Szerencsénkre a hazai állapotok (még) nem tartanak itt. Az egészséges lélekkel megszokhatatlanul felburjánzó új fejlemények árnyékában azonban akadnak elgondolkodtató előjelek. Egyes tájegységeinken hónapok nem esik eső, a porba vetett repce ki sem tudott kelni, a kínnal-keservvel megmunkált talajba elvetett őszi kalászosok november közepén még szenvedtek a csapadékhiánytól. „Az elmúlt héten tovább fokozódott a szárazság az országban, és eső is csak elszórtan, minimális mennyiségben esett. Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén, illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott, de az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert. A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, ennek megfelelően a talajok szinte országszerte nagyon szárazak, és a felső 1 méteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon pedig a 150 millimétert is. Az őszi vetések állapota nagyon vegyes képet mutat az országban, az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak mind a kalászosok, mind a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt beavatkozást igényel. Az ország nagy részén ugyanakkor, de főként a Dél-Alföldön, illetve a Tiszántúlon már eleve igen száraz, poros magágyba történt a vetés, így a kelés is vontatottan és nehezen indult. Ennek köszönhetően sok a foltos, hiányosan kelt állomány, amin csak kiadós, 20-30 milliméter eső segítene, erre azonban az előttünk álló héten sincs kilátás”.
Esély
Nagy István agrárminiszter az eseményen utalt arra, hogy a komlótermesztés munkát ad hátrányos helyzetű embereknek; azt mondta: jó emberek, jó cél érdekében képesek összefogni, és olyan értéket teremteni, amely alapjaiban változtathatja meg egy közösség, környék, táj gazdasági tevékenységét, megélhetési körülményeit.
Lehel László, a segélyszervezet elnök-igazgatója azt hangsúlyozta, hogy jövedelemkiegészítéshez juthatnak azok, akik bekapcsolódnak a komlótermesztésbe. A segélyszervezet azért hozott létre és működtet Kastélyosdombón családok átmeneti otthonát, indított szociális vállalkozást, hogy a hátrányos helyzetű embereknek ne csak apró dolgokban nyújtsanak segítséget, hanem hozzájáruljanak sorsuk jobbra fordulásához.
A bőség zavara
Olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, amely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, de amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a kábítószer-kereskedelem után jelenleg az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (Nébih) belül ezért létrehozták a kiemelt ügyek igazgatóságát, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket az ágazatban.
Forr a bor
Sokrétű napraforgó
A Bunge Zrt. vezetőjének tájékoztatása szerint a beruházás két évvel ezelőtt indult, és a tervek szerint több mint 10 milliárd forint árbevételt generál majd éves szinten. A beruházással tovább erősödött a Bunge martfűi jelenléte, miközben az új üzemben 21 új munkahely jött létre. Az új termék gyártásához a napraforgómag feldolgozása során az étolaj mellett keletkező jelentős mennyiségű napraforgódarát használják fel. A fejlesztés gazdasági hátteréhez tartozik, hogy Magyarország a legtöbb mezőgazdasági termékből exportőr, kivételt képez ez alól a magas fehérjetartalmú takarmánydara, főként szójadara. Ebből az ország jelentős importra szorul, ami évente 600 ezer tonna terméket jelent, 70-75 milliárd forint értékben. Az importfüggőség enyhítésére szolgálhat megoldásként a Bunge martfűi új üzeme, amely a magyarországi viszonyok között rentábilisan termeszthető napraforgóra épít.
SZERZŐ: TÓTH-SZELES ISTVÁN
