Sajnos nem hazánkban lendült fel a biometán előállítása, holott magyar vonatkozása is van a hírnek. Annak ellenére, hogy a határainkon belül is kitűnő példák vannak a szerves anyag biogáz célú hasznosítására, végül nem ez a zöldenergia kapott támogatást.
Szerbiában aktívak
Magyarország a napsütéses órák magas számára alapozva elsősorban a napenergia hasznosítását támogatja az utóbbi években, a szél erejében jóformán csak Győr-Moson-Sopronban bíznak a beruházók. A biogázra alapozott energiatermelés teljesen háttérbe szorult. A szerbek másképp látják – derül ki a napi.hu cikkéből. Zorana Mihajloviæ miniszterelnök-helyettes, energiaügyi miniszter hangsúlyozta az új biogázerőmű építésének fontosságát Szerbiában. A már meglévő 28 erőmű mellé jelenleg további 73 biogázerőművet építenek, amivel egy vagy két éven belül 100 MW kapacitás jön létre. Szerbia így több villamosenergiát állít majd elő biogázból, mint Horvátország, Montenegró és Szlovénia együttvéve – mondta a miniszter. Legutóbb egy 1,2 megawattos, mezőgazdasági eredetű biomasszából villamosenergiát és hőt előállító üzemet adtak át, melyet a svájci MET Csoport és a szerb Arhar Teh vegyesvállalata, a PEPO Energy épített meg. A 2012-ben létrehozott MET Holding AG elnök-vezérigazgatója Lakatos Benjamin. A cégcsoport elődjét a MOL alapította 2007-ben.
Vannak jó hazai példák
Hazánkban mindössze 40 olyan biogázüzem működik, amelyik a mezőgazdaságra épít, együttes kapacitásuk mintegy 30 MW. Ezen felül élelmiszeripari hulladékkal, szennyvíziszappal, szervestrágyával is üzemelnek még erőművek. A legnagyobb ilyen hazai üzem Szarvason működik. A 4,17 megawattos egység egy 18-20 ezer lakosú település teljes energia-ellátására alkalmas. Megépítése 2011-ben 4,5 milliárd forintba került (német tőkével), ebből 500 millió forint volt az uniós támogatás. A projektben alapanyag-szállítóként is közreműködő Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. telephelyén történik a termelt biogáz több mint 80%-ának hasznosítása, amivel évente kb. 1,5 millió m³ földgázt vált ki a cég. Az üzemben a villamos-energia mellett értékes biotrágyát állítanak elő, ami több ezer hektár kertészeti területen teszi lehetővé a műtrágya helyettesítését. Egy másik szép példa a dombóvári, ahol az Agrár-Béta Kft. orchideatermesztést alapított a mezőgazdasági alapanyaggal üzemelő, 1,6 MW-os üzem hulladékhőjére.
Más pályára sodródtunk
Ha a biogázüzemekhez több támogatás és egyszerűbb szabályozási környezet kapcsolódna, akkor nálunk is százával épülnének a mezőgazdasági termelés köré ilyen minierőművek. Egy megawattal egy ötezer lelkes kistelepülés energiaigényeit lehet kiszolgálni. A 2 és 5 ezer fő közötti lakossal bíró települések száma kevesebb, mint 500 darab. Ezeket bőven el lehetne látni egy kisebb biogázerőművel. A decentralizált energiatermelés másik előnye, hogy helyben ad munkát. A „betontehén” etetése, felügyelete és a hulladékhőre alapozott kertészeti termelés együtt 20-25 embert foglalhat le a településen. Szép is lenne, de más utat választottunk. Napelemparkok borítják be a domboldalakat, házakat, illetve megépül Paks2-t.
