A kén szerepe és jelentősége az őszi káposztarepce és az őszi búza tápanyag-utánpótlásában

A kén esszenciális, tehát más elemekkel nem helyettesíthető. A növényi szervezet negyedik legfontosabb alkotóeleme a nitrogén, a foszfor és a kálium után. A kén fokozza az egyes trágyaanyagok hatékonyságát, növeli a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenállását, azok biotikus és abiotikus stresszellenálló képességét, így csökkenti a növényvédelem költségeit, és javítja a termésbiztonságot. Jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Fungicid hatásánál fogva eredményesen alkalmazzák termesztett növényeink gombakártevőkkel szembeni védelmére is. Szűkíti a növényi szövetek N:S arányát, ezáltal csökkenti azok nitrát- és amidtartalmát.

Szántóföldi kultúrák esetében az őszi káposztarepce kénigénye kiemelkedő. Termesztett növényeink kénigénye az alábbiak szerint alakul (lásd 1. táblázat.)


1. kép. Kénhiány jelei a fiatal káposztarepcén


2. kép

Kén hiányában a repce nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. Csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés. Ezek a kénhiány első „tünetei”. Súlyosabb esetekben a növényen hiánytünetek jelentkeznek. A kén hiánya a fiatal leveleken mutatkozik meg, az erek közötti sárguló, klorotikus foltok formájában. A növényen belül a kén nem mobilizálható tápanyag, tehát az idősebb szövetekből nem képes a fiatalabbakba épülni.

Kénhiány a növényen

Az eredményeken jól látszik, hogy a kén a termésmennyiséget növelő hatása mellett jelentős mértékben növelte a termés fehérje-, valamint sikértartalmát, illetve a Zeleny-indexet, amelyek alapvetően meghatározzák a búza sütőipari értékét.


3. kép. Kénhiány jelei szóján

SZERZŐ: DR. HIDVÉGI SZILVIA FEJLESZTŐMÉRNÖK • VÁRADI PÉTER JUNIOR KERESKEDELMI KOORDINÁTOR

kén KITE Zrt. őszi káposztarepce tápanyag termesztés