Egészségvédelem a mezőgazdaságban III.
E sorozat célja megismertetni az olvasót a mezőgazdasági munka során feltárt környezeti és egészségi kockázatokkal, a lakosság és a munkavállalók egészségvédelmének kérdéseivel.
A felszíni vizek peszticidekkel több úton is szennyeződhetnek: mezőgazdasági növényvédelmi munkák során a kezelt területekről a csapadékvízben, talajvízben oldva, eső vagy hóolvadás hatására, öntözővízzel bemosódva, erős szélben végzett permetezésnél. A szennyeződés bekövetkezhet az egészségre káros rovarok és rágcsálók elleni védekezés során, például a parti sávban végzett földi vagy légi úton történő szúnyogirtáskor, illetve a szúnyog-tenyészőhely vegyszeres kezelése esetén. A szakirodalomban olvashatunk esettanulmányokat számos, egyéb módon történt szennyezésről is. Ritkán, de előfordult már, hogy a peszticideket gyártó üzem szennyvizének elégtelen tisztítása miatt is szennyeződtek a természetes vizek. Gondatlanságból (maradékanyag vagy a göngyölegek vízbe dobásakor, permetezőgépek mosóvizének a felszíni vízbeeresztésekor) is bekövetkezett már e nemkívánatos esemény. A legkirívóbb példák a bűntény kategóriájába sorolhatók, ha pl. orvhalászat során peszticidet használtak.
A felszíni vizek peszticidszennyeződése következtében fellépő ártalmak közül lényegesebb az alacsonyrendű vízi élőlények pusztulása, a halpusztulás, egyes háziállatok, vadon élő állatok pusztulása az ivóvízzel történt mérgezés következtében. A felszíni vizek öntisztulása is gátolt lehet a baktériumölő hatás miatt. Az íz-, szag-, színártalmak is nehezíthetik az ivóvízként való felhasználást, s végül az emberek akut vagy krónikus károsodása sem zárható ki a táplálékláncban történt feldúsulás kapcsán.
A peszticidekkel szennyezett vizek káros hatásukat a hasznos élőlényekre közvetlenül és közvetett formában fejthetik ki. Az alacsonyrendű vízi szervezetekre közvetlenül is toxikusak lehetnek egyes növényvédő szerek. A klórozott szénhidrogén-származékokat például a vízből az alacsonyabb rendű vízi szervezetek veszik fel. Testükben a szer már nagyobb mennyiségben található, mint a vízben. Ez a feldúsulás. Ezek a vegyületek a vízben általában hónapokig aktívak maradnak. Lebontásukban a zöldalgák játsszák a legfontosabb szerepet. A szerves foszforsavésztereket tartalmazó peszticidek a halakra közepesen/erősen mérgezők. A vízi élőlényekben azonban nem dúsulnak fel. Ezek a szerek már néhány nap alatt lebomlanak, eltűnnek a vízből. A peszticidek nemcsak a felszíni élővizeket szennyezhetik, hanem az egyéb vizeket is, így például az úszómedencék vizét is, ha azt az algásodás ellen kezelik, vagy a vegyszereket házikertekben alkalmazva azok esetleg a talajvizekbe kerülnek.
A peszticidek biológiai egyensúlyt károsító hatása a közvetlen és a távoli környezet összes élőlényeire (főleg a vadakra, madarakra, a hasznos rovarokra és a háziállatokra) is kiterjedhet. Megállapították, hogy a perzisztens klórozott szénhidrogén-származékok a vadak szervezetében is kimutathatók, a vizet vagy a nedvességet kedvelő életmódú fajokban nagyobb mennyiségben, mint a szárazföldi életet élőkében. A hasznos vadak és a madarak károsodását gyakran gondatlanság okozza, így főleg a dúvadirtásra nem megfelelő módon elhelyezett csalétkek.
A hasznos rovarok mérgeződése a peszticidek szabadban történő felhasználásával ugyancsak együtt járhat. Számos hatóanyag – főleg a szerves foszforsavészterek és a karbamátok – a kártevőkön kívül a különféle hasznos rovarok (így a házi és vadméhek) és egyéb beporzást végző fajok számára sem közömbösek. Főleg a virágzó növények permetezése, porozása vagy más módon történő kezelése okozhat gyakran méhpusztulást. Ez lehet egyedi, de a behordott nektárral és virágporral az egész méhcsaládot érintheti.
A peszticidek alkalmazása azt is okozhatja, hogy a különböző kártevő rovarok természetes ellenségei is elpusztulnak, ami a biológiai egyensúly megbomlását jelenti. A hasznos háziállatok (pl. kutya, macska, sertés stb.) mérgezésében legtöbbször a gondatlanság játszik szerepet. Így például szennyezett edényből kapnak enni, inni, a mérgező csalétektől elpusztult állatokat – amiket elmulasztanak összegyűjteni – elfogyasztják a háziállatok, esetleg a kezelt területen legelnek, és ott mérgeződnek.
SZERZŐ: DR. LEGOZA JÓZSEF NY. MEGYEI TISZTIFŐORVOS-HELYETTES, EGYETEMI DOCENS
