Exkluzív rovatunk e havi interjúalanyát a mezőgazdasági gépek világából kértük fel: Nagy-György János, a szolnoki székhelyű Kverneland Group Hungária Kft. ügyvezetője régi jó ismerősünk, 2004 óta tölti be a vállalat vezetői posztját.
Nagy-György János, a Kverneland ügyvezetője
Az ekétől a precíziós gazdálkodásig
– Honnan ered a mezőgazdasághoz kapcsolódó kötődése?
– Több generáció hagyományai vezettek ebbe az irányba: nagyszüleim még a tsz-idők előtt földműveléssel foglalkoztak, anyai ágon békési, apai ágon pedig jászsági szüleim mindketten agrármérnökök voltak, így tényleg nagyon mélyen gyökerezik a föld szeretete a családban. Már a rendszerváltás előtt komoly perspektíva látszott a mezőgazdaságban, így a Debreceni Agráregyetemet választottam a továbbtanuláshoz. Először növényvédő szakmérnökként végeztem, majd ezt egészítettem még ki vállalkozásgazdasági szakiránnyal is. Az utóbbihoz kapcsolódó ismereteket későbbi munkáim során jóval többet kellett, hogy használjam. Persze, mire végeztem, kiderült, hogy a rendszerváltással párhuzamosan az addigi agrárgazdálkodási modell is alapjaiban változott meg, így dönteni kellett, hogy hogyan tovább, hisz családilag nem állt rendelkezésre olyan termőföld, ahol komolyabb munkát lehetett volna végezni. Végzettségemnek megfelelően egy integrátor cégnél kezdtem dolgozni, ahol nagyon fontos és hasznos éveket töltöttem. Ez a cég akkoriban még messze nem volt annyira ismert és elfogadott, mint napjainkban, de a modern nyugati cégmentalitás, perspektíva vonzó volt számomra.
– A Kverneland anyavállalat idén 140. születésnapját ünnepli. Mit adott ez a cég a világ és a hazai mezőgazdaság számára a közel másfél évszázad során?
– Számos izgalmas dolog kötődik ehhez a céghez. Ma már egy nagy cégcsoportról beszélünk, a hagyományos Kverneland vállalat portfóliója több cég felvásárlásával teljesedett ki napjainkra. Az egyik legfontosabb termék az eke volt a korábbi időszakban, és talán nyugodtan mondhatom, hogy ez még ma is így van. Időközben azonban számos új eszköz is bekerült a kínálatunkba, amelyek komoly innovációt adtak az iparágnak. Elég itt például megemlíteni az első pneumatikus gabonavetőgépet vagy az ISOBUS-rendszer kialakítását, ami a mai precíziós gazdálkodás egyik alapját jelenti. Permetezéstechnikában is számos újdonságot hoztak létre fejlesztőmérnökeink.
– Pár éve a Kubota felvásárolta az anyacéget. Milyen változásokat hozott ez a cég életében és az itteni mindennapokban?
– A Kverneland számára egy nagy lehetőség volt, hogy egy olyan szakmai befektető vásárolta fel, amelyik ismeri azt a piacot, amelyiken dolgozunk, a mezőgépgyártás folyamatát, így tudásban és tőkeerőben is kivételesen biztos hátteret nyújt a munkához. Nagy előrelépés ez a cég számára.
Előtérbe lép a sebesség növelésének szükségszerűsége, egyre fontosabb az automatizálás, a precizitás, költséghatékonyság szerepe
Gyári oldalról látjuk, hogy milyen átfutási időben, milyen minőségben képes a vállalat a termékeket előállítani, s itt teljesen megnyugtató tapasztalataink voltak a váltás után. Gyáraikat a saját vállalati kultúrájuknak megfelelően átalakították, nagyon erős a minőség-ellenőrzés szerepe a gyártás során. A fejlesztésre való nyitottságot nagyon jó volt megtapasztalni a külföldi kollégák részéről. Ez még akkor is fontos, ha mi Magyarországon „csak” kereskedelmi tevékenységgel foglalkozunk.
– Kereskedelmi szempontból nem a saját, hanem a kereskedőkön keresztül történő értékesítést preferálta a cég a kezdetektől. Van elég jó kereskedőpartner, soha nem merült fel az ötlet, hogy saját kollégák is meg tudnák oldani a gépek eladását?
– Egész Európában az a Kverneland stratégiája, hogy kereskedőpartnerekkel dolgozik a piacon. A kereskedőkhöz való hozzáállásunkban kiemelt szerepet kap a kölcsönös elégedettség, a piaci részesedés növelése mellett fontos, hogy partnereink is jól érezzék magukat, eredményesen tudjanak dolgozni. Kereskedőink többségével 2000 óta együtt dolgozunk, ez visszaigazolja azt, hogy jól működik a kapcsolat velük. Folyamatosan nézzük, hogy valahol szükséges-e új partnert bevonni ebbe a körbe, de ha lehetőség van rá, akkor inkább a meglévő partnerek fejlesztésével igyekszünk jobb eredményeket elérni.
A változásokhoz olyan gépek fejlesztésére lesz szükség, amelyek lehetővé teszik a szűkülő lehetőségek között a munka megfelelő elvégzésé
A vásárlói kedv pozitív, bár erős nyomot hagyott rajta az elmúlt fél év jelentős csapadékhiánya
Hatékony munka – szűkülő lehetőségek
– Véleménye szerint merre tart ma a mezőgépipar, mik a fő fejlesztési irányok, kihívások, esetleges zsákutcák?
– Nézzük egy kicsit messzebbről! Magának a mezőgazdaságnak szembe kell néznie a klímaváltozás hatásaival, és ennek a mezőgépiparra is jelentős hatása van. Számos klímamodell alapján sajnos Magyarország is erősen érintett a bekövetkező változások negatív hatásaiban. Növekednek a szélsőséges meteorológiai események előfordulásának számai, szűkülnek azok az időablakok, amelyekben egy-egy munkaműveletet optimálisan el lehet végezni. Így nemcsak a megfelelő fajták, hibridek kiválasztása lesz egyre fontosabb, hanem ezekhez a változásokhoz olyan gépek fejlesztésére lesz szükség, amelyek lehetővé teszik a szűkülő lehetőségek között a munka megfelelő elvégzését. Előtérbe lép a sebesség növelésének szükségszerűsége, egyre fontosabb az automatizálás, a precizitás, költséghatékonyság szerepe. Az egyre jobban veszélyeztetett talajt meg kell óvnunk a negatív hatásoktól. Az automatizálásnál fontos szempont, hogy egyre nehezebb a megfelelő gépkezelők munkába állítása, a jó munkaerő a más szektorok munkaerő-elszívása és a kivándorlás miatt, ezért tehát itt kiemelt fejlesztési irányról beszélünk.
Az időablakok szűkülése miatt egyre fontosabb a munkagépek kiszolgálásának fejlesztése, a munkagépek távfelügyelete, adott esetben távszervizelése – ezeknek a megoldásoknak hamarosan rendelkezésre kell állniuk.
Előtérbe lép a sebesség növelésének szükségszerűsége, egyre fontosabb az automatizálás, a precizitás, költséghatékonyság szerepe
– Hogyan látja a precíziós gazdálkodás helyzetét, szerepét?
– Nagyon népszerű témáról van szó. A Kverneland az elsők között kezdte a precíziós technológiák előállítását, fejlesztését, így igen sok tapasztalatunk van erről. Ma már nemcsak a jövő, hanem a jelen is erről szól, az eladott gépek összetételében is láthatjuk, hogy sok területen többségben van a precíziós gazdálkodásra alkalmas berendezések beruházása. Ez mutatja, hogy a termelők szeretnék kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket. A másik kérdés, hogy a teljes üzemméretben minden tevékenységet érdemes-e komplex precíziós rendszerként kezelni, vagy csak bizonyos folyamatokat éri meg ilyen pontossággal véghez vinni.
– A mezőgéppiac jelenleg milyen szezont fut Magyarországon?
– Összességében a vásárlói kedv pozitív, bár erős nyomot hagyott rajta az elmúlt fél év jelentős csapadékhiánya. Ettől sajnos nem lehet elvonatkoztatni. Óvatosabban indultak az év elején a termelők, hisz a nyári betakarítású növényeknél biztosan kell visszaeséssel számolni. Ami elveszett az elmúlt félévben, azt a mostani esők már nem tudják teljesen visszahozni. A tavaszi vetésű növényeknél azonban most már lehetünk optimistábbak. Azoknál a gépeknél, amelyeket tavasszal használnak, biztos, hogy némi visszaeséssel számolni kell, de véleményem szerint az év végére azért kisimulnak majd a gépforgalmazók eredményei is.
– A Kverneland egyik alapítója volt a Nagy Talajművelő Show-nak, aminek szerepét pár éve a NAK által szervezett gyakorlati bemutató veszi át. Hogy látja ezeknek a rendezvényeknek a jelenlegi pozícióját?
– Más országokban ezek a szántóföldi bemutatók sokkal nagyobb látogatottságnak örvendenek, mint itthon. Itt többféle próbálkozás történt az elmúlt években ezen a téren, a Nagy Talajművelő Show bebizonyította, hogy képes sok embert megmozgatni egy ilyen tematika mellett. Nagyon jó, hogy több gépet tud munka közben megtekinteni a gazdálkodó, bár a figyelmet nem lehet órákon keresztül fenntartani, így ennek is megvan a korlátja. Mindenestre várjuk az idei mezőfalvai gépbemutatót, kíváncsiak vagyunk, hogy milyen lesz az érdeklődés, főleg, ha az eddigiekkel összehasonlítjuk. Az időpontját és a helyszínét tekintve szerintem nehéz lenne ennél optimálisabbakat találni, remélem, az időjárás is kegyes lesz hozzánk.
Az új technológia lehet az új perspektíva
Folyamatosan változnak a gépek, egyre bonyolultabbak, s a kereskedelmi partnereket is egyre jobban ki kell szolgálnunk
– Mik a tapasztalatai a generációváltásról, akár a termelői körben, akár a Kvernelandnál?
– Kereskedőpartnereinknél ez teljesen vegyes képet mutat. Néhányuknál a következő generáció már részese a mindennapi tevékenységnek, így a hosszú távú működés biztosított. Máshol ez még csak lehetőség szinten sem adott, ami főleg a családi tulajdonú cégeknél – vagy akár a termelőknél is – akár rövid idő alatt is komoly problémákat okozhat. A mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben stabil jövedelmet tudott biztosítani a tulajdonosok számára, ezért úgy gondolom, hogy a folyamatosan fejlődő technológiák az előbbivel egyetemben megfelelő perspektívát nyújthatnak a fiataloknak.
– Említette, hogy önnél a családi háttér miatt nem volt kérdés a mezőgazdasági vonal. Gyermekei követni fogják ezen az úton?
– Ez most egyelőre nem valószínű, a nagyobbik gyermekem már biztosan más irányba megy, a kisebbnél még kiderül, de ott is inkább az látszik, hogy hozzám képest más kihívásokat keres majd. Ettől függetlenül én szeretem ezt a munkát, főleg a változatossága miatt, hisz nincs két egyforma szezon, folyamatosan változnak a gépek, egyre bonyolultabbak, s a kereskedelmi partnereket is egyre jobban ki kell szolgálnunk. Voltak nagyon nagy mélységek, voltak kiugró évek – ezen a folytonosan változó pályán kell sikereket elérnünk. Nem lehet jó értelemben vett rutinból végigcsinálni egy-egy évet – és ez benne az igazán izgalmas!
Nagy-György János, a Kverneland Group Hungária Kft. ügyvezetője
