„Amikor Kusid Magyarország közepébe eljött, és a Duna menti részekre leszállott, azt látta, hogy a táj kellemes, körös-körül a föld jó és termékeny, a folyó jó és füves” /Anonymus: A fehér ló mondája/.
A magyar föld több mint termelőeszköz. A kultúránk, az identitásunk része. Anonymus szerint 1100 évvel ezelőtt a termékeny talaj látványa ösztönözte a honfoglaló magyarokat a Kárpát-medencében történő letelepedésre. Mára azonban jelentősen változott a helyzet. Európában 17-szer gyorsabban pusztul el a termőföld, mint amilyen ütemben keletkezik.
2 000 hosszú év alatt 10 cm talajréteg képződött, miközben mára 1 év alatt 24 milliárd tonna talaj pusztul el a világon. Mostanra csupán megközelítőleg 50 évre elegendő termőföld maradt. E folyamat okozója, hogy a termelés és gazdálkodás során a növényi kultúrákra, a vízgazdálkodásra koncentráltunk, és közben háttérbe szorult az életközeg, ahol termelünk.
Ez a tendencia mostanra fenntarthatatlanná vált, mielőbbi beavatkozás szükséges, hogy az élelmiszer-előállítás zálogát jelentő termőtalajainkat megőrizzük.
Talajaink eredendően megújuló energiaforrások. Ezt a szerepüket viszont csak akkor képesek betölteni, ha a napjainkra elterjedt megközelítés helyett elsősorban a talajt és nem csupán a növényt tápláljuk.
A Kárpát-medence és Magyarország termőtalajai európai viszonylatban továbbra is átlagon felüli minőséget képviselnek. Az intenzív földművelés következményeként azonban a hazai talajokra is jellemző a szervesanyag-tartalom csökkenése, a szerkezetességük, tápanyag- és vízmegtartó képességük romlása.
A talaj szervesanyag-tartalmának javítására évszázadok óta jól bevált módszer a szerves trágya kijuttatása. Az értékes szerves trágya azonban sajnos csak korlátozottan áll a gazdálkodók rendelkezésére, valamint szállítása és egyenletes kijuttatása sok esetben költségessé teszi a trágyázás műveletét.
Kiegészítőjeként vagy esetenként helyettesítőjeként – főként a nitrátérzékeny területeken – megfelelő alternatívát jelenthet a talajoltó baktériumkészítmények használata. Magyarország 70%-a ugyanis nitrátérzékeny terület, amelyen a kijuttatható N-hatóanyag mennyisége jelentősen korlátozott.
A korlátozástól eltekintve kizárólag N-műtrágya kijuttatásával egyébként sem érhető el a talajminőség javítása, csak a tápanyaghiányos állapot tüneti kezelése. A talajoltó készítmények használata azonban egyebek mellett fokozza a növények N-megkötő képességét, és hatékonyan segíti elő a kijuttatott trágya hasznosulását, megkönnyítve a növények tápanyagfelvételét.
A szerves és műtrágyákkal ellentétben a talajoltó baktériumkészítményekkel nem tápanyagot juttatnak a földbe, hanem olyan mikroorganizmusokat, amelyek hatékonyan segítik elő a talajban fellelhető szerves anyagok feltáródását és lebontását.
Egy hektáron – talajadottságoktól függően – mintegy 30-180 kg N megkötését teszik lehetővé, és részt vesznek a szervetlen foszfor oldásában is, így könnyen felvehetővé teszik e nélkülözhetetlen elemeket a növények számára.
A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete ünnepélyesen bejelentette,
hogy magasabb szerveződési szintre lép: szakmai szövetséggé alakul
A baktériumkészítmények elősegítik a növényi szármaradványok gyors lebontását és hasznosulását. Ezáltal javul a talaj szervesanyag-tartalma, termő- és tápanyag-szolgáltató képessége. A szárbontás által a mikroorganizmusok jelentős növényvédelmi szerepet is betöltenek.
Antibiotikum-termelésük és vasmegkötő képességük révén megakadályozzák egyes patogén kórokozó gombák felszaporodását (pl. fuzárium, szklerotínia), így a későbbiekben vetett növény továbbfertőzését. Mindennek eredményeként a kultúrnövények (pl. búza, kukorica) egészségesebbek lesznek, könnyebben veszik fel a számukra szükséges tápanyagot, és gyorsabb, erőteljesebb fejlődésre képesek.
A növekvő szervesanyag-tartalom a talajélet fejlődését, ezáltal az összetömörödött talaj fellazulását, szerkezeti javulását eredményezi. A laza talajszerkezet jobb vízmegtartó képességű, így a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben is ellenállóvá teszi a növényt, hiszen biztosítja a számára szükséges nedvességet.
A szerkezetes talaj további előnye, hogy a talajmunkához szükséges vonóerőt jelentősen csökkenti – ezáltal azok üzemanyagköltségét és ÜHG-kibocsátását is.
A NÉBIH által 2016-ban kezdett független, többéves összehasonlító kisparcellás kísérlet több kultúra esetében is igazolta a talajoltó baktériumkészítmények hatékonyságát. A vizsgálat a tavaszi árpa esetében12,2%-os, a kukoricánál 9,8%-os, míg a szójánál 24,8%-os átlagos hozamnövekedést eredményezett.
Ugyanez a vizsgálat a tavaszi árpánál 8%-os átlagos magasságnövekedést mutatott ki. A talajoltó készítményekkel jelentős költségmegtakarítás érhető el, hiszen csökken a kijuttatandó műtrágya és növényvédő szer mennyisége, a gépi munka költsége, miközben számottevő hozamnövekedést eredményez.
Környezetvédelmi jelentősége kiemelkedő, tekintve, hogy kevesebb kemikália használata és ÜHG-kibocsátás mellett a talajélet javulását és fenntartható talajgazdálkodást tesz lehetővé, így biztosítva az élelmiszer-előállításhoz szükséges erőforrást a jövő generációi számára is.
Ha a klímaváltozás ellen gazdaságosan és környezetkímélő módon szeretnénk fellépni, akkor vissza kell térni a gazdálkodás alapját jelentő talajhoz. A talajközpontú gondolkodás és termelés jelentheti a megoldást a klímaváltozás okozta szélsőségekre.
Az újraéledő termőföld a KAP 2020 tükrében
– Nagy örömünkre szolgált, hogy a legrangosabb agrár-szakkiállításon, az AGROmashEXPO, AgrárgépShow 2020 rendezvényen – a gazdálkodói igényeket kielégítve – a magyar termőföld újra középpontba került. Ennek alapot adott az a folyamat, ami az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának megújításához kapcsolódóan jelenleg is zajlik. Az új Közös Agrárpolitika szerves részét képezi a talaj és talajélet helyreállítása, védelme. A fogyasztói társadalom részéről is egyre nagyobb igény mutatkozik az egészséges élelmiszerek és a mezőgazdasági környezettudatos technológiák iránt. Ennek az elvárásnak eleget téve a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete szakmai rendezvénye keretében az Agrárminisztérium, a NAK, a NÉBIH és Dr. Németh Tamás (Kaposvári Egyetem) részvételével kerekasztalfórumot szervezett – mondta Dr. Pénzes Éva a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete képviseletében.
Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár „A magyar termőföldek állapotának javítási lehetőségei és az új KAP” címmel tartott előadást. Az Agrárminisztérium intenzíven dolgozik a 2021-től életbe lépő új KAP támogatási rendszeren, amelynek tervezett célrendszeréből a rendezvényhez kapcsolódóan az államtitkár hármat emelt ki: klímaváltozás, környezetvédelem és természetvédelem.
A klímaváltozással kapcsolatban az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, a környezetvédelemi területen a természeti erőforrások fenntartható használata (pl. talaj, víz, levegő), a természetvédelem esetében pedig a biológiai sokféleség megőrzése a fő célkitűzés.
Az új KAP-tervezet I. pillérének zöld eszközei közül egyesek kötelezőek a gazdálkodók számára, a többi önkéntes lehetőség. A tervezett II. pillér 8 vidékfejlesztési beavatkozásból áll, többek között Agrár-környezetgazdálkodás, Különböző irányelveknek megfelelő gazdálkodás, Fiatal gazdák támogatása témáiból.
Dr. Németh Tamás akadémikus „A termőtalaj minőségi és mennyiségi változása, következménye” című előadásában kiemelte, hogy noha Magyarország jó talajadottságokkal rendelkezik, az elmúlt évtizedekben drasztikusan nőtt a művelés alól kivont területek nagysága, amiben az urbanizáció is jelentős szerepet játszik.
A termőföldek állapota és minősége szempontjából kiemelten fontos lenne talajaink pontos ismerete, ami az alkalmazandó technológiát is meghatározza.
Dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár A magyar termőföldek állapotának javítási lehetőségei és az új KAP címmel tartott előadást
Dr. Németh Csilla engedélyezési referens a NÉBIH képviseletében arról számolt be, hogy változás várható a termésnövelő anyagok engedélyezési eljárásaiban. 2022. július 16-tól új EU-rendelet lép életbe, amely mellett a nemzeti szabályozás is megmarad.
Az új rendelet szerint az EU bármely tagállamában engedélyezett termésnövelő termék minden EU-tagországban szabadon forgalomba hozható. Ezzel kapcsolatban jogosan merül fel az a félelem, hogy a mezőgazdasági input anyagoknak ebben a kategóriájában ez az intézkedés a minőséget is érintheti.
Farkas László okleveles agrármérnök előadásában kiemelte a precíziós szemlélet használatának előnyeit, amelynek szerves részét képezi a baktériumos talajoltás is. Véleménye szerint a támogatási rendszerben a GPS-alapú mintavételezésre épített talajvizsgálatok nagyban segítenék a talajismeretet, és erre építve sokkal tudatosabb gazdálkodást lehetne folytatni.
A Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete ünnepélyesen bejelentette, hogy magasabb szerveződési szintre lép: szakmai szövetséggé alakul. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a tagok alá is írták.
− Nagy eredménynek tartjuk, hogy a termőföld védelme, mint találkozási pont összehozta a szegmens különböző szakterületeit. A közeljövőben megfogalmazzuk a közösen elvégzendő feladatokat. Ennek a munkának az a célja, hogy a gazdák, növénytermesztők érdekeit és a környezettudatos gazdálkodást szem előtt tartva az új információk, technológiai ismeretek, kutatási anyagok mindenki számára elérhetővé és használhatóvá váljanak, ezzel segítve a termelő agrárszektor tevékenységeit − hangsúlyozta Dr. Pénzes Éva.
