Gabonabetakarítás nehéz terepen

Évről évre, szezonról szezonra előfordul, hogy az őszi kalászosok vagy a kukorica aratása során az időjárás miatt a betakarítógépeknek megnehezedett terepviszonyokkal kell megbirkózniuk. Cikkünkben azokat a megoldásokat gyűjtöttük egy csokorba, amelyekkel betakarítógépünk terepjáró képessége javítható.

Ma már sokkal könnyebb

Az elmúlt néhány évtizedben jelentősen kibővült azoknak a kiegészítőknek a száma, amelyekkel betakarításkor a kombájnunkat felvértezve jobb esélyekkel vehetjük fel a kesztyűt a sáros, nedves, átázott talajviszonyokkal szemben. Míg a 70-80-as évek betakarítási technikájával nagy küzdelmek árán, sokszor hatalmas veszteségeket elszenvedve sikerült egy-egy szélsőséges évben a megnehezedett terepviszonyok között elvégezni a betakarítást, addig napjainkra az ilyen helyzetek sűrűsödésével a hozzájuk való alkalmazkodás technikai lehetőségei is bővültek.

Lánctalpak, féllánctalpak

Kombájnoknál a legrégibb az olyan alternatív járószerkezet-megoldás, ami a megnehezedett terepviszonyok leküzdésében segít. Itthon már az 1950-es években is elérhetők voltak olyan betakarítógépek, amelyek fél-, ill. teljes lánctalppal voltak szerelve, de a későbbi időszakban a jobb manőverezhetőség és az egyszerűbb utólagos adaptálhatóság miatt inkább a féllánctalpas megoldásokat kínálták a kombájngyártók, és ez hazai gyártásból is elérhető volt a kombájnkínálathoz. Ezeket utólag a járószerkezettengely-véglehajtásokra lehetett szerelni, és még a legnehezebb terepviszonyokon, belvízzel elárasztott területeken is keresztülsegítették a kombájnt, megoldva ezzel a termés megmentését. Ennek ellenére csak a rizstermesztéssel foglalkozó gazdaságokban terjedtek el a féllánctalpas járószerkezetek. Nem meglepő, hiszen a féllánctalpakkal korlátozott a kombájn menetsebessége vonuláskor és kiépített, betonozott vagy aszfaltozott úton nem közlekedhet.

Gumihevederes járószerkezetek

A hevederes járószerkezetek a traktorgyártásban történő alkalmazásukat követően viszonylag gyorsan felhasználásra kerültek arató-cséplő gépek járószerkezeteként. Előnyük a terepjáró-képesség javítása mellett a hagyományos gumikerekes rendszerekhez képest rendkívül alacsony talajnyomás. A bevezetésében a CLAAS vállalt úttörő szerepet, még a nyolcvanas évek második felében. A Caterpillarral együttműködve 1987-ben adaptálták a két évvel korábban bemutatott Mobil-Trac-rendszert a Commandor kombájncsaládjuk alá. Ekkor még elhagyták a kombájn kormányzott hátsó tengelyét, és a hevederes rendszer a gép teljes alváza alatt végigfutott, így az irányítás is ennek segítségével történt. Az új TERRA TRAC elnevezésű hevederes rendszer a normál gumiabroncsokkal összehasonlítva a kombájn talajnyomását 2,1 kp/cm²-ről kb. 0,5 kp/cm²-re, vagyis kevesebb mint egynegyedre csökkentette.


1. kép. A hagyományos féllánctalpak a legnehezebb terepen is átviszik a kombájnt


2. kép. A CLAAS, a TERRA TRAC-kel úttörő volt a gumihevederes rendszerek arató-cséplő gépen való alkalmazásában (fotó: claas.com)

Először az USA piacát célozták meg a fejlesztéssel, de párhuzamosan nekiláttak egy európai piacon is bevezethető konstrukció kifejlesztésébe. A hagyományos féllánctalpas megoldásokat követve egyszerűbb kivitelben, az európai szélességi korlátokhoz igazodva, csak a kombájn mellső tengelyére szorítkozott a hevederes TERRA TRAC következő generációja, melynek sorozatgyártását 1997-ben kezdték meg. Az elmúlt több mint két évtizedben több generációváltáson, jelentős továbbfejlesztésen ment át, és megjelentek a konkurens utólag felszerelhető gumihevederes járószerkezetek, így a többi kombájngyártó is kínál erre specializálódott beszállítóktól származó hevederes rendszereket a kombájnok mellsőtengely-lehajtásaira. A gumihevederes futómű révén a kombájnok könnyen megbirkóznak a nehéz terepviszonyokkal, kímélik a talajszerkezetet, lejtős területen stabilabbak. Alkalmazásukkal a sebesség terén sem kell kompromisszumot kötni, és közúti vonulásban sincsenek korlátok, továbbá csökkennek a káros lengések.

Hajtott hátsó kerekek, mellsőtengely-differenciálzárak

A tengerentúli kombájnoknál már a 80-as években, de őket szorosan követve az európai gyártású szériáknál is elérhető lett egyre több gyártó kínálatában a hidrosztatikus hátsókerékhajtás. Önmagában ez a kiegészítő hajtás már nem volt új keletű, mivel a 70-es évek elején már volt olyan önjáró silózó (John Deere), amelynél alkalmazták, a következő évtizedben pedig egyre több magajáró szecskázónál, illetve ezzel párhuzamosan – a hasonló hátsótengely-kialakítás miatt – egyre több arató-cséplő gépnél elérhető lett. Szinte kivétel nélkül erre kifejlesztett hidromotorok segítségével történik a megoldásuk, a kombájn hidraulikus rendszeréről kiszolgálva. A kerekenkénti meghajtás mellett már központi tengelyhajtással rendelkező változat is elérhető. Általában a hajtott hátsó kerekeket – az alapkivitelhez képest – nagyobb átmérőjű, szélesebb kivitelben alkalmazzák. Az ilyen hátsókerékhajtás egy hagyományos gumikerekes, első hajtott tengelyű kombájn terepjáró képességén is jelentősen tud javítani, a féllánctalpas és gumihevederes mellső járószerkezet esetén pedig a kombájn stabilabb irányítása szempontjából kifejezetten ajánlott alkalmazásuk. A 90es években megjelentek a kombájnok hajtott mellső tengelyéhez opcióban kínált differenciálzárak. Ma már több nagy kombájngyártó kínálja ezt a külön rendelhető kiegészítőt a különböző arató-cséplőgép-szériákhoz.


3. kép. Jelenleg szinte minden gyártó kínál gumihevederes járószerkezetet a kombájnszériáihoz


4. kép. Nehéz terepen a hátsókerékhajtás, illetve mellsőtengely-differenciálzár, a nagyméretű kerekekkel együtt sokat segíthet

 

A jövő kombájn-járószerkezete?

A közelmúltban újabb, az építőipari és erdészeti önjáró gépeken már bevált hajtott, lengőhimbás tandemtengelyt adaptáltak alternatívának a kombájnok hagyományos hajtott mellső tengelyének leváltásaként. A hajtott futóművek gyártására és fejlesztésére specializálódott német NBS Neunkirchener Achsenfabrik AG által kifejlesztett tengelyek a himbacsatlakozásokig hasonló építési elvet követnek, mint bármilyen más, hidrosztatikusan hajtott kombájnfutóművek. Viszont a tengelyvégekre himbarendszerű tandemtengelyt építettek rá. A himbatengelyházakban a tengelycsonkról olajban futó homlok-fogaskeréksor segítségével jut el a hajtás a tandemtengelyek bolygóműves kerékagypárjaihoz. A keréktengelyek fékezéséről a futómű főházába integrált, jobb és bal oldali tengelycsonkokat külön-külön fékező, olajfürdős, nedvestárcsás fékrendszer gondoskodik. A gyártó szerint a hagyományos, egykeréktengelyes járószerkezetekkel szemben a tandemfutóműves hajtott tengellyel szerelt kombájn terepjáró képessége sokkal jobb, és a talaj egyenetlenségeit is hatékonyabban követi. Nem fordulhat elő, hogy a talajegyenetlenségen feltámaszkodva a nagy munkaszélességű adapterrel dolgozó betakarítógép hajtott tengelyének kerekei nem megfelelően érintkeznének a talajjal. Az új tandemfutómű-megoldást a kombájnoknál napjainkban egyre szélesebb körben elterjedő hevederes járószerkezettel is összehasonlították. A tandemtengellyel szerelt betakarítógép kisebb fordulási sugáron, minimális elsodródással fordul a másik fogásba, míg a hevederes járószerkezet, kialakításánál és felfekvő felületénél fogva nagyobb elsodródással, nagyobb visszafordulási ívben képes ráfordulni a következő fogásra.

 

A tandemtengellyel szerelt betakarítógép kisebb fordulási sugáron, minimális elsodródással fordul a másik fogásba

 

A fordulás során a hevederek bár nagyon alacsony nyomást mérnek a talajra, de a felső talajréteget a súrlódás és elsodródás hatására jobban megmozgatják, mint a tandemtengelyes megoldás. A lengőhimbás, hajtott tandemtengelyek a kombájn közúton való vonulásakor káros igénybevételnek lennének kitéve, főleg kanyarodáskor. A fejlesztők erre is találtak megoldás. Olyan emelési rendszert alakítottak ki a futómű felfüggesztéséhez, hogy a főházat megemelve, a tandem himbatengely hátsó kerekei érik csak a talajt, és azok adják át a meghajtást a felszínre, így biztosítva az előrehaladást. Így a kombájn manőverezhetősége az egykerekes, hagyományos futóművel szerelt kombájnokénál sokkal jobb, és lehetőség van akár 50 km/h maximális sebességgel való haladásra is. A gyártó szerint az új kombájnfutómű koncepciója kisebb energiafelhasználással továbbítja a nyomatékot, és fejti ki a hajtóerőt a kerekeken át a talajra, mint a hagyományos járószerkezetek, így alkalmazása költségmegtakarítást is garantál.

Ahogy összeállításunkból is kitűnik, napjainkban a jelenlegi korszerű kombájnok már sok olyan kiegészítővel felszerelhetők, amelyek a nehéz betakarítási körülmények között is segítenek abban, hogy a termés időben és jó minőségben a magtárba kerülhessen.


5. kép. Napjainkban szinte minden kombájnhoz elérhető már hajtott hátsó kormányzott tengely (fotó: nafaxles.com)


6. kép. Az építőipari és erdészeti gépeken már bevált technológiát adaptálták az önjáró mezőgazdasági betakarítógépekre is (fotó: nafaxles.com)

aratás arató-cséplő gép gumiheveder kombájn tengely