A napraforgóról – betakarítás után

Ezt követően a napraforgó genetikai hátterében jelentős fejlődés állt be. A termesztő országok kutatói saját és nemzetközi fejlesztési programokban vettek részt. Speciális napraforgó-munkacsoportok alakultak. Egyik említésre méltó esemény volt az 1987-ben, a szegedi GKI kutatóközpontban megrendezett FAO napraforgó-konferencia, ahol az új kórokozók megjelenése után a növény egészségügyi helyzetében történt változásokra való válaszként a rezisztencianemesítés és növényvédelem volt a két fő témakör. Az együttműködésben résztvevő kutatóközpontok (köztük a Szegedi GKI és a Növényvédelmi Kutatóintézet Magyarország, Novi Sad-i Institute of Field and Vegetable Crops /Jugoszlávia/, Institute for Wheat and Sunflower „Dobrudja”, Dobrich /Bulgária/, Institute for Cereals and Technical Plants Fundulea /Románia/) eredményei alapján számos új hibrid került termesztésbe. Ezáltal sikerült elérni a nagymértékű termésveszteségek mérséklését, és körvonalazódtak az integrált termesztés és növényvédelem elemei, amelyek a termés mennyiségi és minőségi stabilitását hivatottak ma is garantálni.


Az integrált termesztés eszközeinek hatása a napraforgó kórokozókkal szembeni védelmére


Az EU-ban bejegyzett mezőgazdasági farmok számának megoszlása a tagországok között (FAOSTAT-adatok)

Ilyen körülmények között nagyobb hangsúlyt nyerhet a fejlett technológia feltétel nélküli, széleskörű alkalmazása, erős gazdaságok, farmok kialakítása, amelyek képesek átvenni az általában nem kevés ráfordítással járó modern technológiát. Erre példaként álljon itt a romániai napraforgó-termesztés helyzete.

A hektáronkénti hozam növelésének lehetséges módja a fenntartható termesztés elemeinek alkalmazása, mivel ez hozzájárul a termés mennyiségi és minőségi szintjének stabilitásához, aminek nem elhanyagolandó tényezője a döntően megelőzó jellegű növényvédelem.

A hektáronkénti termésátlag a gazdaságok átlagterületének emelésével, a kisméretű területek összevonásával is növelhető. Szintén megfontolandó, hogy a termelők a gyenge termőképességű vagy szélsőséges meteorológiai hatások veszélyének kitett területeket napraforgó helyett más növények számára tartsák fent. Az így kialakult 50 vagy 100 hektár feletti gazdaságokban nagyobb lehetőséget kap a modern géppark gazdaságos kihasználása, a fejlett technológiai rendszerek alkalmazása, aminek szerves részét képezhetik a precíziós növényvédelem elemei is. Ezáltal az össztermelésben, a termés minőségében és biztonsága terén is kedvező változás lesz érzékelhető.

A napraforgó vetésterületének indokolatlan növelése a gazdaságon belül veszélyeztetheti a megfelelő vetésforgó kialakítását, amellyel pedig csökkenthető a talajlakó patogéngombák fertőzésének veszélye. Ugyanazon területen több évig való termesztése teljesen ellenzett, a veszélyes, talajlakó patogén gombák jelenléte miatt. Az elővetemények sorából törölni kell azokat, amelyeknek a napraforgóban is honos betegségei vannak, ilyen betegség például a fehérpenész, a hamuszürke szárkorhadás (repce, szója, mustár).

rendelkezésre állt a megfelelő informatikai háttér az adatok gyűjtésében, továbbításában, tárolásában, kezelésében, elemzésében, a döntések továbbításában;

  • elsődleges adatforrás volt a távérzékelés által nyert információ, amely alapját képezte a kórokozók, kártevők, veszélyes gyomnövények és az engedélyezett növényvédő szerek adatbázisának előállításához, valós friss adatok nyeréséhez, térben és időben lezajló folyamatok követéséhez, a meglévő adatbázis folyamatos felújításához;
  • lehetőség nyílt az adatbázis kiegészítéséhez szükséges terepi mintagyűjtésre, ezek a központi számítógépegység felé való továbbítására, szakszerű elemzésére és a nyert adatokkal történő frissítésre, ami a hatékony növényvédelmi előrejelzés fontos elemét képezi,
  • fontos szempont volt a szakmai ismeretek folyamatos felfrissítése, valamint az interaktív konzultációs lehetőség biztosítása a termelők számára.
  • A napraforgó gazdaságos termesztése, a termesztés hatásfokának növelése mindezek tükrében reális célnak tartható a következő időszak mezőgazdaságában tevékenykedők számára. A fenntartható mezőgazdaság követelményeinek eleget téve, a modern technológiai elemek alkalmazásával a napraforgó a legjelentősebb étolaj- és ipari alapanyagot biztosító fontos szántóföldi növényünk marad.

    SZERZŐ: DR. CSÉP MIKLÓS • NAGYVÁRADI EGYETEM, KÖRNYEZETVÉDELMI KAR

    állománykezelés finanszírozás napraforgó terméseredmény