A kén (S) másodlagos biogén elem, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben mintegy 0,005-1% közötti mennyiségben fordul elő. Az aminosavak, ezáltal a fehérjék alkotórésze, valamint peptidek, lipidek építőeleme. Szerepe van bizonyos enzimek működésében, valamint javítja a növények fagytűrő képességét. Decemberben már időszerű a tavaszi tápanyag-utánpótlás megtervezése. Cikkünk az őszi káposztarepce és az őszi búza kén utánpótlásának fontosságát mutatja be.
A kén esszenciális, tehát más elemekkel nem helyettesíthető. A növényi szervezet negyedik legfontosabb alkotóeleme a nitrogén, a foszfor és a kálium után. A kén fokozza az egyes trágyaanyagok hatékonyságát, növeli a növények károsítókkal és kórokozókkal szembeni ellenállását, azok biotikus és abiotikus stressz ellenálló képességét, így csökkenti a növényvédelem költségeit, és javítja a termésbiztonságot. Jelentősen befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. Fungicid hatásánál fogva eredményesen alkalmazzák termesztett növényeink gombakártevőkkel szembeni védelmére is. Szűkíti a növényi szövetek N:S arányát, ezáltal csökkenti azok nitrát- és amidtartalmát.
A kén visszapótlására az eddigi mezőgazdasági gyakorlat viszonylag kevés figyelmet fordított, a téma azonban időszerű, mivel a felhasznált műtrágyák köre az utóbbi évtizedben lényegesen átalakult. Előtérbe kerültek a kísérősó-mentes, elsősorban szulfátmentes műtrágyák, amelyekkel már nem megoldott a növények számára felvehető kén visszapótlása.
Szántóföldi kultúrák esetében az őszi káposztarepce kénigénye kiemelkedő. Termesztett növényeink kénigénye az alábbiak szerint alakul (lásd 1. táblázat.)
Az őszi káposztarepce 3-4 tonna/ha terméséhez 60-80 kg/ha kénre van szükség. A növény képes ugyan a légköri SO2 hasznosítására, de ez nem elegendő a fent említett kénigény pótlására, ezért tavasszal 40-60 kg/ha kén-hatóanyag kiegészítésről kell gondoskodnunk. Az első fejtrágyázáshoz tehát célszerű kéntartalmú nitrogéntrágyát használnunk.
Kén hiányában a repce nem veszi fel az egyébként rendelkezésére álló nitrogént. Csökken az olajtartalom, a fehérjetartalom és a termés. Ezek a kénhiány első „tünetei”. Súlyosabb esetekben a növényen hiánytünetek jelentkeznek. A kén hiánya a fiatal leveleken mutatkozik meg, az erek közötti sárguló, klorotikus foltok formájában. A növényen belül a kén nem mobilizálható tápanyag, tehát az idősebb szövetekből nem képes a fiatalabbakba épülni.
Kénhiány a növényen
Az őszi búza termesztésében szintén nagy jelentősége van a kén utánpótlásának, különös tekintettel a hibridekre, valamint a nagy termőképességű fajtákra. A KITE Zrt. szántóföldi kísérlet keretében vizsgálta a kéntartalmú műtrágyák termésmennyiségre és -minőségre gyakorolt hatásait. A kísérlet gyengén savanyú vályogtalajon lett beállítva, a talaj jó foszfor-, illetve káliumellátottsága mellett. A csapadék mennyisége 468 mm volt a tenyészidőszak alatt.
Az eredményeken jól látszik, hogy a kén a termésmennyiséget növelő hatása mellett jelentős mértékben növelte a termés fehérje-, valamint sikértartalmát, illetve a Zeleny-indexet, amelyek alapvetően meghatározzák a búza sütőipari értékét.
A KITE Zrt. kínálatában folyamatosan elérhetők a már jól ismert, kiváló minőségű granulált műtrágyák, amelyek magas nitrogén- és kéntartalommal rendelkeznek: az Elixir-Zorka által gyártott Amosulfan (NS 2024), a YaraBela Sulfan NS 24-15, a Timac Agro által gyártott Sulfammo, valamint a Saletrosan 26-13. Az alábbi táblázatban áttekinthetők a kénpótlásra javasolt összetett műtrágyák az őszi búza és az őszi káposztarepce termesztéséhez. Mindkét kultúra esetében egy intenzív technológiával számolva állapítottuk meg a termésszintet, búza esetében tehát 10 t/ha-ra, a repce esetében pedig 4 t/ha-ra adtuk meg a műtrágyadózist. A kijuttatásra javasolt mennyiség a talajtípus, a talaj tápanyag-ellátottsága és az eltérő termésszint függvényében természetesen változhat.
SZERZŐ: DR. HIDVÉGI SZILVIA FEJLESZTŐMÉRNÖK • VÁRADI PÉTER JUNIOR KERESKEDELMI KOORDINÁTOR
