Ebben az írásban az egyes betegségek károsításuk fellépésének sorrendjében kerülnek bemutatásra, külön kitérve a védekezésre, illetve az integrált szemlélet szerint a megelőzésre.
1. kép. Fusarium belső fertőzöttség vizsgálat
Az üszöggombák spórái a mag felszínén és a belsejében is megbújhatnak. Kelés után együtt növekednek a növénnyel, egészen a virágzásig tünetmentesen. Kalászhányáskor azonban a kalász üszögös portömegként bújik elő. Ezt követően a teleutospórák az egészséges virágokra, később, betakarításkor a magok felületére kerülnek, és újra megtörténik a fertőzés.
Az újkori búzatermesztés egyik jelentős problémája a foltbetegségek térnyerése (2. kép). A mélyszántás egyre gyakoribb elmulasztásával ezeknek a betegségeknek a jelentősége felértékelődött. A szeptóriás levélfoltosság és kalászpelyva-barnulás korábban is ismert jelenség volt, kalászfertőzés esetén akár 35% terméskiesést is lehetségesnek tartottak. Említésre méltó még a hasonló tüneteket produkáló fahéjbarna levélfoltosság vagy más néven DTR. Egyelőre szórványosan, de egyre gyakrabban találkozunk a vad pázsitfüvekről ismert Ascochyta fajok levélfoltjaival is.
2. kép. Drechslera tritici-repentis és Septoria tritici
A foltbetegségekhez hasonló tüneteket produkálhatnak azonban a növények maguktól is. Ezeket az élettani foltosodásokat okozhatják tápelemhiányok, időjárási tényezők, illetve a fajtatulajdonságok is erőteljesen közrejátszanak megjelenésükben. Mérséklésükre réztartalmú lombtrágya adása, illetve, ahogy az saját vizsgálatokból és irodalmi adatokból is kiderül, strobilurin-származék gombaölőkkel lehetséges. A gombabetegségek következő nagy csoportját a rozsdák alkotják. Korábban Magyarországon a fekete vagy szárrozsda, illetve a vörös vagy levélrozsda okozott jelentős károkat. E betegségek hazai rasszaira a magyar nemesítésű búzafajták nagy része nem érzékeny.
A búza talán legtöbb figyelmet kapó, fontos betegsége a kalászfuzáriózis. Járványos években akár 50%-os terméskiesést okozhat, amely túlmutat a mennyiségi károkon. A minőségromlás mellett óriási jelentősége van a Fusarium fajok által termelt mikotoxinoknak (DON, F2, zearalenon, stb.), amelyek az emberi és az állati egészséget is veszélyeztetik, súlyos problémákat okozva a nemi működésben. Korai fertőzésnél legjellemzőbb tünete a fehérkalászúság (4. kép), ami a fertőzött virágok elrúgásából adódik. Optimális környezeti tényezők esetén a fertőzött kalászokon rózsaszínes, narancsszínű bevonat képződik. Későbbi fertőzés esetén a magok aszottak, léhák, felületükön szintén megfigyelhető a bevonat. Előfordulhat belső magfertőzöttség is, amely külső tüneteket nem produkál, de a toxintartalom szempontjából ugyanolyan jelentős. A fuzáriózis elleni védekezés komplex feladat. Noha a fajták között megfigyelhetünk érzékenységbeli különbségeket, rezisztens fajták nem léteznek, ezek híján pedig a kémiai növényvédelemre kell támaszkodnunk.
3. kép. A sárgarozsda gépöltésszerűen elhelyezkedő uredotelepei
A toxinmentes gabonatermesztés érdekében még ki kell emelni az időben történő betakarítás jelentőségét. Különösen csapadékos nyár esetén ronthat rengeteget a minőségen egy megkésett aratás, amikor is a menynyiségi károkon felül nyomott felvásárlási árral is számolni kell.
4. kép. Fehérkalászúság tünete