A gazda számára a terményei áralakulása az egyik legfontosabb tényező, amire azonban kevés vagy éppen semmi befolyása nincs. Ezt informáltsággal lehet némileg ellensúlyozni. Ezért született e cikk, amelyben az árak trendjei mellett a szokásos előrejelzések, árfolyamelemzés és pénzpiaci kitekintés is helyet kap. A teljes kép kedvéért a soha nem látott hitelpiaci és a támogatási helyzetre is felhívjuk a figyelmet.
Tartósan emelkedő trendben az agrárárak
Miközben 2019 első hét hónapjában a mezőgazdasági árak átlagosan 7,6 százalékkal, idén ugyanekkor „csak” 7,4 százalékkal emelkedtek. Ha az egész élelmiszer-termékláncon belüli ármozgásokat nézzük, az emelkedő trend fennmaradt. Ez a mezőgazdasági áraknál már 7 éve tartó folyamat. Ha a termelőt kérdezzük, akkor a hullámzás miatt ezt kevésbé érzékeli, de ha a fogyasztót, ő biztosan. A legnagyobb hullámzást továbbra is a mezőgazdasági árak mutatják az élelmiszer-termékláncban, miközben az élelmiszerek fogyasztói árai viszonylag egyenletesen emelkednek. Az idei, rendkívüli évben a láncon belül a fogyasztói árak emelkedtek eddig a legnagyobb mértékben, és erőteljesen húzzák felfelé az inflációt. Az élelmiszeripar megint lemarad az áremelésekben. A krízis ismét felszínre hozta, hogy az élelmiszeripar a lánc leggyengébb láncszeme.
A folyamat mögött több tényező együttes hatása húzódik meg. I. Előretenném a hiánypszichózist, amit elég régen érzett már utoljára a fogyasztó. Ez olyan reflexeket hozott elő, mint a felhalmozás, helyi termékek preferálása, takarékos fogyasztás, online vásárlás. A már tavaly ősz óta folyamatosan emelkedő élelmiszer-fogyasztói árak épp ezek miatt érték el növekedési csúcsukat (8,7% év/év) áprilisban. Az emelkedés azóta is tart, némileg kisebb ütemben (8,4–7,8% év/év). II. A kereslet, amely korábban az emelkedő fizetőképesség mentén emelkedett, idén tavasz óta kapott egy sajátos löketet. III. A rendkívüli időjárási körülmények, amelyek a szárazság és a tavaszi fagyok mentén okoztak egyes szektorokban jelentős terméskiesést, szintén komoly áremelő tényezők. IV. A sorban az állatjárványok hatása következik. Az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza kínálatszűkítő hatása komoly áremelkedések forrása, egyben ezzel ellentétes hatást is ki tud fejteni, ahogy azóta az a sertésszektorban már el is kezdődött. V. A kínálati oldalon a fenti tényezők egymás hatását erősítve jelentek meg. Ez persze márciusban és áprilisban volt a legerőteljesebb, de azóta is érzékelhető. Az állatjárványok és a koronavírus együttes hatása erre a legjobb példa, de a többi tényező is színezi a képet.
Ezek a tényezők nyilván nem hazai sajátságok. VI. A koronavírus nyomán rövid időre világszerte elszakadt az ellátási lánc, majd lassan újra erőre kapott. Kialakultak új vásárlási és fogyasztói szokások. Az online csatorna térnyerése ennek kapcsán felgyorsult, és a nyert tér meggyőződésünk szerint tartósan meg is marad. A másik hatással, a helyi termékek felértékelődésével kapcsolatban azonban nem ilyen egyértelmű a véleményünk. A tudatosodás nem egy lineáris folyamat. Hullámok jellemzik, és ha nem dolgozik rá tartósan a képzés és a közösségi marketing, akkor a most elért előrelépés nem lesz tartós. Ha az egyes termékek, termékpályák árváltozásainak hátterét vizsgáljuk, ugyanezekkel a tényezőkkel találkozunk, azzal színesítve, hogy a hangulati, érzelmi elemek a korábbi időszakokhoz képest nagyobb teret kapnak. A tőzsdei cikkeknél ezek a hírekre való érzékenyebb reagálásban, nagyobb áringadozásokban nyilvánulnak meg. Jó példa a gabona- és olajnövényárak alakulása. Az amerikai időjárás és a nemzetközi kereskedelem feltételrendszere rövid időre még olyankor is erőteljesen meg tudja emelni az árakat, amikor globálisan kiemelkedő a termés, és a készletek szintje emelkedik.
Forrás: KSH. *Az év eddig eltelt időszaka
Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése ilyen helyzetben bizonytalanabb, mint egy „szokásos” piaci környezetben. Ennek ellenére előrejelzéseink továbbra is készülnek, hiszen ügyfeleinket próbáljuk megalapozottabb döntésekhez hozzásegíteni. Ami az élelmiszerárakat illeti, várakozásaink szerint az év hátra lévő hónapjaiban tovább fog lassulni az élelmiszerárak emelkedése. 2020-ra modellünk 7 százalékos fogyasztói élelmiszer-áremelkedéssel számol, amihez a mezőgazdasági árak 6 százalékos emelkedése társul. Ami a mezőgazdasági árakat illeti, míg az első félévben még az állatok és állati termékek húzták felfelé jobban az árakat (8,9%), addig júliusban fordult a trend, és a növények ára nőtt nagyobbat (7,7%). A két „hunyó” az első félévben a sertés és a gyümölcs, a fordulatot a gabonaárak hozták. A sertés ára a márciusig tartó egy évben erőteljesen emelkedett, majd 20 százalékkal korrigált. Mindezek ellenére az első félévben a vágósertés ára 24 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. E jelenség mögött a járványok állnak. Az emelkedésben elsősorban az afrikai sertéspestis miatti kivágások okozta világpiaci keresletbővülés, a korrekcióban pedig már inkább a koronavírus húsipari hatásai játszanak szerepet, főként Németországban. A magyarországi felvásárlási árak – önként – a némethez vannak kötve. Most, amikor a sertéspestis németországi megjelenése miatt újra bukóban vannak az árak, ezt érdemes lenne átgondolnunk. A gyümölcsök az időjárási anomáliák és még tavasszal a szállítási nehézségek miatt drágultak meg. Úgy véljük, tartósan. El kell búcsúznunk az olcsó gyümölcsöktől. Ez felértékeli a saját termést, másrészt viszont szükséges ahhoz, hogy a szektor leépülését megelőzzük. Mindez a ráfordítások árának alig érzékelhető (0,2%) növekedése mellett, így az agrárolló tovább nyílt. Persze a ráfordítások árváltozása mögött is egymást kiegyenlítő hatások állnak. Az üzemanyagok és a műtrágyaárak húzták lefelé, a növényvédő szerek és állatgyógyszerek felfelé.
Forrás: MNB, NAIK AKI, AM
Covid Úr az agrárhitelek piacát is átrendezi
A támogatott hiteltermékeknek köszönhetően, illetve a szektor válságállóságának bizonyítékaként az agrárhitelezés tovább bővült 2020 első felében. Az agrárium hiteleinek piacán már több mint az állomány fele kedvezményes hitel. A NAIK AKI adatai szerint 2020 első felében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes hitelállománya meghaladta az 1300 milliárd forintot, aminek mintegy 60 százaléka a mezőgazdaságban, 40 százaléka az élelmiszeriparban hasznosul. Nálunk egyébként a portfólió szerkezetének és erősségének köszönhetően csak megtorpant egy-két hónapra, majd folytatta a piac feletti növekedését az agrárhitelek állománya. A megtorpanás idején a likviditási és forgóeszközhiteleket keresték, mára ez ismét kiegészült a beruházásiakkal is. Eközben pedig lezajlott a hitelportfóliók átstrukturálása. A kedvezményes konstrukciók nyújtotta lehetőségekkel minden ügyfél élt és él, miközben a moratóriumot egyre többen hagyják el annak érdekében, hogy javuljon a banki megítélésük. Esetleg önerőt gyűjtenek a moratórium és a „takaró” nyújtotta lehetőségeken belül. Folyamatosan erősödő beruházási hullámot érzékelünk, ami összefügg a most megjelent pályázati lehetőségekkel, de a beruházási kedv az extrém alacsony kamatkörnyezet miatt is fennmaradt.
Tart a beruházási boom
A statisztikai adatok szerint az első félévben 22 százalékkal nőttek a mezőgazdasági beruházások, és értékük 235 milliárd forintot ért el. A gépberuházások, amelyek általában a leginkább mutatják a gazdák beruházási kedvét, a tavalyi történelmi csúcs, 236 milliárd forint után az idei első félévben is tudtak emelkedni; 93 milliárd forintért vettek új gépeket és további 30 milliárdért alkatrészt. Ez is jelzi, hogy a mezőgazdaság fejlesztési programjában csak kisebb zavart okozott a koronavírus, de a gazdák emiatt nem álltak le a fejlesztésekkel, ami nagyon pozitív. Műtrágyából is ugyanannyit vettek, mint egy évvel korábban: 971 ezer tonnát.
Az agrárium pénzügyei közül sosem maradhat ki a támogatási rendszer. Ennek sajátsága, hogy a nagyobb kifizetések az év második felére esnek, de idén az első félévben több VP és nemzeti támogatás került kifizetésre, mint tavaly. A teljes támogatáskifizetés pedig a közvetlen termelői támogatások kisebb folyósítása miatt maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az uniós arány 79 százalék volt.
A gyenge forint kétélű fegyver
Mivel a támogatási rendszer átszámítási időpontja minden évben szeptember 30., a gyenge forintnak köszönhetően a tavalyi 335 után idén 365,5 forinton számítják át euróból a támogatási kereteket, így azok még jobban festenek. Másik oldalról a külkereskedelem növekvő forgalmában is ott az árfolyamhatás. Idén éppen úgy, hogy tompította a járvány miatti exportvisszaesések, illetve az import növekedésének hatását. Elég, ha annyit mondunk, hogy az első félévben a gabonaexport 42 százalékkal nőtt. Az üzenet: most kell beruházni. Bankárjuk segítségével ki kell választani az elképzeléseikhez leginkább illeszkedő támogatott programot, és garanciákkal erősített hitelekkel gyorsítani a hatékonyságjavulást. Mi is szívesen segítünk!
SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT
