Van új a Nap alatt

A szudánifű rehabilitációja

A szudánifüvet a cirokhoz hasonlóan elsősorban tenyésznövendékeknek és húsmarhának ajánlottuk korábban a jelentős rosttartalom és a gyenge rostemészthetőség miatt. Az új fajták és hibridek, valamint az új szemléletű betakarítási technológia azonban egészen más megközelítést tesz lehetővé a kiugróan magas rostemészthetőségi értékekkel. Bátran adható nagy termelésű tejelő tehénnek is, ha idejében betakarítják!

A szudánifű multi-cut típusú takarmánynövény, mivel különleges tulajdonsága, hogy az április-szeptemberi tenyészidőszakban 3-szor kaszálható, 60-30-30 napos vágási ciklusokban. Szolgálja ezt úgy, hogy minden alkalommal különböző felhasználást tesz lehetővé (szilázs/szenázs, széna, zöld, legeltetve), alkalmazkodva az aktuális időjárási és termelési viszonyokhoz. A szudánifű sikeresen termeszthető fő-, illetve másodvetésként is. Hazánkban áprilistól augusztus közepéig vethető (akár áprilisi rozs vagy a későbbi tritikálé és a május végi borsós keverékek után is!). A szudánifű intenzív sarjadzásának és növekedésének köszönhetően, megfelelő körülmények között a hektáronként 80-90 tonna zöldhozamot is elérheti. Az Alfaseed Kft. hosszú évek óta teszteli az általa nemesített új szudánifűfajtákat, és több ezer emészthetőségi adattal rendelkezik a kisparcellás kísérletek révén.
A kivetett tőszám főleg a hasznosítási módtól függ. Szilázsnak hektáronként 25-30 kg, szénakészítéshez és legeltetéshez 40-50 kg vetőmag kivetése ajánlott. Gyengébb talajokon, illetve július-augusztusi vetés esetén érdemes 10%-kal megnövelni a vetésnormát. Általánosságban elmondható, hogy a szudánifüvek a tőszámsűrítésre vékonyabb szár nevelésével reagálnak! A szudánifüvek ideális betakarítási időpontját az alábbiak alapján választhatjuk meg:

Kétmenetes betakarítás

„Hasban” lévő buga állapotában (NDFd48: 48 órás rostemészthetőség 65% és a szárazanyag-tartalom fonnyasztással beállítva min. 30%). A hazai adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy szemérés fenológiai fázisához kötött betakarítási gyakorlat takarmányozási szempontból nem kedvező, ha a szilázst tejelőtehenekkel szeretnénk etetni. Hosszú évek kísérletei bebizonyították, hogy a piacon elérhető hibridek optimális betakarítási ideje tejelő tehénnel történő etetéskor (genetikai háttértől függően) a zászlóslevél megjelenése és a bugázás kezdete között van.


A szudánifű betakarítása a lucernáéhoz hasonló: kaszáljuk és renden fonnyasztjuk

A szárazanyag-tartalom azonban ekkor 20-27% között alakul (hibridtől függően), ami még nem optimális a direkt silózásra. A 27% alatti szárazanyag-tartalom ecetes és alkoholos erjedést eredményezhet, ezért ebben a fenológiai fázisban a kétmenetes betakarítás technológiáját, tehát a fonnyasztást javasoljuk (ami sajnos növelheti a szilázs hamutartalmát). Amennyiben az első kaszálástól kezdve kétmenetes és korai fázisú betakarítást tervezünk (vegetációs időtartam: 60 nap +30-35 nap +30-35 nap), akkor Magyarországon 2-3 betakarítást valósíthatunk meg ugyanarról a területről. Szecskázható, 30-35% szárazanyag-tartalom esetében 2 cm szecskahossz javasolható (fiatal a növény finom rostszerkezettel), silómarás esetében 2-2,5 cm. Silózható falközi silóba, fóliatömlőbe. Szálasan felszedve, majd a bálázóval aprítva akár bálázható is (3 órán belül becsomagolva, 4-6 réteg fóliával, 6070%-os előnyújtással, 25 μm vagy 35 μm vastag fehér fóliával). A szudánifű magas cukortartalma révén jól erjed, de renden történő fonnyasztásnál emelkedik a hamutartalom (földszennyeződés) és magas a fehérjetartalma, ezért ha elérjük a 30% körüli szárazanyag-tartalmat tejsavtermelő baktérium használatát javasoljuk silózási adalékanyagként. Ha nem vártuk meg a 28%-ot, akkor csurgaléklé képződésére kell számítani. Amennyiben nem sikerült elérni a 28% szárazanyag-tartalmat (és a hamutartalom is 12% feletti), akkor a propionsav és a hangyasav nátriummal pufferolt változatait vagy Na-nitrit+hexamin+K-szorbát keverékét javasoljuk a káros erjedési folyamatok gátlására alkalmazni.

Egymenetes betakarítás

A tábla folyamatos ellenőrzésével várjuk ki a 28-30%-os szárazanyag-tartalmat, és ekkor takarítsuk be (ne fenológiai stádiumhoz kössük)! Ekkor a növény már kissé öreg tejelőtehénnek. Tejelőtehenek részére olyan hibridek és kombinációk keresése lenne a cél, melyek lassú öregedési ütemmel rendelkeznek, és kedvező rostemészthetőség mellett képesek 30% feletti szárazanyag-tartalom elérésére. Amennyiben a szilázst üszőkkel vagy húsmarhával kívánjuk etetni, és a hozam maximalizálása a cél (a fajlagos önköltség csökkentése mellett), valamint az egymenetes betakarítás egyszerűségével a direkt silózás mellett döntünk, akkor mindenképpen fontos, hogy olyan szudánifűhibridet válasszunk, melynek az öregedése (ezáltal a rostemészthetőség romlása) lassabb ütemű. Növendékek és hizlalás esetében a későbbi fenológiai fázis kevésbé bosszulja meg magát, mint a teheneknél, de itt is törekedni kell a jó hibridválasztásra. Direkt silózásra mindig csak az első növedék javasolt, mivel a további növedék(ek) szárazanyag-felhalmozódási üteme nagyban függ a különböző környezeti tényezőktől. Általában a második növedéket kétmenetes szenázsként, szénaként, esetleg legeltetve javasoljuk hasznosítani. Járvaszecskázóval takarítjuk be, és 1-2 cm-es szecskahosszt javaslunk alkalmazni, mivel a növény rosttartalma már emelkedett (ha silómaróval bontjuk a falat, növelhető a szecskaméret). 28-30%-os szárazanyag-tartalomnál gyorsan és intenzíven erjed a magas cukortartalma miatt, de még itt is van esélye az ecetesedésnek vagy az alkoholos erjedésnek. Ezért tejsavtermelő baktérium használatát javasoljuk silózási adalékanyagként. Ha nem vártuk meg a 28%-ot, akkor csurgaléklé-képződésére kell számítani. 20-25% közötti szárazanyag-tartalom esetében a propionsav és a hangyasav nátriummal pufferolt változatai vagy a Na-nitrit+hexamin+K-szorbát keverékek adhatnak az ecetesedéssel szemben az erjedésnek biztonságot.

Szénakészítés

A szudánifüvekből értékes, nagy fehérjetartalmú és ízletes szénát lehet készíteni. A kaszálások 60-70 cm-es magasságtól kezdődhetnek, és a bugahányás kezdetéig végezhetőek az emészthetőségi értékek változásának figyelembevételével. Érdemes szársértős kaszát használni, mivel ez elősegíti a rendek gyorsabb fonnyadását. A tapasztalok szerint nagy nyári melegben a szudánifűrendek kb. 4-7 nap alatt fonnyadnak le a kívánt szárazanyag-tartalomra. A Bovital hibrid 60-70 cm magasságnál még 20-22%-os fehérjetartalommal(!) is rendelkezhet. Ez azért is érdekes, mert a hasznosítás ajánlott kezdete 60-70 cm-es magasságtól lehetséges a szudánifüvek esetében. Tehát, ha a cél a nagy fehérjetartalmú szenázs vagy esetleg széna készítése olyan extrém száraz évjáratokban, amikor a lucerna sem terem megfelelően, akkor a szudánifű alternatívát jelent. A szudánifű hazánkban áprilistól augusztusig vethető, tehát szezon közben (a lucerna első-második kaszálását követően) is dönthetünk mellette. Ki kell emelni, hogy amikor a fehérjetartalom magas a korai (vegetatív stádiumban történt) kaszálás eredményeként, akkor a növény rostemészthetősége is kiváló!


A szudánifű első kaszálásra akár 20 t/ha hozamot is tud adni

A szudánifüvekből értékes, nagy fehérjetartalmú és ízletes szénát lehet készíteni

Amennyiben 30-40 napos vágási ciklusokat veszünk figyelembe, úgy Magyarországon három, max. négy alkalommal hasznosíthatjuk ugyanazt a területet. Széna készítésére akár a szilázs-/szenázskészítés utáni második növedék is alkalmas, tehát ugyanazon területről szenázst és szénát is készíthetünk ugyanabban az évben.

Legeltetés

Ajánlott 60 cm-es növénymagasságtól. Ennek az az oka, hogy a cirokfélékben természetes módon előforduló ciánglikozidok 60 cm alatt még jelen lehetnek. A ciánglikozidból (durrin) az emésztés során kéksav (ciánhidrogén) szabadul fel, ami szöveti oxigénhiányt okoz. A cirkok közül azonban a szudánifűben a legalacsonyabb genetikailag ez az anyag! Mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a különböző stresszhatásokkal (pl. fagyás, jégverés, nagy mennyiségű csapadék) érintett táblák esetén, a betakarítást követően szilázs/széna készítését javasoljuk, mivel a cián-glikozid 1 hét alatt lebomlik.

Hazai tapasztalat

A szudánifű legnagyobb kérdése a betakarítási technológia kivitelezhetősége volt. A Milkmen Kft. földespusztai telepe ezen a téren úttörő volt, többször vágtak már két menetben szudánifüvet, nem túl jó tapasztalattal; homokos talajon. Kérdés, hogy a 180 cm magas növényt milyen kasza tudja vágni, milyen rendkezelő képes megmozgatni, majd összerakni a rendet. Ezért köszönettel tartozunk a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél HalászTamásnak, aki értékes adatokat szolgáltatott 2019 nyarán a szudánifű nagyüzemi betakarításának lehetőségeiről és nehézségeiről, műszaki szempontból is. Előzmény, hogy katasztrofális aszály miatt Csongrád megyében az őszi kalászos kultúrák rendkívül gyengén keltek, illetve az olaszperje ki sem kelt Vajháton. A helyzetet súlyosbította, hogy a lucerna első növedéke is fele akkora hozamot adott, mint a normál években. Látható, hogy a Hód-Mezőgazda Zrt. területi elhelyezkedéséből adódóan sajnos nem ideális körülmények között termeszti tömegtakarmányait. A Dél-Alföld forró és száraz klímája mellett meg kell küzdeni a kötött, 15 aranykoronás talajadottságokkal is.


A szudánifű és sarjúja bátran legeltethető is 1 méter magasság felett

Összességében a Hód-Mezőgazda Zrt. április-május hónapban ebből a három növényből jellemzően 10-11 000 tonna szenázst készít. 2019-ben ez sajnos 3 000 tonnában realizálódott, így szükség volt jól emészthető NDF-et tartalmazó tavaszi növényre. A szudánifű mellett döntöttek. A vetést május 10-11-én végezték el 25 kg/ha Bovital fajtával (Alfaseed Kft.). A szudánifű ebben a multi-cut rendszerben (korai vágásnál) kiváló emészthetőségű alapanyagot adott, tehát tud pótolni kényszerhelyzetben egy közepes minőségű korai betakarítású gabonaszilázst (rozs, tritikálé). A TMR NDF-tartalmának emészthetősége szempontjából javító hatású az átlagosan 53-55% rostemészthetőségű kukoricaszilázs és a 40% NDF-emészthetőségű lucernaszilázs mellett. Összességében kb. 35 tonna/ha szilázst tudtak betakarítani 65% rostemészhetőséggel úgy, hogy május 10-11-én vetették el a szudánifüvet, 15 aranykoronás kötött talajon.

Amint látható, a szudánifű (és hibridjei) a rugalmas hasznosíthatóság eredményeként kifejezetten értékes takarmánynövényünk, ha értő módon, a környezeti feltételeket és a differenciált szükségletet (mennyiség, költség és emészthetőség: üsző, húsmarha, tejtermelő tehén) egyaránt figyelembe vesszük.

SZERZŐ: DR. OROSZ SZILVIA ‑ÁT KFT., FAZEKAS MIKLÓS ‑ALFASEED KFT., BALOGH LÁSZLÓ ‑EURALIS KFT.

emészthetőség húsmarha rost szenázs szilázs szudánifű takarmány tejelőtehén