Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) becslése szerint hazánkban idén 5,3 millió tonna búza teremhet, ami egy átlagos évjáratnak felelne meg. A termelőket kérdezve egy egészen más kép rajzolódik ki a szemünk előtt. A most becsült termésveszteség alapján valószínűnek látszik a 20-25 százalékos mínusz egy normál szezonhoz képest. Ez 4-4,3 millió tonnás eredményt jelent. 8 évvel ezelőtt egy hasonló aszály éppen 4 millió tonnás terméssel végződött. Lássuk, mire van most esély, és milyen árakkal számolhatunk!
Körkérdésünket május 10. és 14. között tettük fel, ekkor épp csak egy kevéske eső hullott a két hónapja száraz és szélfútta földekre.
Győr-Moson-Sopronban már május elején sárgultak a búza alsó levelei. Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója úgy látja, hogy az őszi vetésűek közül a karógyökérrel rendelkező repce még úgy ahogy bírja az aszályt, és az őszi árpa is rendben van még, a búza azonban siralmas állapotba került. „Vas megyében ennél is rosszabb a helyzet, ott már csak a legfelső levelek zöldek” – teszi hozzá a cégvezető. A kalászkákban a kalászemeletek száma normális évjáratban 20-21 lehet, most azonban 13-14-et számolt meg a szakember, ami 40 százalékkal kisebb potenciális termést vetít előre, és kérdés, hogy ebből mennyi fog megtermékenyülni ebben az időjárásban. Ahogy fogalmaz: a következő heteken múlik, hogy feleződik-e a termés. Sehol sem örülnek Bács-Kiskun megyében dolgozik Csontos-Fazekas Gyöngyi növénytermesztési szaktanácsadó, aki a saját 80 hektárján túl még 600 hektárnyi területért felel. „Nagyon vegyes az állomány, attól függően, hogy milyen talajadottságokkal és technológiával dolgozik a gazdálkodó, de a legjobb búzára is csak az a szó illik, hogy tűrhető. Ez azt jelenti, hogy még zöld, de kicsi.” A környéken a legtöbb táblán még hasban van a kalász, de a trikálé és az árpa már kalászol. Amikor rákérdezünk, hogy mennyire extrém az idei helyzet, a szakember így válaszol: „Az aszály még mindig jobb, mint a belvíz, ezen tudunk segíteni valamit. A szántás korlátozásával, talajbaktériummal, algával, mikroelemekkel és folyékony nitrogénnel tompítható a vízhiány hatása, hiszen a tápelemek felvehetővé válnak a növény számára. A levélanalízis alapján nincs is gond a mi területeinkkel, a búza fel van töltve kénnel, rézzel, szerintem ennek is köszönhető, hogy ellenállóbb a betegségeknek, de még a vetésfehérítő is később találta meg a tábláinkat, mint másoknál, így egy védekezést el tudtunk hagyni.” A szaktanácsadó szerint azonban a vízhiány meglátszik a termőalapokon: a legjobb állományokban is borítékolható a 10-20 százalékos termésveszteség, a rosszabbakban pedig már most elvesztették a gazdák a termés felét. És a szemtelítődés időszaka még további károkat hozhat. A fajtaválasztást illetően a szakember úgy látja, mindenki szívesebben vásárol egy nagyobb termőképességű búzát, még akkor is, ha a helyi talajadottságok lekorlátozzák a lehetséges hozamot. A beltartalmi pluszokat ugyanis évek óta nem értékeli a piac. Úgy véli, a termés stabilizálása jó talajélettel, gondos növénytáplálással és megelőző védekezésekkel lehetséges lenne, de ehhez az kell, hogy az emberek ne akkor kezdjenek el kapkodni, amikor már szemmel látható a baj.
A kalászemeletek száma normális évjáratban 20-21 lehet, most azonban 13-14-et számolt meg a szakember
Borsod megyében búzából május elején még voltak nagyon szép táblák és nagyon rosszak is, attól függően milyen az adott talaj, és elkapta-e egy zápor a környéket vagy sem. A szárazság miatt kicsivel előrébb van a kalászosok fejlettsége az átlagosnál. Az alsó levelek már itt is száradni kezdtek. A Jászságban is alacsonyabb a búza a szokásosnál. „Amalgerolt adtunk ki rá, attól szépen bezöldültek, az alsó levelek még nem sárgulnak. Vannak nyugati és magyar fajták is a szortimentben. Egy hónapja még szép volt az állomány, de tartok tőle, hogy hamar felszáradnak majd a levelek” – mondja egy jászboldogházi termelő május első felében. Somogy megyében egy növénytermesztési szakirányító a durummal kapcsolatban is tájékoztat. „Május 10-én már csak a felső két levélemelet ép, a többi leszáradt. Most 30 százalékos veszteséggel kalkulálok a 280 hektár átlagában. Normál évjáratban 5,5 tonna nálunk a hektáronkénti átlag, most akkor lesz 4 tonna, ha számottevő csapadék érkezik a betakarításig.” A szakember nem perzselő, folyékony nitrogénlombtrágyával kísérletezett ezen a tavaszon, amit több dózisban is kiszórt, kezeletlen táblákat is hagyva. A különbség egyelőre nem látványos. „Kétnóduszos korban mínusz 8 fokos fagy érte a vetést, aztán meg jött a két hónapos aszály. Most rövidebbek a kalászok, kevesebb a kalászka, és alig maradt zöld felület. A rezes, cinkes, nitrogénes kezelések talán segítettek valamit. A rovarok és a gombák későn jelentek meg idén, de az első melegebb napok és pár szem eső után berobbantak. Most erős vetésfehérítő-inváziót látok, és nagy a lisztharmatnyomás is. A kalászvédelmet május 20-a körül tervezzük. Remélem, hogy a szemtelítődés idejére megérkezik az eső.”
Ahol szerények a termőhelyi adottságok
„Az utóbbi években eltolódott az igény a bőtermő búzafajták irányába, de éppen a mostanihoz hasonló évjáratok mutatják meg, mennyire meggondolandó, hogy szabad-e elmenni ennyire egy irányba a fajtaválasztással” – mutat rá Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Szerinte ahol évről évre csak 5-6 tonna a lehetséges termés, nem lenne szabad lemondani a prémium minőségű, javító búza termeléséről, hiszen ennek felára elérheti a 10 ezer forintot is tonnánként. A kevésből így hozható ki a legtöbb. „Idén sokfelé csak 3-4 tonnás termést fognak betakarítani a gazdák, nem mindegy, hogy ez takarmányként vagy javító búzaként adható-e el” – magyaráz. Hozzáteszi: évek óta az a tapasztalat, hogy a Pannon régióra nemesített, modern genetikájú fajták jobban bírják a szélsőségeket, ezen belül is a rövidebb tenyészidejű fajtákkal előnyösebb dolgozni Magyarországon.
A rövidebb tenyészidejű fajtákkal előnyösebb dolgozni Magyarországon
Így alakultak eddig az árak
Hazánkban az utóbbi években kiegyenlített volt a búza össztermése, az ára pedig tonnánként 45-55 ezer forint körül mozgott. Nagy árkiugrást a mostanihoz hasonló, 2011/2012-es aszály idején tapasztaltunk, ami a mérések kezdete óta (1901) a legszárazabb évnek bizonyult hazánkban, éves szinten kevesebb mint 420 mm csapadék hullott, szemben a 2010-es özönvízzel, amikor meg csaknem 1 000 mm. A sok eső még rosszabb termést eredményezett, mint az aszály, de mivel az helyi jelenség volt, nem emelte meg az árakat. Intő lehet, hogy 2011/12-ben hasonló időjárás mellett, mint a mostani, végül csak 4 millió tonna gabona került a raktárakba. Ha a lenti grafikonra pillantunk, látjuk, hogy a 2008-as világválság – amikor a spekulatív tőke az árupiacra menekült – okozta eddig a legnagyobb globális sokkot, de a 2011-es és 2012-es év is kiugró árakkal járt, ekkor világszinten rossz volt a termés, és mindenütt magasak voltak az árak. Idén tavasszal térségünk nagy termelői hideggel és aszállyal szembesültek. Ez azt jelenti, hogy sokat ér majd a búza?
Idei előrejelzés
Sajnos a világ topexportőreinek idén több eladható búzája lesz, mint tavaly, eközben Európában ennek az ellenkezője fog bekövetkezni. A nyolc legnagyobb exportáló ország körében összességében nő a kibocsátás, az EU-ban viszont 12 millió tonnával csökkenhet a megtermelt gabona mennyisége. Az USDA májusi becslése szerint a globális búzatermés 768 millió tonnás új rekordot érhet el. Oroszországban is tovább fog nőni a termelés: az előrejelzés szerinti 77 millió tonna búza teremhet, ami 5 százalékkal haladja meg az előző évi eredményt. Ebből 57 millió tonna az őszi és 20 millió tonna a tavaszi búza. Az átlaghozam 2,8 t/ha lehet, 4 százalékkal jobb a tavalyinál. Az oroszoknál a klímaváltozás miatt évről évre nagyobb területen válik lehetővé az őszi búza termesztése, ami önmagában is termésbővüléshez vezet.
A búza felhasználásában az élelmiszer- és a feldolgozóipari igények a meghatározóak. A takarmányipari felhasználást az állatállomány alakulásán túl (ez csökkent a járványok miatt) – az alternatív gabonák piaci ára is befolyásolja. 2020/21-ben az USDA elemzői szerint csökkenni fog a takarmányozásra szánt búza mennyisége, mivel a kukorica olcsó. Az Európai Unióban tapasztalható búzaterület-csökkenés egyik oka is az, hogy a szomszédos Ukrajnában évről évre nagyobb a kukoricatermés. A termelés és felhasználás ingadozásaként változó készletekkel rendelkezik a világ. A legnagyobb exportőrök jellemzően a legnagyobb készletezők is. Bár a tartalékok messze az öt évvel ezelőtti szint alatt várhatóak, nagy hatással vannak a búza árára a kukoricával kapcsolatos termésvárakozások is. Tekintettel arra, hogy a világ kukoricakészlete 2020/21-ben várhatóan bőséges lesz, az exportőrök viszonylag szűkös búzakészletei sem eredményezik majd a kenyérgabona felértékelődését. Az USDA a 2020/21-es szezon átlagos amerikai árát tonnánként 169 dollárra teszi, ami jelen árfolyamon 55 ezer forint lehet. A trendek alapján ez Európában 57-62 ezer forint körüli tonnánkénti átlagárat feltételez. A forint-euró árfolyam alakulása persze hatással lesz a végeredményre, de a hazai kereskedők már most 60 ezer forintos tonnánkénti áron veszik az új búzát, és arra készülnek, hogy az ára ennél is magasabbra emelkedik.
Gönczi Krisztina
