Búza-terméskilátások aszályban: sokat veszítettünk

Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) becslése szerint hazánkban idén 5,3 millió tonna búza teremhet, ami egy átlagos évjáratnak felelne meg. A termelőket kérdezve egy egészen más kép rajzolódik ki a szemünk előtt. A most becsült termésveszteség alapján valószínűnek látszik a 20-25 százalékos mínusz egy normál szezonhoz képest. Ez 4-4,3 millió tonnás eredményt jelent. 8 évvel ezelőtt egy hasonló aszály éppen 4 millió tonnás terméssel végződött. Lássuk, mire van most esély, és milyen árakkal számolhatunk!

 

Körkérdésünket május 10. és 14. között tettük fel, ekkor épp csak egy kevéske eső hullott a két hónapja száraz és szélfútta földekre.

Győr-Moson-Sopronban már május elején sárgultak a búza alsó levelei. Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója úgy látja, hogy az őszi vetésűek közül a karógyökérrel rendelkező repce még úgy ahogy bírja az aszályt, és az őszi árpa is rendben van még, a búza azonban siralmas állapotba került. „Vas megyében ennél is rosszabb a helyzet, ott már csak a legfelső levelek zöldek” – teszi hozzá a cégvezető. A kalászkákban a kalászemeletek száma normális évjáratban 20-21 lehet, most azonban 13-14-et számolt meg a szakember, ami 40 százalékkal kisebb potenciális termést vetít előre, és kérdés, hogy ebből mennyi fog megtermékenyülni ebben az időjárásban. Ahogy fogalmaz: a következő heteken múlik, hogy feleződik-e a termés. Sehol sem örülnek Bács-Kiskun megyében dolgozik Csontos-Fazekas Gyöngyi növénytermesztési szaktanácsadó, aki a saját 80 hektárján túl még 600 hektárnyi területért felel. „Nagyon vegyes az állomány, attól függően, hogy milyen talajadottságokkal és technológiával dolgozik a gazdálkodó, de a legjobb búzára is csak az a szó illik, hogy tűrhető. Ez azt jelenti, hogy még zöld, de kicsi.” A környéken a legtöbb táblán még hasban van a kalász, de a trikálé és az árpa már kalászol. Amikor rákérdezünk, hogy mennyire extrém az idei helyzet, a szakember így válaszol: „Az aszály még mindig jobb, mint a belvíz, ezen tudunk segíteni valamit. A szántás korlátozásával, talajbaktériummal, algával, mikroelemekkel és folyékony nitrogénnel tompítható a vízhiány hatása, hiszen a tápelemek felvehetővé válnak a növény számára. A levélanalízis alapján nincs is gond a mi területeinkkel, a búza fel van töltve kénnel, rézzel, szerintem ennek is köszönhető, hogy ellenállóbb a betegségeknek, de még a vetésfehérítő is később találta meg a tábláinkat, mint másoknál, így egy védekezést el tudtunk hagyni.” A szaktanácsadó szerint azonban a vízhiány meglátszik a termőalapokon: a legjobb állományokban is borítékolható a 10-20 százalékos termésveszteség, a rosszabbakban pedig már most elvesztették a gazdák a termés felét. És a szemtelítődés időszaka még további károkat hozhat. A fajtaválasztást illetően a szakember úgy látja, mindenki szívesebben vásárol egy nagyobb termőképességű búzát, még akkor is, ha a helyi talajadottságok lekorlátozzák a lehetséges hozamot. A beltartalmi pluszokat ugyanis évek óta nem értékeli a piac. Úgy véli, a termés stabilizálása jó talajélettel, gondos növénytáplálással és megelőző védekezésekkel lehetséges lenne, de ehhez az kell, hogy az emberek ne akkor kezdjenek el kapkodni, amikor már szemmel látható a baj.

A kalászemeletek száma normális évjáratban 20-21 lehet, most azonban 13-14-et számolt meg a szakember

Borsod megyében búzából május elején még voltak nagyon szép táblák és nagyon rosszak is, attól függően milyen az adott talaj, és elkapta-e egy zápor a környéket vagy sem. A szárazság miatt kicsivel előrébb van a kalászosok fejlettsége az átlagosnál. Az alsó levelek már itt is száradni kezdtek. A Jászságban is alacsonyabb a búza a szokásosnál. „Amalgerolt adtunk ki rá, attól szépen bezöldültek, az alsó levelek még nem sárgulnak. Vannak nyugati és magyar fajták is a szortimentben. Egy hónapja még szép volt az állomány, de tartok tőle, hogy hamar felszáradnak majd a levelek” – mondja egy jászboldogházi termelő május első felében. Somogy megyében egy növénytermesztési szakirányító a durummal kapcsolatban is tájékoztat. „Május 10-én már csak a felső két levélemelet ép, a többi leszáradt. Most 30 százalékos veszteséggel kalkulálok a 280 hektár átlagában. Normál évjáratban 5,5 tonna nálunk a hektáronkénti átlag, most akkor lesz 4 tonna, ha számottevő csapadék érkezik a betakarításig.” A szakember nem perzselő, folyékony nitrogénlombtrágyával kísérletezett ezen a tavaszon, amit több dózisban is kiszórt, kezeletlen táblákat is hagyva. A különbség egyelőre nem látványos. „Kétnóduszos korban mínusz 8 fokos fagy érte a vetést, aztán meg jött a két hónapos aszály. Most rövidebbek a kalászok, kevesebb a kalászka, és alig maradt zöld felület. A rezes, cinkes, nitrogénes kezelések talán segítettek valamit. A rovarok és a gombák későn jelentek meg idén, de az első melegebb napok és pár szem eső után berobbantak. Most erős vetésfehérítő-inváziót látok, és nagy a lisztharmatnyomás is. A kalászvédelmet május 20-a körül tervezzük. Remélem, hogy a szemtelítődés idejére megérkezik az eső.”

Ahol szerények a termőhelyi adottságok

„Az utóbbi években eltolódott az igény a bőtermő búzafajták irányába, de éppen a mostanihoz hasonló évjáratok mutatják meg, mennyire meggondolandó, hogy szabad-e elmenni ennyire egy irányba a fajtaválasztással” – mutat rá Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Szerinte ahol évről évre csak 5-6 tonna a lehetséges termés, nem lenne szabad lemondani a prémium minőségű, javító búza termeléséről, hiszen ennek felára elérheti a 10 ezer forintot is tonnánként. A kevésből így hozható ki a legtöbb. „Idén sokfelé csak 3-4 tonnás termést fognak betakarítani a gazdák, nem mindegy, hogy ez takarmányként vagy javító búzaként adható-e el” – magyaráz. Hozzáteszi: évek óta az a tapasztalat, hogy a Pannon régióra nemesített, modern genetikájú fajták jobban bírják a szélsőségeket, ezen belül is a rövidebb tenyészidejű fajtákkal előnyösebb dolgozni Magyarországon.


A rövidebb tenyészidejű fajtákkal előnyösebb dolgozni Magyarországon

Így alakultak eddig az árak

Hazánkban az utóbbi években kiegyenlített volt a búza össztermése, az ára pedig tonnánként 45-55 ezer forint körül mozgott. Nagy árkiugrást a mostanihoz hasonló, 2011/2012-es aszály idején tapasztaltunk, ami a mérések kezdete óta (1901) a legszárazabb évnek bizonyult hazánkban, éves szinten kevesebb mint 420 mm csapadék hullott, szemben a 2010-es özönvízzel, amikor meg csaknem 1 000 mm. A sok eső még rosszabb termést eredményezett, mint az aszály, de mivel az helyi jelenség volt, nem emelte meg az árakat. Intő lehet, hogy 2011/12-ben hasonló időjárás mellett, mint a mostani, végül csak 4 millió tonna gabona került a raktárakba. Ha a lenti grafikonra pillantunk, látjuk, hogy a 2008-as világválság – amikor a spekulatív tőke az árupiacra menekült – okozta eddig a legnagyobb globális sokkot, de a 2011-es és 2012-es év is kiugró árakkal járt, ekkor világszinten rossz volt a termés, és mindenütt magasak voltak az árak. Idén tavasszal térségünk nagy termelői hideggel és aszállyal szembesültek. Ez azt jelenti, hogy sokat ér majd a búza?

Idei előrejelzés

Sajnos a világ topexportőreinek idén több eladható búzája lesz, mint tavaly, eközben Európában ennek az ellenkezője fog bekövetkezni. A nyolc legnagyobb exportáló ország körében összességében nő a kibocsátás, az EU-ban viszont 12 millió tonnával csökkenhet a megtermelt gabona mennyisége. Az USDA májusi becslése szerint a globális búzatermés 768 millió tonnás új rekordot érhet el. Oroszországban is tovább fog nőni a termelés: az előrejelzés szerinti 77 millió tonna búza teremhet, ami 5 százalékkal haladja meg az előző évi eredményt. Ebből 57 millió tonna az őszi és 20 millió tonna a tavaszi búza. Az átlaghozam 2,8 t/ha lehet, 4 százalékkal jobb a tavalyinál. Az oroszoknál a klímaváltozás miatt évről évre nagyobb területen válik lehetővé az őszi búza termesztése, ami önmagában is termésbővüléshez vezet.

A búza felhasználásában az élelmiszer- és a feldolgozóipari igények a meghatározóak. A takarmányipari felhasználást az állatállomány alakulásán túl (ez csökkent a járványok miatt) – az alternatív gabonák piaci ára is befolyásolja. 2020/21-ben az USDA elemzői szerint csökkenni fog a takarmányozásra szánt búza mennyisége, mivel a kukorica olcsó. Az Európai Unióban tapasztalható búzaterület-csökkenés egyik oka is az, hogy a szomszédos Ukrajnában évről évre nagyobb a kukoricatermés. A termelés és felhasználás ingadozásaként változó készletekkel rendelkezik a világ. A legnagyobb exportőrök jellemzően a legnagyobb készletezők is. Bár a tartalékok messze az öt évvel ezelőtti szint alatt várhatóak, nagy hatással vannak a búza árára a kukoricával kapcsolatos termésvárakozások is. Tekintettel arra, hogy a világ kukoricakészlete 2020/21-ben várhatóan bőséges lesz, az exportőrök viszonylag szűkös búzakészletei sem eredményezik majd a kenyérgabona felértékelődését. Az USDA a 2020/21-es szezon átlagos amerikai árát tonnánként 169 dollárra teszi, ami jelen árfolyamon 55 ezer forint lehet. A trendek alapján ez Európában 57-62 ezer forint körüli tonnánkénti átlagárat feltételez. A forint-euró árfolyam alakulása persze hatással lesz a végeredményre, de a hazai kereskedők már most 60 ezer forintos tonnánkénti áron veszik az új búzát, és arra készülnek, hogy az ára ennél is magasabbra emelkedik.

2020 aszály búza búzaár búzatermés magyar búzatermés termésbecslés várható búzatermés