Tavaly a hazai gazdálkodók csaknem 14 milliárd forintnyi növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítóknak/biztosítóegyesületeknek (ez a 2018-astól 3,6%-kal több). A biztosítási kategóriák tavalyi átalakítása láthatóan kedvezett a nagyobb értékű, koncentráltabb gyümölcsösök kockázati biztosításának.
Többen igénylik
Egyre többen vették igénybe a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65%-ára rúgó utólagos állami díjtámogatást, ami így 11,6 milliárddal segítette befizetőket. Az agrárbiztosítások piacán azért is fontos az idén 9 éves rendszer, mert a termelők főként a díjtámogatott konstrukciót választják. A növénybiztosítási ágazat hegemóniája tavaly is megmutatkozott: a 2019-es összbevétel bő 87%-át adta, a vagyon- és felelősségbiztosítások 9,4, az állattartók az összes díjbevételnek csak 3,4%-át adták (az erdőbiztosítások nem érték el az össz befizetés 0,1%-át sem).
Egyre intenzívebb károk
A kárviszonyokat természetesen döntően az időjárás „szabályozta” – vagyis a klímaválsággal járó extremitások. Csak néhány adat: a középhőmérséklet tavaly csaknem 2 °C-kal múlta felül az 1981–2010-es átlagot; 120 éves negatív rekord a 12,19 °C-os középhőmérséklet is; az átlagostól 24-től jóval több: 40-50, sőt, egyes helyeken 62(!) hőségnapot számoltak. Jég- és viharkárok sok tájegységben előfordultak, de viszonylag kis körzetekben.
Az évi csapadékösszeg ugyan megfelelt az átlagnak, de az eloszlása nagyon egyenetlen volt, ami szintén komoly károkat okozott. Januárban az átlagtól 10, májusban 115(!), novemberben 73, decemberben 24%-kal esett több, míg a február, a március és az október 50%-kal kevesebb csapadékot hozott. Emellett előfordultak özönvízszerűen esők (154,9 mm-rel 24 óra alatt), Zalában, a Bakonyban és a Bükkben előfordult 850 mm feletti éves csapadékösszeg is, és az ezekkel járó gombabetegségek sem maradtak el.
Egyszóval nem csoda, hogy a károk intenzitása évről évre erősödik, és a gazdák elsősorban jég- és aszálykárra biztosítanak. De mennyit is?
Több a tavalyinál
Tavaly összesen 15,7 milliárdos díjbevételhez juttatták a gazdák a biztosítókat, amik ebből 7,5 milliárdot fizettek ki. Ez majdnem 40%-kal több a 2018-asnál. A növénybiztosítási szegmens 13,7 milliárdos befizetést és 6,6 milliárdos kárfizetést produkált – írja elemzésében az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI). Az állatbiztosításban a bő félmilliárdos díjbefizetésre 250 milliós kifizetés jutott, míg a vagyon- és felelősségbiztosítások durván 1,5 milliárdjához képest 682 millió forint volt a kárfizetés. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2019-ben 48, a növénybiztosításoké 48,2, az állatbiztosításé 46,2, a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 46,4%-ot tett ki: minden fő kategóriánál növekedtek az előző évhez viszonyítva. A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 37,7, a vihar esetén 28,7%-os kárhányad keletkezett 2019-ben. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 830,1%-os kárhányad a kiegészítő biztosításoknál volt.
