Mit csinálnak azok, akik a legtöbbet keresik a mezőgazdaságban?

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet hosszas adatfeldolgozás után tegnap megjelentette a 2018-as év mezőgazdálkodásának eredményeit. A tesztüzemek adataiból kiderül, hogy a közvetlen támogatások mértéke a húsmarha és juh ágazatban nagyobb az üzemi bruttó jövedelemnél, azaz csak a támogatás biztosít jövedelmet. A támogatás aránya a sertéstartóknál, szántóföldi növénytermesztőknél és tejtermelőknél 60 százalék körüli. A szőlőtermesztők és baromfitartók bruttó jövedelmének csak 25 százalékát teszik ki a támogatások, míg a zöldséghajtató gazdaságok gyakorlatilag támogatások nélkül is megállják a helyüket a piaci versenyben. Ezek az arányok a korábbi években is hasonlóan alakultak – teszi hozzá az elemzés.

 

Melyik tevékenység volt jövedelmezőbb?

2018-ban az agrárvállalkozások árbevétele 12 százalékkal nőtt, sőt az agrártámogatások is emelkedtek 7 százalékkal. Csakhogy 13 százalékkal nőttek a bérköltségek és 16 százalékkal a földbérleti díjak is. Így az adózás előtti eredmény már negatívba fordult. Mégis voltak kifejezetten nyereséges tevékenységek.

Kiemelkedően jó évet zártak a szőlőtermesztők, de pluszt hozott a 2018-as év a szántóföldi növénytermesztésben is. Itt az egységnyi területre vetített jövedelem 6 százalékkal emelkedett, noha kevesebb volt a búza átlagtermése, de ezt az árak bőven kompenzálták. Kukoricából pedig nemcsak sok termett, de ez magasabb átvételi árakkal is párosult. A gabonatermesztés eredményein sokat rontottak az olajosnövények. Költségoldalon a szép árbevételeket ellensúlyozták a gépi szolgáltatások díjának 12 és a földbérleti díj 10 százalékos emelkedése.

 

 

Az üzemméretre vetített nettó hozzáadott érték alapján stabil évet zártak a húsmarha- és juhtartók, illetve a zöldséghajtatással foglalkozók. (Előbbiek a magas támogatási aránynak, utóbbiak a jó életképességüknek is köszönhetően.) A tejtermelőknél is kicsi volt az üzemméretre vetített jövedelmcsökkenés(-4%). A tejár 2 százalékos és a tejhozam 3 százalékos javulása némiképp kompenzálta, hogy anyagköltségük 14 százalékkal, a személyi kiadások pedig 13 százalékkal nőttek.

Nagyot zuhant viszont a szabadföldi zöldségtermesztők, a sertéstartók, valamint a gyümölcstermesztők jövedelme: 27, 26 és 21 százalékkal. A gyümölcstermesztők árbevétele annak ellenére csökkent 14 százalékkal, hogy a hozamok növekedtek (ez volt az „almaháború” éve). A cseresznye és a meggy ára 50 százalékkal, az alma és a szilva ára 40 százalékkal, a körte és a málna átvételi ára 20 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél.

A sertéstartóknál 2018-ban kedvezőtlenül alakultak az árak, 4 százalékkal voltak rosszabbak az előző évinél, plusz a takarmányköltségek 28 százalékkal emelkedtek. A baromfitartók jövedelme számosállatra vetítve 4 százalékkal javult úgy, hogy az árbevételük 10 százalékkal nőtt, de közben a dologi kiadásaik is emelkedtek 7 százalékkal, a dolgozói bérekre pedig 25 százalékkal adtak ki többet.

 

A kis- vagy a nagygazdaságok teremtenek nagyobb értéket?

Nemcsak a tevékenység, hanem a vállalkozási forma szerint is megvizsgálták az agrárvállalkozások gazdálkodását. Ehhez az egyéni gazdaságok személyi jellegű kiadásait a társas vállalkozások bérkiadásaival azonosnak vették, bár ők maguk ezt nem így könyvelik. A bérköltségeiket két és félszeresére növelte ez az új számítási mód, de az adózás előtti eredményük még így is 16 százalékkal magasabb volt, mint a társas vállalkozásoké. A különbség oka, hogy az egyéni gazdaságok nem foglalkoznak költséges állatfajok tartásával. Ugyanakkor a társas vállalkozásoknak jelentős bevétele származott szolgáltatásokból és kereskedelemből is, így végeredményben a munkájuk jövedelmezősége 34 százalékkal, cash-flow-juk 23 százalékkal bizonyult jobbnak, mint az egyéni gazdaságoké.

Hozzá kell tenni, hogy a támogatási rendszer átalakítása dacára a társas vállalkozások egy hektárra vetített támogatási előnye még mindig 17 százalékos pluszt jelent az egyéni gazdaságokkal szemben, de ezt is az állattenyésztéshez kapcsolódó, termeléshez kötött támogatásoknak köszönhetik.

 

 

Uniós viszonylatban kevés értéket teremtünk

A NAIK AKI elemzői megjegyzik: egy hektárra jutó nettó hozzáadott érték alapján Magyarország még mindig jelentősen le van maradva az uniós átlagtól. 2017-ben hazánkban az EU-28 átlagának 82 százalékát voltunk képesek megtermelni egy hektáron. Olaszországhoz képest a lemaradásunk csillagászati mértékű, de Franciaországban egy csöppet sem dolgoznak hatékonyabban, mint mi. Munkaerőegységre vonatkoztatva viszont 10 százalékkal magasabb jövedelmet értünk el az uniós átlagnál.

A 2020-as év a fenti elemzéshez képest egészen mást fog hozni, a járvány alaposan átírta a képletet. A mezőgazdasági szereplők nagy jövedelemesésre készülnek.

agrárvállalkozás egyéni gazdasság jövedelem jövedelmezőség kereset melyik jövedelmezőbb mennyit keres mezőgazdaság társas vállalkozás tevékenység üzemméret vállalkozási forma