Két éve készült utoljára „hangulatjelentés” az agrárium megbecsültségéről és agrártámogatások megítéléséről Európában. Nemcsak EU vs Magyarország, hanem a járvány előtti és utáni korszak tekintetében is nagy különbségek adódtak. Ha ma döntenének a Közös Agrárpolitika forrásairól, már nem akarnák azt tovább kurtítani.
Tavaly nyáron több mint 27 ezer uniós polgár megkérdezésével felmérést készítettek arról, hogy az emberek miben látják a mezőgazdaság feladatát, és ennek elérésében mennyiben segíti őket az unió Közös Agrárpolitikája, azaz az agrártámogatások. Arra is rákérdeztek, hogy az emberek soknak vagy kevésnek tartják-e a mezőgazdaságra áldozott pénzeket. A véleményváltozás megdöbbentő a járvány előtti időszakhoz képest. Magyarországon egy-két dolgot másképp látunk, mint egy uniós átlagpolgár.
Az állatok neve: haszonállat
Kiderült, hogy a magyarok a jövő szempontjából fontosnak tartják a mezőgazdaság kérdését, de azért nem annyira fontosnak, mint egy átlagos unióspolgár. (Magyarország: 52% elég fontos, EU: 56% nagyon fontos.) A gazdálkodás fő feladatának egész Európában a biztonságos élelmiszer előállítását tartják. Magyarországon az uniós átlagnál jóval fontosabbnak ítéljük azt, hogy ezek széles választékban és jó minőségben kerüljenek az asztalunkra. Jobban átérezzük azt is, hogy az életképes mezőgazdaság hozzájárul a vidéki térségekben az életmód javításához. Amit viszont másodlagos kérdésnek érzünk, az a gazdálkodás szerepe a klímavédelemben, és ennél is lényegtelenebbnek érezzük a haszonállatok jólétének biztosítását.
Jobban becsüljük a KAP-ot
Az emberek kétharmada egész Európában tud róla, hogy a fenti célok elérését a Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül valósítja meg az unió. A magyarok 86 százaléka azt is vallja, hogy a KAP minden állampolgár javára válik (uniós átlag: 76%). Ebből következően minden pontban pozitívabbnak látjuk az agrártámogatások szerepét, mint egy átlagos európai polgár, különösen az élelmiszer-ellátás biztonságát értékeljük (90%).
Fent azt láttuk, hogy csak minden ötödik megkérdezett magyar válaszolta azt, hogy a mezőgazdaságnak szerepe van a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mégis az uniós átlagnál nagyobb arányban (82%) gondolták úgy, hogy akár a versenyképesség rovására is javítani kellene az európai gazdálkodási gyakorlatokon az éghajlatváltozás fékezése érdekében. 68 százalékuk viszont azon az állásponton volt, hogy a gazdák már így is eleget tettek ezért. (Talán itt az EU-n belül a hazai gazdákra gondoltak a válaszadók?)
Több vagy kevesebb legyen a támogatás?
Izgalmas pontja a kérdőívnek, hogy az agrártámogatásokat soknak, vagy kevésnek ítéli-e meg egy átlagpolgár. Ezen múlik ugyanis az ágazatra költhető pénz mennyisége, és azok az teljesítmények, amelyeket a társadalom csereszolgáltatásként elvár érte. A magyarok 64 százaléka pont megfelelőnek tartotta az agráriumra fordított kiadásokat, ez messze az uniós átlag felett van (47%). Az európai átlag 39 százalékban túl kevésnek is érezte a gazdákra fordított összeget, 56 százalékuk további emelést javasolt volna. A magyarok esetében 44 százalék emelte volna a támogatások összegét, 43 százalék szinten tartotta volna.
A kérdőív a koronavírus első hulláma után készült, aminek masszív hatása van az agrárium pozitív megítélésére. Arra a válaszra ugyanis, hogy a következő 10 évben csökkenjenek vagy nőjenek-e az agrártámogatások, az uniós polgárok többsége (56%) emelést javasolt. Ugyanerre a kérdésre 2017-ben 44 százalék, 2015-ben 45 százalék adta ezt a választ. A különbség nem a véletlen műve. Ha ma döntenének a Közös Agrárpolitika forrásairól, a szakpolitikusok már nem akarnák azt a társadalom nevében tovább kurtítani.
Lásd még cikkünket az agrártámogatások hazai hasznosulásáról itt.
