fbpx

Mórahalmon tanácskoztak a fűszerpaprikáról

Írta: Szerkesztőség - 2017 november 05.

Hatodik alkalommal rendezték meg ebben az évben a hazai kertészet egyik fontos szakmai programját, a Magyar Paprika Napját, ezúttal Mórahalmon. A szakmai nap a kiemelt témája a fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás volt.

 

Mórahalmon impozáns környezetben, az Aranyszöm Rendezvényházban tartották a VI. Magyar Paprika Napját

 

A rendezvény szervezői a FruitVeB mellett a NAIK, az MTA Kertészeti Bizottság Zöldségtermesztési Albizottsága, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet (ZKI) és Mórahalom Önkormányzata voltak. A rendezvényen, amelynek előadásaira és az azokat követő szabadföldi bemutatókra az idén közel kétszáz résztvevő volt kíváncsi, a paprikás szakmai társadalom minden rétege, a termesztők, szaktanácsadók, nemesítők, feldolgozók és forgalmazók képviseltették magukat.

Dr. Somogyi Norbert, a NAIK főigazgató-helyettese megnyitó beszédében utalt rá, hogy szakmai pályafutását maga is fűszerpaprikásként kezdte (és ma is annak tartja magát), majd köszöntőjében néhány megszívlelendő gondolatot mondott.

A magyar fűszerpaprika-termesztés az elmúlt 25 évben igen súlyos helyzetbe került, korábbi önmagának árnyéka lett. Termőterületének négyötödét elvesztette, s ma már talán a belső fogyasztási igények kielégítésére sem képes maradéktalanul, miközben 20-25 évvel ezelőtt jelentős mennyiséget exportáltunk. Egyesek hajlamosak ezt hazánk EU-csatlakozásával, vagy a kedvezőtlen világpiaci helyzettel és hatásokkal magyarázni, de a probléma ennél sokkal összetettebb. Az, hogy a mai fiatal nemzedék étkezési szokásaiban már nem a ’gulyásleves és marhapörkölt’ dominál, még nem elégséges indok a mára kialakult helyzetre.

Véleménye szerint a magyar fogyasztó nincs tisztában azzal, milyen is az igazán jó fűszerpaprika, mert akkor vélhetően csak azt keresné az áruházakban vagy a piacon. Másrészt az elmúlt évtizedekben a magyar vásárlók nagyon árérzékenyek lettek, legtöbbször az olcsó árukat részesítik előnyben, s hiányzik belőlük az a mentalitás, az a tudat, hogy a hazai termék választásával a hazai termelőt és hazai gazdaságot támogatják.

Száz évvel ezelőtt a magyar fűszerpaprika olyan emblematikus termék volt, amit előszeretettel hamisítottak. Ma ettől nagyon messze vagyunk.

Elkötelezett, megszállott termesztők és kutatók ma is léteznek, akik fűszerpaprika-termesztésünk újbóli fellendítésén dolgoznak, de a fogyasztók közreműködése nélkül ez nem fog sikerülni. Mint mondta, a jó fűszerpaprika-őrlemény bizalmi termék, de korántsem megfizethetetlen, viszont a vásárlónak tudnia kell, mit is kell keresnie, ha ilyen terméket akar vásárolni. Egy olyan árunál, amiből az egy főre jutó évi fogyasztás csupán fél kiló, nem szabad, hogy problémát jelentsen az az egy-kétszáz forint, amivel az igazán jó őrlemény többe kerül. Viszont azon túl, hogy ezzel valóban jó termékhez jutunk, a közvetett haszon nagyságrendekkel nagyobb: ha mindenki így döntene a vásárláskor, családok százai jutnának biztos, méltó megélhetést nyújtó munkához és bevételi forráshoz.

A fűszerpaprika-termesztés helyzetéről

A hazai fűszerpaprika-termesztés helyzetéről, problémáiról és azok megoldásának lehetőségeiről adott részletes áttekintést Szokol Lajos, a Fűszerpaprika terméktanács elnöke. Előadásában emellett a világpiaci helyzetet is érintette.

 

Szokol Lajos: a magyar fűszerpaprika egyik vitathatatlan előnye abban rejlik, hogy a termék élelmiszer-biztonsági kockázata igen kicsi

 

Vetésterület és termelési költségek

A vetésterület és a betakarított termés 1961 és 2015 közötti évenkénti alakulását bemutató ábra rendkívül beszédes volt. A vetésterület a nyolcvanas évek végéig országosan 12 és 20 ezer hektár között változott, a termés – bár évjáratonkénti ingadozásokkal – a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek végéig 60 és 100 ezer tonna között alakult; csúcsát 124 ezer tonnával 1977-ben érte el. A rendszerváltás nem várt hatásai e kultúrában is hamar megmutatkoztak: a vetésterület ugyan még 1995-ig 14 és 17 ezer ha között változott, de a termésmennyiség már 1991-től drasztikusan visszaesett, majd azt követően mindkettő jelentősen és folyamatosan csökkent. A közelmúlt években kétezer hektárt kissé meghaladó területen 20 ezer tonna termést takarítanak be.

Pedig a szaktudás és az elődeink által szerzett termesztési tapasztalat még megvan, s e tekintetben Magyarországot még most is elismerés övezi a világ nagy részén.

A termesztés legneuralgikusabb pontjának nevezte az előadó a termesztési költségeket. Kézimunka-igénye kb. 15-20-szorosa az olajnövények vagy a gabonafélék termesztésének, ami a mezőgazdaságra is jellemző csökkent munkaerő-kínálat miatt ma már alig vagy egyáltalán nem elégíthető ki. Ráadásul a több százezer forintos művelési költségek ellenére az agrártámogatás mértéke nem sokban különbözik a többi szántóföldi kultúrákétól. Magyar kézi munkaerő már nem áll rendelkezésre (a fiatalok már nem hajlandók kétkezi mezőgazdasági munkát végezni), ráadásul ennek költsége a rárakódó közterhek miatt igen magas. Némi változást az hozhatna, ha a jelenleginél jobb jövedelmezőség mellett fiatal gazdák vállalkoznának e növény termesztésének megtanulására és a kultúra fenntartására, továbbvitelére.

A magas termelési költségek óhatatlanul visszatükröződnek az árakban is: 1 kg magyar fűszerpaprika szárítmány előállítása 900-1 100 Ft-ba kerül, az import paprika-féltermék ára szállítási költséggel együtt 500-700 Ft. Amint az előadó fogalmazott, a tömegtermelés alacsonyabb minőségi szintjét képviselő termékeket a konkurencia (jelenleg elsősorban kínai termelők) sokkal olcsóbban képes előállítani. E számok és tények ismeretében érthető a hazai vetésterület drasztikus csökkenése.

A környezeti és éghajlati hatások szerepéről szólva elhangzott, hogy hazánk természeti adottságai jók a fűszerpaprika termesztéséhez, de az utóbbi években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek kivédésére, ill. káros hatásaik mérséklésére elsősorban az öntözésre kellene sokkal nagyobb figyelmet fordítani.

A világ fűszerpaprika-termelésében (szárított paprika+chili) 2014. évi adatok szerint vezető állam India, őt Kína, Thaiföld, Etiópia és Pakisztán követi. India vélhetőleg a chili miatt ugrik ki, a valós főszereplő Kína. (Az előadó hozzátette, az általa helyesnek vélt statisztika /FAOSTAT/ csak a chilit is tartalmazó adattal állt rendelkezésre.)

Hazánk részesedése a világ termeléséből korábban 2-3% volt, most 0,5% körül van. Dél-Amerika (Brazília, Chile, Peru) korábbi vezető helye a kínai termelés előretörésével az ezredforduló utáni években megszűnt. Az utóbbi években a vezető spanyol cégek mind Kínában, mind Dél-Amerikában növelik beruházásaikat, és a feldolgozást is ott fogják végezni; de félő, hogy az európai követelményektől eltérő élelmiszer-biztonsági színvonalon – tette hozzá az előadó.

 

A rendezvényen a nemesítő és háttéripari cégek is bemutatták kínálatukat

 

Feldolgozás, értékesítés, élelmiszer-biztonság

A fűszerpaprika feldolgozása hazánkban döntően két körben: a hagyományokkal és nagy szakértelemmel rendelkező családi vállalkozásokban (őstermelők), amelyek folyamatosan magas minőségű termékekkel tudnak megjelenni a piacon, valamint a kisebb és nagyobb feldolgozó üzemekben történik. Ez utóbbiak, az ipari vállalkozások azonban rákényszerülnek arra, hogy a hazai alapanyag mellett egyre több import paprika felhasználásával termeljenek, mivel a felvevőik, a húsipar és a fűszerkeverék-gyártók döntően az alacsony vagy közepes minőségű őrleményeket részesítik előnyben, elsősorban az alapanyag beszerzési költségeik csökkentése érdekében. Tehát, ha a vállalkozásaink termelni akarnak, alkalmazkodniuk kell a piac diktálta körülményekhez – mondta az előadó.

A belföldi fűszerpaprika piacon a multinacionális kereskedelmi hálózatok térnyerésével a minőség elsődlegessége háttérbe szorult. Jellemző, hogy az áruházláncok kereskedelmi tendereiben a beszállítók felé egyedüli lényeges meghatározó szempont az ár, minőségi kérdésekről érdemben nem esik szó.

Az EU fogyasztói piacán tisztán magyar paprika nem, vagy csak elenyésző mértékben található.

A hazai feldolgozás költségeit az is növeli, hogy betakarítás és utóérlelés után mesterséges szárítás történik. Ezzel szemben a világ más részein természetes szárítást végeznek a táblán, ami ugyan nem jelent költséget, de sokkal nagyobb fertőzési és élelmiszer-biztonsági kockázatokkal jár együtt. A legmagasabb minőségű őrleményeket itthon ún. köves őrléssel állítják elő, az egyéb minőségű árut más eljárással (pl. ún. csapos malmokkal) készítik.

A minőségi és élelmiszer-biztonsági kérdésekről szólva elmondta, hogy az EU-n kívülről érkező tételek esetében a határértéket meghaladó toxinszennyeződések előfordulása vezető adat a riasztási statisztikában, de a gyakoribb egyéb okok között említette az idegen színezékanyagok előfordulását (hamisítások), a mikrobiológiai eredetű szennyeződéseket és az EU-ban tiltott növényvédőszer-maradványok jelenlétét is. A magyar fűszerpaprika egyik vitathatatlan előnye éppen abban rejlik, hogy a termesztési és feldolgozási technológia előírásai (a hazai és uniós jogszabályi megfelelés), a nyomon követhetőség és folyamatos hatósági kontroll révén a termék élelmiszer-biztonsági kockázata igen kicsi.

Mivel az import beláthatóan nem fog csökkenni, azt kellene elérni, hogy minőségi problémákat külföldön is már helyben kezeljék és orvosolják. Ebben azonban egyelőre óriási szemléletbeli különbség van az európai és pl. a kínai termesztés között (pl. mikrobiológiai szennyeződés jelentőségének megítélése).

 

Fűszerpaprika fajtakísérlet a mórahalmi önkormányzat kertészetében

 

A megújulás lehetősége

Előadásának zárásaként az ismert Swot-analízis szempontjai szerint áttekintette fűszerpaprika-termesztésünket jellemző erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és a veszélyeket, és ezek alapján összefoglalta a legfontosabb célokat és teendőket.

 

A termesztésben:

  • a jelenlegi vetésterület megtartása, de a termésmennyiség és a minőség növelése a fajtákban meglévő tartalékok révén, azaz jobb hatékonysággal;
  • a fajtanemesítést és a fajtafenntartást szolgáló kutatómunka ösztönzése a korszerű fajták előállítása érdekében;
  • az idénymunka közterheinek s ezáltal a termelés költségeinek csökkentése;
  • a támogatási rendszer olyan módon történő átalakítása, hogy az a magasabb hozzáadott értéket képviselő növények termesztését ösztönözze;
  • öntözés és gépesítés fejlesztése a szabadföldi termesztésben.

Az értékesítésben:

  • a magyar paprikaőrlemények kiemelkedő élelmiszer-biztonsági szintjének tudatosítása és jobb kommunikációja (piaci előny!);
  • a bio fűszerpaprika termesztésének és forgalmazásának fokozása;
  • az import alapanyaggal kiszolgált piacaink megtartása és növelése;
  • a magyar fűszerpaprika őrlemény-előállítás jövőjét az eredetvédett „Szegedi Paprika” és „Kalocsai Paprika” értékesítésére kell alapozni, mert ezek a termékek képviselik a legmagasabb minőséget a világban.

A fentieken alapuló marketingstratégia megvalósításával a magyar fűszerpaprika ismét elfoglalhatja méltó helyét a világpiacon.

(Az érdeklődő olvasók az előadás anyagát a www.rubinpaprika.hu oldalon érhetik el.)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara törekvései a kertészetben

Nemcsak a fűszerpaprikát, hanem a kertészeti ágazatot széles körben érintő kérdésekről, így az öntözésről és munkaerőhiányról szólt Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének előadása. A munkaerőhiány évközben is, de különösen a betakarítás idején a legsúlyosabb. Kialakulásában – többek között – a közmunkaprogram előre nem látott hatásai is szerepet játszottak. Látva a súlyos helyzetet, a NAK folyamatosan javaslatot tesz az illetékes szerveknek a jelenlegi szabályozás módosítására, hogy a közmunka mellett a versenyszféra munkaerőigényének kielégítésére is lehetőség legyen. Jelentős terhet jelent az agrártermelésben az idénymunka adminisztrációja is, aminek egyszerűsítésére szintén javaslatot tett a Kamara. Az általános munkaerőhiány mellett szólt a szakemberhiányról is; különösen kevesen és hiányos gyakorlati ismeretekkel kerülnek ki a közép- és szakiskolákból.

Az öntözés és vízgazdálkodás problémáira térve elmondta, hogy a fizetési kötelezettség uniós elvárás, a források lehívásának előfeltétele. Ismeretes, hogy a hazai vidékfejlesztési programban 50 milliárd forintot irányoztak elő az öntözés fejlesztésére. A vízkészlet járulék mértéke tekintetében a díjmentes kontingens az EU-n belül hazánkban a legmagasabb, de a NAK javasolja ezek megduplázását. A vízszolgáltatási díjról elhangzott, hogy 2017. január 1-től azt ismét az agrárgazdaságot terheli, de a NAK-nak sikerült elérnie, hogy az fokozatosan történjen, így 30%-át most is költségvetés fedezi.

Termesztéstechnológiai kérdésekről

A szorosan vett termesztéstechnológiai kérdésekről több előadás is elhangzott. Így a bio fűszerpaprika-termesztés tapasztalatairól Bráj Róbert (NAIK) számolt be. Emlékeztetett arra, hogy napjainkban a kertészeti termesztés több területén is előtérbe kerül az ökológiai szemlélet, a vegyszerek, így a növényvédő szerek mellőzésével, ill. csak az engedélyezett ’szelíd’ termékek felhasználásával folytatott termesztés. Igaz, hogy a sikeres ökológiai termesztés több felkészültséget kíván a termesztőtől, és számos tekintetben nehezebb, mint a hagyományos termesztés, de a termékek magasabb áron értékesíthetők.

Részletesen ismertette a paprikatermesztésben alkalmazható biológiai módszereket, a károsítók elleni védekezési lehetőségeket. Ezek között különösen jelentősek a természetes ellenségek (parazitoidok, fürkészek, stb.), a különféle bio preparátumok (pl. Bt-készítmények), a növénykondicionáló szerek és a kártevők rajzásmegfigyelésére szolgáló eszközök.

*

Fólia alatti termesztés – minőség és termésbiztonság fokozása a fűszerpaprika-termesztésben című prezentációt, dr. Slezák Katalin, Kerek Máté és Ugróczi-Nagy Kitti (SZIE KTK, Zöldség és Gombatermesztési Tanszék) munkáját Kerek Máté mutatta be.

A fűszerpaprika-termesztés intenzitása növelésének egyik lehetséges módja a fólia alatti termesztés. Kétéves kísérletükben fűtetlen fóliás termesztésben vizsgálták a különféle termesztéstechnológiai elemek (pl. fajta, intenzitás foka, növénysűrűség, támrendszer, szedésidő), továbbá az utóérlelési idő hossza, a szárítási hőmérséklet és tárolási mód hatását a termés mennyiségére és minőségére. Az értékelés során számos beltartalmi mutatót vizsgáltak, és érzékszervi bírálatot is végeztek.

Következtetéseik összegzésében elhangzott, hogy az őrlemény minősége szempontjából igen fontos tényező a fajta megválasztása; a hajtatási hibridek a szabadföldön is jól teljesítettek. Az intenzívebb technológiákban magasabb festék- és a cukortartalmat értek el, de a szabadföldi variánsban az őrlemények illata is gazdagabb volt. A legtöbb őrleményt a háromszori szedés eredményezte, és 4-5 hetes utóérlelés bizonyult optimálisnak. A szárítási hőmérséklet 40°-on a legkedvezőbb, és javasolt a termék hűtőtárolása is. A legnagyobb őrleményhozamot a fűtetlen fóliasátras termesztésben érték el, m2-kénti 4,5 db tőszámsűrűség mellett.

*

Egy új talajgázosító szerrel szerzett hazai tapasztalatokról számolt be Dr. Tóth Bertalan (Ekoprevent Kft.).

A szakember elöljáróban arra emlékeztetett, hogy ugyanazon a területen éveken át folytatott intenzív termesztés következtében növekszik a talajok kórokozó fertőzöttsége, és csökken a termés. Egészséges talajban a benne élő hasznos mikro élőszervezetek kordában tartják a növényeket károsító parazitákat, kórokozókat, de ha ez az egyensúly felborul (pl. a monokultúrás termesztés nyomán), a kórokozók túlsúlyba kerülnek, és a hasznos mikróbák védő hatása már nem érvényesül. Az ilyenkor szükséges talajfertőtlenítés korábbi eljárásai vagy túlságosan költségesek (pl. talajgőzölés), vagy a mi klímánk alatt kevésbé alkalmasak (pl. a napfény általi szolarizáció), vagy ma már nem engedélyezettek (pl. metil-bromidos kezelés). Ráadásul ezek az eljárások komplex hatásúak, vagyis nemcsak a paraziták, hanem a hasznos élőlények populációját is jelentősen csökkenthetik, azaz erősen redukálhatják a talajéletet. Ezek helyett kínál védekezési lehetőséget a klórpikrines talajgázosítás.

A klórpikrin a hasznos élő szervezetek nagy részét megkíméli, de a parazitákat visszaszorítja. Ez a hatóanyag korábban a talajfertőtlenítésben is használatos (de mára betiltott) metil-bromid mellett jelzőgázként volt ismert, de önmagában kijuttatva hatékonysága a metil-izo-tiocianát (MIT) tartalmú szerekhez hasonlóan megközelíti a metil-bromid hatását, miközben azoktól eltérően sokkal kíméletesebb a talajban lévő hasznos élőszervezetekre.

Részletesen beszámolt a klórpikrinnel külföldön végzett eredményes kísérletekről, valamint a hazai engedélyeztetési vizsgálatok kedvező eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a klórpikrin ugyan kevésbé drasztikus hatású a kártevő szervezetek ellen, de azzal, hogy megkíméli a hasznos élőlényeket, sőt elősegíti felszaporodásukat, a talaj termékenységének helyreállításával a termesztés számára hasznosabb és hatékony megoldást jelent. A klórpikrin hatóanyagú Tripicrin EC nevű készítmény hazánkban jelenleg eseti engedéllyel használható fel. Alkalmazása a paprika és fűszerpaprika fólia alatti termesztésében jelenthet segítséget a talajfertőzések leküzdésében.

*

A fűszerpaprika mellett az étkezési paprikatermesztés hazai helyzetéről is szó esett: sok részletre kiterjedő előadásában Tornyai Tibor (Rijk Zwaan) tekintette át a termesztés megújításának lehetőségeit és tennivalóit.

Jó példával járnak elöl

A hatodik alkalommal megrendezett Magyar Paprika Napja rendezvénynek idén Mórahalom városa adott otthont, az a város, amely negyedik éve gesztora annak a programnak, amely a térség fűszerpaprika-termesztésének felvirágoztatásán dolgozik. Mindezt Csányi László alpolgármestertől hallhatták a jelenlévők. Elszánt és megszállott, de mindenképpen kitartó emberekre van szükség az ilyen feladathoz, akik a fűszerpaprika-termesztés, -feldolgozás és -értékesítés fejlesztésének tennivalóit felkarolják – mondta bevezetőjében az alpolgármester. Ahogy a szőlészek-borászok mondják a szőlőről, hogy az nemcsak egy növény, hanem egy ’kultúra’ is, ugyanígy tekintik és ugyanilyennek érzik ők is a fűszerpaprikát. Azt a növényt, amely különösen itt, a Homokhátságon már száz évvel ezelőtt is sok száz családnak a megélhetés egyik forrását jelentette a szőlőművelés mellett. Később, a múlt század második felében, a nyolcvanas években a termesztési kedv megtört, s a fűszerpaprika csaknem el is tűnt a termesztési palettáról.

Öt évvel ezelőtt jutottak arra a gondolatra, hogy tenni kellene a fűszerpaprika-termesztésért, nemcsak a zöldségtermesztés színesítése érdekében, hanem azzal a céllal is, hogy e növény révén a kisebb gazdaságoknak lehetőséget kínáljanak a jobb megélhetésre, a plusz jövedelemre. Mórahalom Önkormányzata és a Homokhátságért Egyesület közösen indította ezt a programot. Mindehhez nemcsak a vállalkozó kedvű termesztőkre volt szükség, hanem olyan partnerekre is, akik a kutatás-fejlesztés eredményeivel, ill. a feldolgozás és piacra jutás révén segítik a kezdeményezést.

Megkeresték a szakma elismert képviselőit, és tanácsaik alapján kezdtek a munkához, céljuk, hogy magas minőséget biztosító, a hagyományos közelítő minőségű nyersanyagot állítsanak elő, s az kerüljön feldolgozásra és értékesítésre. A hagyományokon alapulva, de az új fejlesztési eredményeket is alkalmazva képzelik el a fűszerpaprika-termesztés megújhodását. Ennek szellemében készült el az a tradicionális utóérlelést biztosító szikkasztó is, ami az idei szezonban már működni fog.

Az önkormányzati kertészetben beállított fajtakísérletben a fóliával takart bakhátas művelésű, ikersorba ültetett, csepegtető öntözéssel ellátott szabadföldi parcellákon tizennégy fajtát mutattak be, intenzív termesztési körülmények között. A fajtákat a Zöldségtermesztési Kutatóintézet biztosította. Az évközi munkák végrehajtásában a közmunkások is részt vettek, példát adva az értékteremtő tevékenységre.

Mint az alpolgármester elmondta, arra kíváncsiak, milyen termesztési módot ajánlhatnak leginkább az erre vállalkozó gazdáknak a mórahalmi adottságok közepette. További terveik között szerepel az öntözés fejlesztése és az öntözési lehetőség biztosítása, ami a Homokhátság száraz körülményei között a sikeres termesztéshez a jövőben elengedhetetlen lesz.

Napjainkban a Kotányi Hungária Kft. integrálásával 70 termelő közel 70 hektáron termeszt a szegedi tájkörzetre jellemző hagyományos és újabb fajtákat. A Homokhátságért Egyesület közvetít a partnerek (termesztők, feldolgozók és értékesítők) között, az önkormányzat pedig a vidékfejlesztési programokban rejlő pályázatokat tárja fel, amelyekkel sikeresebben haladhatnak előre. Nemcsak a fűszerpaprikánál, hanem az egyéb zöldségnövényeknél törekednek a feldolgozásra, a magasabb hozzáadott értékű termék előállítására.

Csányi László alpolgármester meggyőződése, hogy a fűszerpaprika termesztőinek nem a konkurenst, az ellenfelet kell látniuk egymásban, hanem össze kell fogniuk, együtt kell megvalósítani a technológiai fejlesztéseket mindannyiuk közös érdekében.

A szakmai program délután a gyakorlati bemutatókkal folytatódott. Előbb a mórahalmi önkormányzat kertészetében Horváth Varga János, a ZKI és Bráj Róbert, a NAIK munkatársa vezetésével hajtatott és intenzív szántóföldi fűszerpaprika termesztésben 14 fajta került bemutatásra. Ezután a termesztéstechnológia kérdéseit Röszkén, a Paprika Molnár Kft. területén vitatták meg a jelenlévők.

Szerző: Princzinger G.