Országos jégkármérséklő rendszer

A klímaváltozás vitathatatlanul negatívan érinti a magyar mezőgazdaságot is. Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási körülmények, az adott térségre és évszakra korábban nem jellemző éghajlati események.

A jégeső sokéves átlagban rendkívül nagy problémát okozott a mezőgazdasági termelésben. Az elmúlt 35 év időjárási kockázatok eredményezte károk 20%-át a jég okozta. Ennek elhárítására hozott létre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egy jégkármérséklő megoldást, melyet – Magyarországon először – az ország teljes területére kiterjesztettek. Ennek eredményeként a magyar mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2018-ban kiegészült egy harmadik pillérrel a kárenyhítési rendszer és a díjtámogatott növénybiztosítás mellett, az országos jégkármérséklő rendszerrel. A 2010-es évre már 52 országban végeztek világszerte időjárás-befolyásoló tevékenységet. A technológia és a tudás fejlődésével ez a szám csak egyre nagyobb lesz. Mindez annak érdekében, hogy a változó éghajlati körülmények ellenére a növekvő népesedéssel társuló fokozott fogyasztói igényeket is ki tudja szolgálni a mezőgazdasági termelés.

2018 tavaszára összesen 218 automata és 768 manuális talajgenerátorból álló rendszert építettek fel a NAK munkatársai. A jégkármérséklő rendszer működési elve, hogy a talajgenerátorok meleg levegő segítségével juttassák a gyógyászatban és ivóvíztisztítás alkalmával is használt ezüst-jodid hatóanyagot a légkörbe. A hatóanyag nincs káros hatással sem az emberekre, sem a természetre, valamint a generátor működése sem jár a környezetet zavaró hatásokkal.

Fontos, hogy az ezüst-jodid hatóanyagot ott kell alkalmazni, ahol a jégeső képződik, nem pedig ott, ahol már károsítana. A hatóanyag meggátolja, hogy nagyméretű jégdarabok képződjenek, így kisebb szemek jönnek létre, melyek jobb esetben el is olvadnak, azonban nagyobb méretű társaikkal ellentétben, ha egészben maradnak is, sokkal kisebb kárt okoznak. Ezzel a módszerrel nem csak a mezőgazdasági termelésben mérséklődnek a jégeső okozta károk, hanem a lakossági vagyonban is. A jég nem válogat, így az agrárszektoron kívül is, autókon, házakon, házikertekben is jelentős veszteségeket okozhat. Az országos lefedettségre azért van szükség, mert – mint már korábban is volt róla szó –a jég kialakulását kell megakadályozni, mérsékelni. Ennek érdekében az Országos Meteorológiai Szolgálat naponta 3 alkalommal ad ki figyelmeztetéseket arról, hogy melyik járásban vagy térségben kell beindítani a talajgenerátorokat annak érdekében, hogy az ezüst-jodid a légkörbe juthasson. A hatóanyag nagyjából 2 000-3 000 méter magasban fejti ki hatását, és olyan lecsapódási pontokat hoz létre, ahol a kisméretű jégdarabok keletkeznek. Ezt a folyamatot hívjuk felhőmagvasításnak. Így tehát több apró jégszemcse jön létre, a kisebb számú nagy helyett, melyek jó eséllyel esővé alakulnak. Abban az esetben, ha mégse, és megmaradnak szilárd halmazállapotukban, akkor sem okoznak akkora kárt a mezőgazdasági termelésben.


1. táblázat. Főbb veszélynemek által okozott károk és térítésük az I. pillérben (forrás: MÁK)


Jéger talajgenerátor

A költségek tekintetében is hasznos kezdeményezésről beszélhetünk. A talajgenerátorokat használó jégkármérséklő rendszer országos kiterjesztésére a Vidékfejlesztési Programból 1,8 milliárd forint uniós támogatást használtak fel. A JÉGER üzemeltetési költségét minden évben a kárenyhítési alapból fedezik, hozzávetőlegesen 1 milliárd forintot fordítanak rá. A kárenyhítési alapban a rendszer működésének köszönhetően a jégkárok csökkenése okán 2018-ban a 2017-es évvel szemben 1 milliárd forint maradt benn. Ezenfelül lehet számolni a nem összegszerűsített, agráriumon kívüli veszteségek csökkenésével is. A JÉGER hálózat működtetésével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden évben előreláthatólag 50 milliárd forintnak megfelelő termelési értéket von a védelmébe, ami az éves tagdíjbevételnek a tízszeresét jelenti. Az általános tagdíjakon felül ez a kamarai tagok számára többletköltséggel nem jár.

A talajgenerátorok 2019-ben, a 2018as évhez képest korábban, április 15én már megkezdték működésüket, és egészen szeptember végéig üzemeltek. 101 olyan nap volt a tavalyi évben, amikor az OMSZ riasztást adott le. Az országban a legkitettebb Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt, ahol a talajgenerátorok összesen 447 órát üzemeltek, míg Győr-Moson-Sopron megyében csak 227-et. A gazdálkodók bejelentése alapján több mint 37 ezer hektárra jelentettek be jég okozta mezőgazdasági kárt. Ez a 2019-es méret, ha a 2017es évet vesszük alapul, mint az utolsó olyan év, amely során nem volt jég elleni védelem, akkor fele akkora területet érintett. Ha a továbbiakban is e 2 évet hasonlítjuk össze a tekintetben, hogy a mezőgazdasági kockázatok közül a jég hány százalékát tette ki a teljes kárnak, akkor elmondható, hogy a védelem nélküli évekhez képest 60%-kal csökkent a JÉGER üzemelésének második évében.


Jégkár kukoricában (forrás: index.hu)


Jégverés almán (forrás: gyongyostv.hu)


Friss jég okozta kár almán (forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Az ország területére kiterjedő rendszer a határokon túlról érkező olyan zivatarokat, viharokat nem tudta mérsékelni, melyek gyakran borsó, de akár dió méretű jéggel, heves esőzéssel, hatalmas széllökésekkel érkeztek Magyarország fölé. 2018-ban 45 ezer, 2019-ben 85 ezer hektárt sújtott zivatar, de ezen belül is a jégeső aránya jelentősen csökkent az előző évekhez képest, ami egyértelműen a JÉGER hatásának tudható be.

A kárbejelentések a következőképpen alakultak: Így, ahogy a táblázatban látszik, az ország bizonyos területein hullott jégeső a mérséklő rendszer ellenére is, viszont az elmúlt évek átlagához képest jóval kevesebb. Remélhetőleg a jövőben megmarad ugyanez a tendencia, és a JÉGER továbbra is beváltja a hozzá fűzött reményeket. Mindamellett számolnunk kell azzal, hogy az időjárás továbbra is fog majd meglepetéseket okozni számunkra, melyek elhárítására nem lesz fizikai lehetőség. Természetesen a JÉGER mellett más védekezési módra is van lehetőség, ilyen a régóta és nagy területen alkalmazott jégháló, mely ültetvényekben terjedt el, költséges felállítása miatt is. Ezek a hektárra vetítve is drága berendezések sem tudnak azonban védelmet nyújtani a cseresznye nagyságú jéggel szemben. Mindamellett sérülés esetén javításuk is költséges.

A jégverés azonban nem csak közvetlenül tud kárt okozni. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor kisméretű jég hullott, amely nem tönkretette, csak megsebezte a kultúrnövényeket, és ezzel olyan kórokozók, kártevők előtt nyitott kaput a fertőzésre, melyek ellen, ha elmulasztjuk a megfelelő időben és készítménnyel elvégzett növényvédelmi kezelést, a kis problémából sokkal nagyobb veszteség kerekedhet, mint ahogy azzal előtte számoltunk. Ilyen esetekben is nagyon fontos a tábla vagy ültetvény alapos szemléje, hogy pontosan tudjuk, mivel is állunk szemben, és ne akkor érje a termelőt a felismerés, amikor már késő lesz.


Jégháló (forrás: agraragazat.hu)


Cseresznye nagyságú jégszemek (forrás: magyarmezogazdasag.hu)

SZERZŐ: KÁLMÁN ANNA LÉDA NÖVÉNYORVOS • FORRÁS: NAK.HU

ezüst-jodid jégeső jégkár jégkármérséklő jégverés NAK