A zöldtrágyázás jelentősége a gyakorlatban

Hazánkban szintén rengeteg tapasztalat gyűlt fel a zöldtrágyázással kapcsolatban, hiszen az 1900-as évek elején számos neves szakember foglalkozott vele. Gyárfás József már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy istállótrágya alkalmazása, illetve pillangósok termesztésének hiányában a talaj termékenységének fenntartásához zöldtrágyázni szükséges. Az ökológiai gazdálkodók, illetve az AKG-ban részt vevők is rendszeresen alkalmazzák.

A zöldtrágya kifejezetten erre a célra vetett, nagy biomasszatömegű növényfajok talajba dolgozását, egyfajta helyben megtermelt szerves trágyát jelent. Fontos, hogy az árvakelés, a rosszul sikerült vetés, valamint a kikelt gyomnövények önmagukban nem tekinthetők zöldtrágyának. A kifejezetten erre a célra vetett, szakmai szempontok alapján megválasztott összetevőjű növényállománytól várható megfelelő talajborítás és biomassza-képződés, illetve ezek teljesítik a zöldtrágyázással elérhető különböző célokat.

A zöldtrágyaként alkalmazott növények gyors növekedésűek, hamar beborítják a talaj felszínét, gyökerük pedig gyorsan beszövi a talaj felső rétegét, így védve azt a szél- és vízerózióval szemben. A fedetlen talaj felszínén az egyre gyakoribb hirtelen és nagy mennyiségben lehulló csapadék könnyen alakít ki vízmosásokat, amelyek lehetővé teszik a talaj kiszáradását, a tápanyagok kimosódását, valamint a további erodálódást. Ezért a talajt takaró növényeknek elsődleges szerepük van a talaj termőrétegének és szerkezetének védelmében.

A folyamatos növényi jelenlétnek fontos szerepe van a tápanyagok megőrzésében és feltáródásában is (gyökérsavak és mikorrhiza rendszer), a megtermelt biomassza (gyökérzet és a beforgatott növényi részek) pedig táplálékul szolgálnak a talajmikrobák számára, így élénkítik a talajéletet.


Meliorációs retek bíborherével

A gyökerek közvetlen közelében 100-1000-szer nagyobb is lehet a jótékony talajmikrobák száma, amelyek a szerves anyagok bontásáért felelősek, valamint pozitívan befolyásolják a talaj tápanyag-szolgáltatását. A különböző fajok gyökérzete és a hozzájuk tartozó mikorrhiza rendszer a talaj nagyobb részéből képes a tápanyagok felvételére, mint a kultúrnövényeké. Ennek főként a talajoldatban könnyen mozgó nitrogén, illetve a nem könnyen oldódó makroelemek, mint a foszfor, illetve a mikroelemek (pl. réz, cink, mangán) megőrzésében és feltárásában van jelentősége. A keresztesvirágúak jelentős mennyiségű nitrogént képesek megkötni, csökkentve a kimosódásból adódó veszteséget és környezeti terhelést. A facélia vagy a csillagfürt foszfor, míg a pohánka kálium feltárására képes. A megkötött, ill. feltárt tápanyagok mennyisége a talajban található mennyiségtől függ. Pillangósok alkalmazásával növelhető a nitrogén mennyisége, amely fajtól függően, éves szinten 50-80 kg/ha is lehet. Ez a mennyiség 5-50 t/ha istállótrágyában lévő nitrogénnek felel meg. A zöldtrágyanövények által megkötött és feltárt tápanyagok elérhetővé válnak nem csupán a következő növény, hanem a teljes vetésforgó növényei számára.

A másodvetésű zöldtrágyázásra számos növény alkalmazható, amelyekkel szemben általánosan a következőket várjuk el:– lágyszárú,– rövid tenyészidejű,– csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez mérsékelt vízigényű,– gyors növekedésű,– dúsan és mélyen gyökerező,– nagy zöldtömeget ad,– takarja a talajfelszínt,– jó tápanyagfeltáró és -mobilizáló,– vetőmagja olcsó.

A zöldítésben alkalmazott zöldtrágyázást minimum két faj keverékével kell megvalósítani.


Zöldtrágyanövények különböző felépítésű gyökérzete (forrás: Kutschera: Wurzelatlas, 1960 és 2009)


Mikorrhiza megjelenése a talaj felszínén a facélia és alexandriai here keverékkel zöldtrágyázott területen

Mindezek alapján lehetőség van:

  • korai,
  • nyár végi vagy
  • őszi, áttelelő keverék vetésére.


Facélia-, pohánka-, négermag-tartalmú, korai vetésre alkalmas keverék

A keresztesvirágúakat tartalmazó keverékek nagyon jól alkalmazhatóak minden talajtípuson. Kiváló talajlazító hatásúak, ezért kötött, tömörödött talajokon ideális választást jelenthetnek. Augusztusi vetéssel szárazabb területekre is vethetőek, azonban nagy zöldtömeget csak megfelelő csapadékellátottság mellett adnak.

Áttelelő keveréket ott érdemes alkalmazni, ahol a nyár olyan extrém száraz, hogy nem lehet korábban elvetni a zöldtrágyát, illetve ahol fontos a téli talajtakarás. Az is fontos, hogy ezeken a területeken ne legyen túl csapadékos a tavasz, hogy a talajmunkákat el lehessen végezni. Ezekkel a keverékekkel magasabb nitrogénmegkötés, magasabb szervesanyagképzés és kedvezőbb talajszerkezet-javulás érhető el, mint a rövid tenyészidejű zöldtrágyakeverékekkel. A kifagyó komponensek pedig mulcsként védik a talajt, és a téli csapadék jobb hasznosulását teszik lehetővé. Az áttelelő keverékeknek két fő típusa van: kalászos pillangóssal vagy csak pillangóst tartalmazó keverékek.

SZERZŐ: DR. ARANYI NIKOLETT RÉKA • LAJTAMAG KFT.

lajtamag zöldtrágyázás