A termés 40%-át veszíthettük el a fagyok miatt

Almapiaci kitekintő

2018-ban rekordtermést éltünk meg almából, majd 2019-ben a sokévi átlagnál 10 százalékkal kevesebb terméssel zárta az évet Európa, Magyarország pedig ennél is rosszabb eredménnyel. Idén tavasszal tehát jóval kisebb készletekkel futottunk neki az évnek, és ezt fejelte meg a koronavírus és a pánikvásárlások. Az uniós árak áprilisban és májusban 33-31 százalékkal haladták meg az ötéves átlagot. Ugyanekkor kemény fagyok tizedelték meg az idei termést is. Mire számítsunk idén az almapiacon?

A Bodrogközben a megkérdezett gazdaságban a körte dominálja az ültetvényeket, 160 hektáron foglalkoznak vele, az alma 40 hektárt tesz ki. Többek között van itt idared, mutsu, golden fajta. „Az idared egyharmadát elvitte a fagy, a mutsuról teljesen le is mondtam, a golden viszont szépnek látszik. Összességében gyenge-közepes évet várunk. Úgy hallom, Szabolcsban sokkal nagyobb volt a fagykár” – sommáz a zempléni termelő. Csakis étkezési almával foglalkozik, magyar és szlovák vevőket szolgál ki elsősorban, olykor a németeket is. „Most van egy kis mosolyszünet köztünk, mert amikor kérdezték, milyen lesz a termés, azt mondtam, hogy gyenge, és magasabb árat várok. Ha ehhez hozzáteszem az euró árfolyamváltozását, idén a bevétel kompenzálhatja a terméskiesést. Persze a hazai vevőket is meg akarom tartani, ezért most okosan kell majd egyensúlyozni, hogy mindenkinek jusson áru, és az megfizethető is maradjon.”

Kecskemét környékén egy másik gazdálkodó 35 hektáron foglalkozik almával, ebből 26 hektár terem éppen. Szintén étkezési célú almákat termeszt intenzív művelésű, alacsony törzsű fákon. „Ezeken több a rügy, viszont jobban éri őket a fagy, mint a magas koronájú fákat. Én is úgy látom, hogy az ország fajtaszortimentjének javát adó idared nagyon megszenvedte a tavaszi időjárást, de károsodott a jonagold és a jonagored is. A golden valóban kevésbé. Ehhez képest az, hogy a pinova, a Granny Smith vagy fuji hogy bírta a fagyot, nem számít a piaci árak szempontjából” – jegyzi meg a termelő. A gazdálkodónál 10 százalékkal lesz kisebb az össztermés a tavalyinál. Leginkább azért aggódik, nehogy lehúzza az étkezési alma jónak induló árát a léalma ára.

„Nálunk golden, gála, braeburn, pinova, topaz, jonagold és persze idared van a palettán. A fagykár az idaredben 60 százalékos, a goldenben csak a legnagyobb almát adó királyvirágok fagytak el, de a többi megmaradt. A jonagold és a topáz szinte teljesen elfagyott, a többi közepesnek látszik. Összességében 30 százalékos terméscsökkenéssel számolok a tavalyi évhez képest” – számolgat egy Hajdú-Bihar megyei nagygazdaság vezetője. Alapvetően a hazai kiskereskedelmi láncoknak értékesítenek, és őszintén remélik, hogy a belföldi ár le fogja követni a terméskiesés mértékét.

Ennyit kerestek átlagban az almatermesztők

Az NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint 2014 és 2016 között országos összesítésben – minden fajta és művelésmód együtt – hektáronként 25–30 tonna almát lehetett leszüretelni mintegy 1 millió forintos termelési költség mellett. Egy kiló almára vetítve a ráfordítás 32–40 forint volt, míg az eladási ár 31–54 forint között szórt. A kettő közötti különbözet 2014-ben csak 5 forint volt, míg 2015-ben 14 forint. Ha ezt az adott év termésmennyiségével vetjük össze, akkor a gazdaságok ebben a három évben hektáronként 135–390 ezer forintot kerestek az egész évi munkájukkal, és a 2016. év volt a legjobb. Megjegyezzük: egy intenzív ültetvényen 40-45 tonnás hektáronkénti átlaggal lehet számolni kétmilliós ráfordítás mellett, míg egy szuperintenzíven 3-3,5 millió forintos költséggel akár 60 tonna is megterem.

Most nem lesz túlkínálat, sőt

Magyarországon Apáti Ferencnek van talán a legnagyobb rálátása az almapiacra. A FruitVeB alelnöke megerősíti a termelői várakozásokat: „A magyar piac elsődlegesen magyar gyümölcsből dolgozik, legfeljebb 10-20%-ot importál. Ha itthon gyenge a termés, akkor ennek egy helyi árfelhajtó hatása van. A lengyeleknél is inkább csak erős közepes termés várható, a jelenlegi információk alapján nagyjából 3,5-4,0 millió tonna. A 2018-as almaboom után ezt várhatóan ők sem akarják olcsón eladni, így remélhetőleg nem fogják letörni az árakat. A többi uniós tagállamban is gyengébb a termés, vagyis idén nem lesz túlkínálat, várhatóan külföldről sem kerülhet be olcsó alma. Sőt, az emelkedő árak párosulva a gyenge forintárfolyammal most nagyobb szívóerőt gyakorolnak a hazai almára. Ebben az évben jobbak lehetnek az exportpozíciók, ami pedig felfelé húzhatja a belföldi árakat is.” Megjegyezzük: a világ két legnagyobb almaimportőre Németország és Oroszország. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy keleti szomszédunk, Románia a világ 28. legrosszabb kereskedelmi egyenlegével rendelkezik almából a DJ Agri összesítése alapján, vagyis jóval többet importál, mint amennyit kivisz az országból.

A FruitVeB oldalán álló elemzés szerint a lengyelek 4 millió tonnás terméséből idén több kerül feldolgozóüzembe, mivel kiürültek a készleteik, és sok alma mérete várhatóan nem éri el az étkezési paramétereket. 2020. június 1-jén mindössze 58 ezer tonna étkezési alma volt a lengyel raktárakban, míg 2019 azonos időpontjában 305 ezer tonna. Azaz június közepére Lengyelország gyakorlatilag értékesítette teljes almakészletét, ezért jelenleg más európai országokból vásárol friss almát, a feldolgozás pedig teljesen leállt. Az almaszüret őszre esik, ezért nem szabad figyelmen  kívül hagyni a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatását sem. Ukrajnában, ahonnan a legtöbb vendégmunkásnak érkeznie kell, egyre súlyosbodik a járványhelyzet, így várhatóan kevesebb kézierő érkezik majd a betakarítás idejére Lengyelországba. Apropó: Ukrajna. Két éve, 2018-ban Ukrajna is rekord almatermést takaríthatott be, ekkor az összes tároló megtelt, és mind a friss gyümölcs, mind a sűrítmény ára addig soha nem látott mélységekbe zuhant. A 2019-es év főleg a kedvezőtlen időjárás miatt jóval szerényebb termést hozott, ez a tavaszi koronavírus-járvány pánikvásárlásaiban gyakorlatilag el is fogyott. Ukrán források szerint a 2020-as termés mennyiségét elsősorban a május 13-i fagyok befolyásolják, amelyek komoly károkat okoztak a Csernyivc, Ternopil, Hmelnickij és Vinnica régiókban (oblasztokban) található nagy almaültetvényeken: a tavalyinál 30 százalékkal kisebb ukrán almatermés várható.

Jó ára lesz, de ez nem kompenzálja a kiesést

Európában jelentős részben a lengyel termésen múlik az alma ára, hiszen minden 3.-4. almát itt termelik meg. Elsősorban a léalma értékesíthetőségét befolyásolja az itteni mennyiség. Mivel Magyarországon a termés kétharmada ipari feldolgozásra megy, ennek ára lefelé tudja húzni az étkezésiét is, lásd 2018-at. „Most inkább kevés lesz az alma, mint sok. Optimista becslés szerint legfeljebb annyi teremhet, mint tavaly, pesszimista becslés szerint annál 20 százalékkal kevesebb, valahol 320–400 ezer tonna között lesz a végeredmény a jó évek 800 ezer tonnás termésével szemben. Az árakra még nehéz becslést adni, de az étkezési alma nettó termelői ára az elmúlt években megszokott árintervallum felső harmadában (100–130 Ft/kg) mozoghat idén, ez a „fa alól”, tartályládában értékesített, I. osztályú lédig árura vonatkozik, tárolás, válogatás és csomagolás nélkül” – latolgat Apáti Ferenc.

„Én már nem mondok semmit a méltányos árra. Csak azt tudom, hogy egy ilyen mértékű termésveszteséget nem tud kompenzálni a kereskedelem. Lejelentettem a fagykárt, és bízok egy jobb évben” – hangzik el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, attól a termelőtől, akinél 45 hektárt foglal el az alma. Itt az idared fele maradt meg, aminek felén már most látszik, hogy sérült, deformált a fagytól, tehát csak a negyedéből lesz étkezési minőség. A jonagoldon egy szem alma sincs, a starkingon negyed termés, a gálán, goldenen jobb a helyzet. „Én mindent összevetve fél terméssel számolok. Tíz évből hármat mondok jónak, amikor nyereséget is hoz az alma, a többiben nulla körül vagyok, vagy veszítek rajta. De mit csináljak, húzgáljam ki a fákat? Óriási befektetés volt ezt az ültetvényt létrehozni. Már csak abban bízok, hogy a léalmatermelők hamarabb feladják, mint én.”

alma alma ára almaár almatermés eladási ár jövedelem lengyel magyar mennyi alma termelési költség ukrán