Az őszi kalászosok vetőmag-ellátási helyzete az egyik kiemelt fontosságú pontja a hazai gabonatermesztésnek. Az őszi búza a kukoricát követően a második legnagyobb területen termesztett haszonnövényünk, így a termeléshez felhasználásra kerülő vetőmag mind a mennyiség, mind pedig a minőség tekintetében megalapozója az ágazat eredményességének.
Trendek, területek
Az őszi búza országos termőterülete az utóbbi években folyamatos, kismértékű csökkenést mutat. Az uniós és a nemzeti mezőgazdasági támogatási rendszerekben megfogalmazott célok ellenére azonban összességében nem enyhül a gabonatúlsúly, és nem látszik előrelépés a növényfaj-diverzifikációt illetően sem. Az őszi búza és kukorica terményárai az elmúlt 3-4 évben kismértékben csökkentek vagy stagnáltak, aminek következtében eltolódott a termesztési kedv a stabil bevétellel kecsegtető olajnövények irányába.
A kukorica átvette a vezető szerepet, a napraforgó esetében pedig már a gyakorlatban megdőlni látszik az ötéves elővetemény-korlátozás szakmai aranyszabálya.
Kulcskérdések
A gazdasági elemzésekben többször tetten érhető a világpiaci olajárak és a gabonaárak közötti párhuzam, és ebből következően akár bizakodásra okot adó változások is elképzelhetőek az őszi búza és a kukorica kereskedelmében. A piaci előrejelzések jelenleg enyhe áremelkedést mutatnak, amit erősíthetnek a nyugat- és kelet-európai gyengébb terméskilátások. A jövedelmezőség oldaláról vizsgálva napjaink kulcskérdése a hatékonyságnövelés, ami a mezőgazdasági kormányzati stratégiai célok között is kiemelt helyen szerepel. A hatékonyság nem értelmezhető tudatos fajta- és fémzárolt vetőmag-használat nélkül. A tervezés során számba kell venni, hogy a megkívánt termésmennyiségre és -minőségre számos tényező hat, azonban ezeket elsődlegesen a felhasznált fajta határozza meg. A gazdaságosság szempontjából a fajtaérték biztosítja a keretet, amelyet adott időjárási, termesztéstechnológiai és egyéb tényezők mozdíthatnak pozitív vagy negatív irányba. A termelésben a fajta tulajdonságai és potenciális értékei csak a minősített, fémzárolt vetőmag felhasználásával biztosíthatók.
Kedvezően alakuló átlagok
A vetőmag-minősítés többlépcsős folyamata a szántóföldi ellenőrzésekkel indul. Az országos vetőmag szaporító terület nagysága és évenkénti változása fontos iránymutatást ad a fémzárolt vetőmag felhasználását illetően.
A hazai összes őszibúza vetőmag szaporító terület az utóbbi 5 évben tartósan 30 ezer hektár alá szorult. A tavalyi 21 ezer hektárt alig meghaladó szaporítóterület idén kismértékben növekedett, de még így sem várható, hogy meghaladja a 23 ezer hektárt. A számok – önmagukban értékelve – semmi okot nem adnak a bizakodásra, azonban a körülményeket alaposan megvizsgálva a helyzet sokkal kedvezőbb. Az árutermő-terület és az országos vetőmag szaporító terület egyaránt csökkent, de az egymást követő évek jelentősen eltérő évjárathatásai ellenére a termésátlagok alakulása kedvező volt. A 2012-es, kiemelkedően magas árszint jelentősen visszaesett, és a terményárakkal párhuzamosan alacsonyabb szinten stabilizálódott. A kínálati piac következtében a vetőmagtermelés nyereségessége szerényebb lett, így a hatékonyság növelése miatt a szaporítóterületek nagysága is csökkent. Mindezen folyamatokkal párhuzamosan a megtermelt termés vetőmag-feldolgozási mutatóit is javítani kellett, és ennek eredményeként a piacon rendelkezésre álló fémzárolt vetőmag mennyisége az évek során nem csökkent.
Az idei év termésvárakozásai is kedvezően alakulnak. Az állományok vetését szerencsére nálunk nem hátráltatták a Nyugat-Európát sújtóhoz hasonló folyamatos esőzések, a táblák telelése átlagos volt. A tavasz a rendkívül száraz áprilisi időjárás ellenére sem okozott jelentős károkat, így régiónként eltérő jó-közepes termésmennyiség várható az őszibúza vetőmag előállításokban. A fajtaszám az előző évekhez hasonlóan magas, amely így széles választékot biztosít a gazdálkodók számára. Idén nem kellett jelentős mértékű gombafertőzésekkel számolni, így a növényállományok általános növény-egészségügyi állapota megfelelő volt. A termelési alap rendelkezésre áll a jó minőségű őszibúza-vetőmag feldolgozásához és értékesítéséhez.
Kínálat és felújítás
A vetőmag-feldolgozás minőségi mutatószámai még nem ismertek, de nem várható csírázóképességi gond a vetőmagtételek minősítésekor. A fajtakínálat rendkívül széles, a hazai nemesítőházak és a külföldi fajták forgalmazói a javító minőségtől, a malmin keresztül, a takarmánybúzáig minden minőségi és éréscsoport típusban nagyszámú fajtát ajánlanak a gazdálkodók számára. A korábbi években értékesítési nehézséget jelentett az, hogy egyes közkedvelt fajták alacsonyabb szaporítási lépcsőit a fajtatulajdonos korlátozta, de idén már ezek az akadályok elhárultak, és szaporítási fok tekintetében egységes lett a hazai őszibúza vetőmag forgalmazási rend. A gabonatermesztés szakmai megítélésében fontos helyet kap a fémzárolt, minősített vetőmag felhasználásának mértéke, a felújítás. Felméréseink szerint a többlépcsős hatósági ellenőrzési folyamaton áteső vetőmagok vetési részaránya az őszibúza-termesztésben tavaly országosan elérte a 32%-ot. Az elmúlt három évben folyamatos, lassú emelkedés tapasztalható a felújítás mértékében, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a termelők a fajtaazonos fajtatiszta, ellenőrzött minőségű vetőmagnak. A farmermag visszavetésének jogi keretei biztosítottak, és ennek részaránya stabilnak tekinthető. A felújítás növekedésének eredményeként a szabálytalan, illetve „fekete” vetőmag-forgalmazás nagysága egyre inkább visszaszorul. A vetőmagágazat szereplői a szaporítóktól a feldolgozókig egyaránt érdekeltek abban, hogy a vevői igényeket gyorsan és rugalmasan szolgálják ki jó minőségű, fémzárolt vetőmaggal. Ez még jelenleg nem ritkán nehézségekbe ütközik, a kötelező hatósági vizsgálati folyamatok elhúzódása miatt, készülnek azonban a szakmai tervek az eljárások egyszerűsítésére, ami megoldást adhat ezekre a gondokra. A fémzárolt vetőmag használat részarányának további lassú növekedése prognosztizálható a termelési hatékonyság előtérbe kerülésével, valamint az esetlegesen tovább növekvő világpiaci gabonaárak ösztönző hatása miatt.
Növekedhetnek a vetőmagárak
Az őszi kalászos növények vetőmagpiaci értékeléséből nem maradhat ki az őszi árpa. A kedvező átlagtermés-eredmények ellenére a növényfaj jövedelmezőségét az elmúlt szezonban erősen behatárolták az alacsony értékesítési árak. Ez jelentősen visszahatott a termelési kedvre, aminek következtében jelentősen csökkent az árutermő és vetőmag-szaporító terület nagysága. Jelenleg az árak kezdeti lassú emelkedése azt vetíti előre, hogy az érdeklődés meg fog nőni az ősziárpa-vetőmag iránt, és a kereslet maradéktalan kielégítése nehézséget jelent majd a kereskedők számára. Hiányhelyzettel és erős keresleti piaccal kell számolni, ami vetőmagár-növekedéssel járhat. Ezt a képet tovább árnyalja a söripari célú őszi árpa, valamint az ősszel vetett tavaszi árpa területének alakulása. A nyugat-európai kalászos gabona-termesztés nehéz évet zár idén, hiszen ősszel a rendkívüli csapadékos időjárás hátráltatta a vetéseket, tavasszal pedig sok régióban vetőmagminőségi problémák okoztak súlyos gondokat. A hazai tavaszi kalászosok termésdepresszióját már eleve meghatározta a késői vetés és a száraz, meleg április. Mindezek összegzéseként a hazai árpa-vetésterületeket illetően enyhe emelkedés várható, erős keresleti piaci helyzettel.
SZERZŐ: POLGÁR GÁBOR (VETŐMAG SZÖVETSÉG)
