Aranyló ősz

Kettősség

A kikelt és jellemzően 4-6-, illetve 6-8-leveles fenológiai fázisban lévő repce fejlődéséhez a Dunántúlon még van nedvesség a talajban, ugyanakkor a szeptember végi eső északkeleten is segített valamit. Az ország középső részein azonban, ahol nagyon régóta alig esett, nagy területen hiányos a kelés, vontatott a növényfejlődés a szárazság miatt, és sokfelé kritikus a helyzet. Zajlik az őszi búza vetése és az azt megelőző talaj-előkészítés, de a száraz talajban nem vagy csak nehezen indul a kelés, és a talajmunkák is nehezen végezhetők. A kukorica betakarítása és a szőlő szürete is a végéhez közelít, ezeknek a munkafolyamatoknak kedvező a száraz időjárás. A kukorica szemnedvessége olyan alacsony, hogy szárítás nélkül is betárolható, így jelentős költség megspórolható.”

Napfényes jövő

Feldman Zsolt a legnagyobb magyarországi kiviültetvényben tett látogatásakor az MTI érdeklődésére elmondta: a tárca lehetőséget lát a kivi és a füge magyarországi termesztésében, ezért kezdeményezte az EBnél a termeléshez kötött, hektáralapú támogatás kiterjesztését – írja az MTI. Ezenfelül elindult e gyümölcsfajták ültetési szakmai feltételeinek kidolgozása, hogy telepítési támogatásra is lehetőség nyíljon. A tervek szerint már a 2019-re vonatkozó támogatáskérelmek beadásakor jelezhetik igényüket a gazdálkodók a kivi- és a fügetermesztésre – tette hozzá az AM államtitkára.” Ehhez teszem még hozzá, hogy több kiskertes ismerősöm számolt már be nekem arról, hogy a korábban csak a botanikus kertekben megszemlélhető datolyaszilva náluk már évek óta gazdag terméssel hálálja meg a megelőlegezett bizalmat. Az ásotthalmi homokon pedig az önszorgalomból megtanult és kikísérletezett, mára jövedelmezővé vált batátatermesztés jutott el arra a szintre, hogy az üzletekben, piacokon is megjelent a magyar batáta. Már idehaza kinemesített fajtával is büszkélkedhetnek.  Másutt arról olvastam, hogy a földimogyoró termesztésébe is belevágtak néhányan.

Állati történetek

A metán a mai tudásunk szerint nagyjából 20 százalékban felelős az éghajlatváltozásért. A metánemisszió negyede pedig a kérődzők böfögése és szellentése révén kerül a levegőbe. Egyetlen marha évente mintegy háromtonnányi szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű metánt bocsát ki – elemzi a helyzetet a Lausanne melletti székhelyű Agolin cég ügyvezetője. Kurt Schaller azt állítja, hogy megfelelő takarmányozással ez a légköri szennyezés 10 százalékkal mérsékelhető. „Az Európai Unióban 25-28 millió marha kérődzik. Takarmánykeverékünket évente nagyjából egymillió egyed fogyasztja el. Ez ma nagyjából 300 ezer tonnás megtakarítást eredményez a szén-dioxid-kibocsátásban” – számol a szakember. Az Agolin tapasztalatai alapján nemcsak a gázok fejlesztése csökken a speciális takarmánytól, hanem még a takarmányhasznosulás is javul, ezáltal a tejtermelés is fokozódik. Vannak olyan térségek a világban, ahol már most kötelezettséget kell vállalniuk a termelőknek a gázkibocsátás csökkentésére. Például Kaliforniában a farmereknek 40 százalékkal kell visszafogniuk a metántermelést. Ez megalapozza a hasonló termékek jövőjét.

A fejlődés mozaikjai

Kulcsfontosságú a magyar mezőgazdaság termékeinek meghatározó részét hasznosító élelmiszer-feldolgozás fejlesztése. A 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban hazai és EU-s forrásokból mintegy 300 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. A jó ár, a megfelelő méretű és minőségű árualap mellett GMO-mentességünk megőrzése jelentős érték az erre érzékeny, fizetőképes piacokon – emelte ki.

Digitális tartalék

Ennek oka szerinte többek között az, hogy nem használják ki az ágazatban a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. Rámutatott, hogy a magyar piacon fellelhető gépeknek ma már szinte mindegyike tud valamilyen digitális IT technológiát, de ezek közel 60-65%-ával a magyar gazdák nem élnek.

Meggyőződése szerint a jól képzett fiatalok bevonásához két tényt kell bennük tudatosítani: egyrészt az agráriumban elérhető jövedelmi szintek mértékét, másrészt pedig azt, hogy ma már ez az ágazat is „trendi”. Annak érdekében, hogy ezek az üzenetek minél több fiatalhoz eljussanak, az AMC november végén „Fiatalok az agrárpályán” címmel konferenciát szervez.

SZERZŐ: TÓTH-SZELES ISTVÁN

agrárium fejlesztés fejlődés gazdaság mezőgazdaság támogatás termesztés