Szabad-e egy hagyományosan nemesített élőlényt levédetni?

Pont került az ötéves vita végére

Mi lenne akkor, ha az átlagtól jobb beltartalmú növényi vagy állati terméket állítana elő, erre valaki bekopogna a jogdíját követelve?

Kérhetnek-e jogdíjat azért, ha egy bizonyos szint alatt van a paradicsom víztartalma? Mondhatja a szabadalmi jogtulajdonos, hogy ez a paradicsom az ő szellemi terméke? A hagyományos biológiai eljárásokkal előállított növények és állatok levédhetősége körül már régóta folyik a vita. Most úgy tűnik, pont kerülhet a történet végére, miután az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) kibővített testülete közzétette az EU álláspontját a kérdésben – írja az euractiv.com.

Május 14-én az EPO legfelsőbb igazságügyi hatósága beadta a derekát, és nem javasolta olyan növények és állatok levédésének lehetőségét, amelyeket biológiai eljárás útján nyertek. Az EU Bizottság pozitív fejleményként üdvözölte ezt az álláspontot. A döntést egy csaknem ötéves vita előzte meg, miután az EPO, amelyik nem uniós szerv, konvencionális úton előállított élőlényekre is elfogadta a szabadalmi jogot. Ez akkor történt, amikor az Unilever és a Syngenta olyan nemesítéssel nyert növényekkel jelentek meg, amelyek beltartalmukban jelentősen eltértek a többitől. Ilyen volt a csökkentett víztartalmú paradicsom és a kisebb glükozinolát-tartalmú brokkoli.

 

Az EU Bizottság azonban 2016 októberében, majd az EU Versenypolitikai Főigazgatósága 2017. februárjában elutasította a természetes módon szelektált növények szabadalmaztatását. A természet kincseihez ugyanis az egész emberiségnek joga van hozzáférni. Ennek leszögezése kulcskérdés a nemesítők számára olyan időkben, amikor egyre fontosabb az élelmiszerbiztonság. Képzeljük el azt az abszurd helyzetet, amikor néhány multinacionális vállalat dönt arról, hogy egy bizonyos víztartalom a paradicsomban már szabadalmi jogokat sért-e.

Az EPO előbb elfogadta ezt az álláspontot, majd egy szabályütközésre hivatkozva megtámadta. Az EU Bizottság és a Parlament azonban 2015 óta folyamatosan kiállt amellett, hogy nincs félreértés: alapvetően szelekciós nemesítéssel bárki létrehozhat új tulajdonságokat, és ezért senkinek nem kell jogdíjat fizetnie. Végül az EPO meghajolt a közakarat előtt. Az Euroseeds, az EU vetőmagipari szervezete üdvözölte az EPO döntését, hozzátéve, hogy a jogvita évek óta bizonytalanságban tartotta a nemesítőket. Baj azonban, hogy az új jogértelmezésnek nincs visszamenőleges hatálya, csak a 2017. július 1. után benyújtott szabadalmi igényekre vonatkozik. Így nem egyértelmű, hogy a nemzeti hatóságok miként fogják megítélni a korábban megadott szabadalmak érvényességét.

nemesítés szelekció