Ma már közhely, hogy Magyarországot jobban sújtják a klímaválság következményei: a búzahozamok akár 7-30 százalékkal is csökkenhetnek a következő évtizedekben, és ezen a sem az öntözés, sem a plusz tápanyag nem segít…
Száraz talajba kénytelenek vetni Dél-Magyarországon
Magyarország gyorsabban melegszik
Hazánk területét durván az európai és világátlag kétszeresével éri a felmelegedés, aminek következtében a nyári átlagos hőmérséklet majdnem 2(!) fokkal emelkedett az elmúlt bő 30 évben. A búzatermesztésben ennek hatásait a gazdák korszerű hibridekkel és termesztéstechnológiával – és növekvő költségekkel – ellensúlyozni tudják, de a következő évtizedekben a helyzet rosszabbodásával számol az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Az AKI szerint a búzatermesztésben 2050-re 7-32% közötti hanyatlás várható a hozamokban, és ezt sem az öntözés, sem a plusz tápanyag-kijuttatás nem enyhíti. (Jobbak a kukoricatermesztői kilátások, mert ott a víz- és tápanyag-utánpótlás akár még hozamnövekedést is eredményezhet.)
Érdeklődő gazdák egy ciroktermesztési bemutatón
Kísérletek tűrésre
A megoldási lehetőségek közt újfajta gabonák, például takarmánynövények bevonása is felmerül. A Szegedi Gabonakutató például új típusú silócirokhibridekkel kísérletezik, amelyek szárazabb periódusokban is lényegesen nagyobb zöld- és szárazanyag-produktivitást mutatnak, és gyengébb talajon is jövedelmezően termeszthetők. Stressztűrőnek nevezett búzafajtákkal természetesen a szegedi mellett az MTA martonvásári kutatóintézetében is foglalkoznak. E hazai kutatások azért is fontosak, mert a világszerte megnyilvánuló klímaválság okait nyilvánvalóan nem lehet egy-egy ország, de még kontinens szintjén sem kezelni – a következményeit viszont muszáj helyben enyhíteni. A jelek szerint a jövőt olyan, részben az eredeti élőhelyi állapotokat helyreállító, hagyományos fajtákat újrafelfedező technológiák jelentik, amelyek képesek termőképesen túlélni a mind szeszélyesebb időjárási viszonyokat.
(fotó: HorizontMédia/archív)
