Új szemlélet a talajok megítélésében

Milyen jelentősége van a talajok sokféleségének? Miért van szükség az országonként eltérő talajosztályozási rendszerek összehangolására? Hogyan értékelődött fel a talajok élelmiszertermelésben és emberi életminőségben betöltött szerepe? E kérdéseket is körüljárta a talajok világnapján tartott akadémiai székfoglalóján Csákiné Dr. Michéli Erika, az MTA levelező tagja, a Szent István Egyetem tanszékvezető tanára és doktoriiskola-vezetője.

 

 

A talaj a földművelés korának hajnala óta óta az egyik legfontosabb természeti erőforrás, s a mezőgazdaság gyorsuló fejlődése egyre inkább megkövetelte a talajok tulajdonságainak megismerését, így egy idő után a termőföldnek már nemcsak a területe számított, hanem annak minősége is. A talajosztályozási rendszerek többsége a 19. század közepén, talajgenetikai alapon jött létre a talajon felismerhető jelenségek azonosítása alapján.

A hazai genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszer 9 fő- és 39 talajtípust különít el, de ezek felismerése nagy jártasságot igényel, és olykor szubjektív lehet, míg a modernebb diagnosztikus szemléletű talajosztályozási rendszer igyekszik minimalizálni a szubjektivitást: a talajok besorolása szigorú definíciók és jól mérhető, számszerűsített adatok alapján történik. Ugyanakkor az eltérő alapelvek szerint gyűjtött adatok nehezen összehasonlíthatók, sőt a módszertani különbségek miatt nehézségek merülhetnek fel a globális talajtérképek és -adatbázisok szerkesztésekor is.

 

 

Mindezek miatt szükségessé vált a különböző osztályozási rendszerek összehangolása és az eltérő módon osztályozott talajok megfeleltetése, melyben fontos mérföldkőnek számított az Európai Unió és a Nemzetközi Talajtani Unió hivatalos korrelációs rendszerének kidolgozása.

A Világ Talajainak Referencia Bázisának (World Reference Base for Soil Resources, WRB) jelenleg hivatalos rendszere Csákiné Dr. Michéli Erika közreműködésével készült el, s számos nyelven hozzáférhető, fontos részét képezi a hazai és nemzetközi oktatási anyagoknak.

A globálisan összehangolt, friss és megbízható talajinformációk ismerete a napjainkban egyre fontosabbá váló precíziós gazdálkodás fejlesztéséhez és a talajok védelme szempontjából egyaránt nélkülözhetetlenek – hangzott el a székfoglalóban.

A megújított, még nem hivatalos, de a szakmai közösség által már elfogadott és gyakran alkalmazott osztályozási rendszer központi egységeiként 15 hazai talajtípus került elkülönítésre, melyek azonosításához objektív határozókulcsot is készítettek.

élelmiszertermelés emberi életminőség legfontosabb talaj talajosztályozási rendszerek természeti erőforrás változatosság