép például egy speciális olasz berendezés. Mindig is arra törekedtünk, hogy korszerű gépekkel dolgozzunk, mert egyszerűbb egy okos mérnököt fizetni, mint három kétkezi munkást. És persze ilyenkor a hibalehetőség is kevesebb. Most ez úgy működik, hogy a keverőtartályba az összes fűmagot betöltjük, az szépen összekeveri, onnan átmegy a silóba. Az automata zsákológép kiméri a nettó súlyokat, a levarrás után pedig a túloldalon egy robot palettára rendezi a zsákokat. Ugyanezt a rendszert az egykilósok területén is meg kívánjuk oldani. A csomagológépet egy modem segítségével az olasz mérnökök folyamatosan ellenőrizni tudják, és ha szükséges, megadják a javítási útmutatókat. Ha két nap múlva szállítanunk kell, egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak a leállást!
– Id. P. P.: – Én azt vettem észre az elmúlt években, hogy a fiatalok „belenőttek” ebbe a feladatba, és nagyon jól csinálják. Megtanulták azt a szervezettséget, pontosságot, amire szükség van ezen a területen. Egyik napról a másikra egy cég nem tud megfelelni ezeknek az elvárásoknak.
– Az interjúra készülve néztem a webáruházukat: a vevőik mennyire használják ezt a vásárlási módot?
– Ifj. P. P.: – Jelentősen emelkedett a tavaszi időszaktól a webáruház forgalma, a pandémia rákényszerítette a vásárlókat az online kereskedelem lehetőségeinek a kihasználására. Szerencsére a rendszer fejlesztésével már hamarabb készen voltunk, így felkészülten ért bennünket a megnövekedett érdeklődés. Valljuk be őszintén, az emberek egy része nem szeret boltba járni, nekik is nagyon jól jött a webáruház teljes körű háttere. Ma már inkább a működő rendszer továbbfejlesztése a cél, ezen dolgozunk.
Mindig is arra törekedtünk, hogy korszerű gépekkel dolgozzunk
Generációváltás feszültségek nélkül
– Hogy sikerül bizonyos döntéseket egymás közt meghozni? Okoz feszültségeket a családban?
– Ifj. P. P.: – Nincs ezzel kapcsolatban probléma, szerencsére mindenkinek megvan a saját szakterülete, amiben erős, és megvan az a jó szokásunk, hogy mindig megbeszéljük egymással a dolgainkat.
– Id. P. P.: – A kereskedelmi részt a fiam, Péter intézi, a számlák, könyvelési, pénzügyi feladatok pedig a lányomra, Ritára vannak bízva. Én a napi teendőkbe nem szólok bele. Szakemberünk van a termelésszervezésre, logisztikára, növényorvosaink szaktanácsot is adnak stb. Tényleg mindenkinek megvan a kompetenciája és felelőssége a csapatban.
– Hányan dolgoznak egyébként a cégben?
– Id. P. P.: – 24 fő a teljes létszám, az összes telephelyet figyelembe véve. Szűk csapat, de a megfelelő informatikai háttérrel kezelhető minden feladat. A zalabéri üzem direkt az aprómagtermesztésre van specializálva, bíborherére, lucernára, vörösherére. A füvekre idén építünk az Alföldön egy tisztítóüzemet, Kunhegyesen. Régen a gyepgazdálkodási rendszer központja ahhoz a régióhoz kötődött, nem véletlenül választottuk ezt a helyszínt. Itt, Gyálon, a központban a menedzsment, logisztika, az egész rendszer irányítása a feladat.
– Ha a következő tíz évet nézzük, kinek mi a víziója erre az időtávra?
– Id. P. P.: – Egy olyan céget szeretnék átadni majd, amelyik professzionálisan működik az aprómagtermesztés területén, elsősorban a lucerna, vöröshere, bíborhere és fűmag szegmensében. Szeretnénk azt is, hogy a partnergazdaságok továbbra is egy biztos pontra találjanak bennünk, anyagilag, szakmailag is. Tervezhetővé kell tennünk a céget, és itt a multinacionális vállalatoktól tanult szemléletet a mezőgazdaság területén is szeretnénk kamatoztatni. A magyar cégeknek meg kell maradniuk, erősödniük kell. És persze meg kell tanulni egymással is kooperálni – ezen a téren sok jó tapasztalatunk van már.
Ifj. P. P.: – Az automatizálás további fejlesztését fontosnak tartom, akár mesterséges intelligencia igénybevételével is. Ez nem annyira sci-fi, az Auchannál például már most egy robot rendeli a következő hét szükséges fűmagmennyiségét! Fontos a digitalizáció a vállalatirányításban, és a zöldlogisztika, ami nagy változásokat fog hozni. Külföldi partnereink már úgy építik új telephelyeiket, hogy a tetőt telerakják napelemekkel – van mit tanulni tőlük.
A cég bemutatkozása: [LINK]
Gyepápolásról: [LINK]
SZERZŐ: FODOR MIHÁLY
