Indul a lobbi: 2023 után is legyen bevethető a glifozát

A Green Deal egyik célkitűzése, hogy a következő 10 évben megfeleződjön a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédőszer-mennyiség Európában. A koronajárvány után viszont felerősödtek azok a hangok az agráriumon belül, amelyek a hatékonyságnövelésben látják nemcsak a mezőgazdaság, de a környezetvédelem problémáinak a megoldását is. Az ismert agrokemikáliákat forgalmazó óriáscég, a német Bayer vezére is a Green Deal ellen fordult. Werner Baumann szerint Európának több innovációra és digitális fejlesztésre van szüksége a dekorbanizációs célok eléréséhez, ezzel nemcsak zöldebbé tenné a környezetet, de segítené az ipart is.

„Illúzió azt képzelni, hogy a Föld csaknem 8 milliárd fős népességét növényvédő szerek nélkül is képesek vagyunk ellátni élelmiszerrel, eközben a biodiverzitást is óvjuk, és egyetlen újabb hektárt sem vonunk termelésbe. Ez egyszerűen lehetetlen” – mondta a konszern vezére.

A glifozátot már csaknem 50 éve használja a világ gyomirtásra. Hazánkban éves szinten 1300-1400 tonna fogy belőle, világszinten pedig több mint 800 ezer tonna. A totális gyomirtó legnagyobb felhasználója mindenhol a vasút, ahol a pálya gyommentesítésére használják. A mezőgazdaság a tarlók tisztítására és a napraforgó állományszárítására használja a legnagyobb mennyiségben. Ma létező alternatívái vagy drágábbak, vagy rosszabb hatásfokkal működnek, mint az eredeti hatóanyag. Ezért múlt év végén a glifozátgyártók kérvényezték, hogy a vitatott totális gyomirtó 2023 után is bevethető legyen Európában. Mivel a „nem”-re is van esély, a fejlesztők gőzerővel dolgoznak a világ legsikeresebb hatóanyagának pótlásán is. Maga a Bayer a következő 10 évben 5 milliárd eurót (1750 milliárd forintot) fordít erre a célra.

bayer glifozát növényvédő szer