A fontosabb magyar állattenyésztési ágazatok teljesítménye a 2000-es évektől kezdve folyamatosan mérséklődött, majd 2011 és 2013 között stabilizálódott, azután növekedésnek indult.
A szarvasmarhák számának évtizedekig tartó csökkenése 2011-ben fordult meg, azóta dinamikusan bővül az állomány. 2014 decemberében 802 000 szarvasmarhát tartottak Magyarországon.
A sertésszám a korábbi jelentős visszaesés után 2012-től kezdett emelkedni, 2014 év végén pedig már összesen 3 136 000 sertést tartottak a gazdálkodók.
A juhok száma 1 185 000 volt, ami azonban 47 000-rel kevesebb, mint 2007-ben.
A statisztika számai mögött természetesen tendenciákat, erőfeszítéseket és kormányzati akaratot is fel lehet fedezni, amely azt szolgálja, hogy a hazai növénytermesztés mellett ismét arányos berendezkedésű állattenyésztés működjön. Ez tenné lehetővé a termény jobb és biztonságosabb felhasználását, a terménypiaci kiszolgáltatottság csökkenését.
Nagyon drága árat fizetett az ország a 90’-es évek felelőtlen állattenyésztési gyakorlatáért, a támogatott állatkivágásokért, és a termelés kevéssé támogatott szinten tartásáért, illetve fejlesztéséért. Nagyon hosszú időt vesz igénybe és igen keserves a visszakapaszkodás, miközben továbbra is vannak nyitott kérdések. Jelesül, hogy a növekvő állatlétszámmal lépést tud-e tartani, az időközben kissé visszafejlődött feldolgozóipar.
Ha ugyanis a vágóállatot megint csak hasított formában tudjuk értékesíteni, akkor nem éri el célját a visszakapaszkodási folyamat. A feldolgozott, darabolt, minőségi csomagolásban kínált termék, vagy az igényes töltelékáru előállításának megszervezése és fizetőképes piacokra történő eljuttatása éppen olyan fontos, mint az állat meghizlalása. Ebben – jelesül az állattenyésztés és feldolgozás komplexitásában – várja az ország az előrelépést…
Négymilliárd többlettámogatás a tejtermelőknek
Kétségtelenül látszik a kormányzati igyekezet annak érdekében, hogy a tejkvóta kivezetése után kialakult – és várhatóan prognosztizálható – kedvezőtlen piaci helyzet valamelyest enyhüljön. Az idén a tervezetten felül mintegy 4 milliárd Ft többlettámogatást kapnak a tejtermelők a nyilvánvalóvá vált válsághelyzetre való tekintettel, ezenfelül átmenetileg a területalapú támogatások előrehozott kifizetése is segíthet a gazdálkodók likviditási nehézségein.
A hazai termelők az unió válságalapjából a pénzügyi visszatérítés keretében 26,9 milliót, azaz közel 8,4 milliárd Ft-ot kaptak vissza október 15-ig. Ebből az összegből a tejtermelők a mezőgazdasági területeik, valamint a 2014-ben működő különleges tejtámogatás révén a teljes keret 13,3%-ára, azaz közel 1,12 milliárd Ft-ra jogosultak.
Ehhez jön még az Európai Unió tejpiaci válsághelyzet kezelésére fordítható 420 millió eurós forrása, amelyből Magyarország 9,51 millió eurót, mintegy 2,9 milliárd Ft-ot tud kifizetni célzott támogatásként a tejtermelőknek. Agrárdiplomáciai siker, hogy bár hazánk az unió tejtermelésének csak 1,15%-át adja, a keretből több mint 2,5 %-ot kaptunk meg.
Szintén jelentős eredmény, hogy magyar kezdeményezésre a Bizottság felemelte az előlegfizetés mértékét, így a közvetlen kifizetések 70%-át lehet folyósítani október 16-ától, kiemelten az alaptámogatás, a zöldítési komponens, a tejhasznú tehén és a juh esetében. Az előlegfizetés az Európai Központi Bank szeptember 30-ai hivatalos forint/euró árfolyama alapján történik. Az előzetes adatok szerint idén összesen mintegy 174 000 gazdálkodó igényelt SAPS-támogatást, közel 5 millió hektárra.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács természetesen a „tejháború” élére állt, és egyértelmű célja a magyar tejágazat fejlődése, a magyar tejpiaci szereplők eredményes működése, a tejtermelésből és tejfeldolgozásból élő valamennyi gazdálkodó és munkavállaló érdekeinek védelme. Ezen túl mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók hosszú távon is megfizethető és folyamatosan magas minőségű tejjel és tejtermékkel történő ellátása zavartalan legyen.
Napjainkban – sajnos már nem először – a tejágazat tehát válságban van, amelyhez hozzájárul az import tejtermékek, elsősorban a dobozos tejek és a félkemény sajtok beáramlása. Újra jelentős mennyiségben találkozhatunk a hazai boltok polcain a hazai termékeknél 40-50 Ft-tal alacsonyabb fogyasztói árban lévő – de már az átadási áraknál is a hazai árszintnél folyamatosan 15%-kal olcsóbban értékesítésre kínált – elsősorban szlovák eredetű, 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejekkel.
A tejpiaci szereplőkben, de már az érdeklődőbb fogyasztókban is felmerül a kérdés, hogy lehet egy doboz tej ennyivel olcsóbb, mire Magyarországra ér? Nos, az alapanyag – a nyerstej – árának különbsége nem indokolja a fogyasztói árak különbségét, sőt, a szlovák nyerstej árak az elmúlt hónapokban átlagban 10%-kal magasabb voltak a magyar árakhoz viszonyítva. A tejfeldolgozók gépsorai, a csomagolóanyagok és a szállítási költségek között – üzemanyag, tejszállító kamion, göngyöleg, raklap – sincs számottevő különbség a két ország között. A hasonló alapanyagárú, hasonló technológiával és költséggel előállított termékek közötti jelentős árkülönbség közgazdasági indokokkal tehát nem magyarázható. A magyar kormánynak, az államigazgatás szerveinek és a Tej Terméktanácsnak eközben van egy közös törekvése. Jelesül az, hogy partnernek tekint minden tisztességes vállalkozást és kezdeményezést, amelynek célja az egészséges, biztonságos, kiváló minőségű és megfizethető árban lévő magyar élelmiszerek gyártása és népszerűsítése, és kifejezett célja a munkahelyteremtés, valamint a gazdaságélénkítés.
Az együttműködésnek van is részeredménye, hiszen a tejágazat például együttműködik egyes kiskereskedelmi láncokkal. Ennek eredményeképpen például az előző években növekedett az idehaza eladott UHT tejek mennyisége. Továbbra is vannak azonban olyan hazai nagykereskedők, amelyek kizárólag szlovák UHT dobozos tejeket forgalmaznak Magyarországon, az említett alacsonyabb áron. Ez az ár egyszerűen nem fedezi, nem fedezheti az alapanyag és az előállítás költségeit sem! A magyar fogyasztókat tehát megtévesztik, mert nem a valós árat fizettetik meg velük. Ennek eredménye az lesz, hogy az irreális áron a boltok polcain lévő import tönkreteszi a hazai tejtermelőket, illetve a tejipart. Ha a magyar tejágazat véglegesen és alapjaiban megrendülne, akkor a mostani árkülönbséget kamatostul szedik majd vissza a nagykereskedők. A mai irreálisan alacsony árnak holnap irreálisan magas ár lehet a következménye, akár többszörös mértékben is.
Egyszerűbb talán a húsmarhatenyésztők/-tartók helyzete, mert az a piac sokkal kiegyensúlyozottabb. Igaz, egy ideje – a görög válság óta – a török kereskedők uralják a piacot, de nem lehet panasz az árak elviselhetetlen ingadozására, vagy a szállítások akadozására. Ez a viszonylagos piaci kiegyensúlyozottság lehetővé teszi a tervezést a tenyészetekben és a hizlalóknál. Jellemzően ez a helyzet volt tapasztalható a magyar húsmarhatartók körében az idei évben, akik – látva a többi állattartó küzdelmét – bátran vállalkozhattak, és megtalálták a számításukat, különösen ha jó fajtákkal dolgoztak, és takarmánytermő területtel rendelkeztek.
A sertéságazat növekedési pályára állt
A kormány 2012-ben elfogadott sertésstratégiájának eredményeként az FM álláspontja szerint az ágazat növekedési pályára állt. A korábbi években tapasztalható sertésszám csökkenés megállt, két éve pedig folyamatosan növekszik az egyedszám – 3 millióról 2014 végére 3,2 millióra. A cél pedig a 7 milliós egyedszám belátható időn belüli elérése.
A szaktárca az ágazat szereplőivel együttműködve a sertéságazatot az agrárium meghatározó tényezőjévé tenné, hogy szerepe lehessen a gazdasági növekedés élénkítésében, az exportpiacok bővítésben, a magyar élelmiszeripar reorganizációjában, a munkahelyteremtésben, a belföldi piacok visszaszerzésében és a helyi gazdaságfejlesztésben. Ehhez a fogyasztás növelése is szükséges, amely az elmúlt 20 évben a felére csökkent, és ma évente és fejenként 23-25 kilogramm között alakul.
2004 és 2014 között az élő sertés exportja mintegy hétszeresére bővült, az import több mint kétszeresére nőtt, az egyenleg pedig 2012-ben fordult pozitívba. A sertéshús kivitel értéke tíz év alatt 84%-kal nőtt, ugyanakkor az importé a két és félszeresére emelkedett.
Ezért is fordított a kormány a meglévő támogatásokon felül 2013-ban 1,6 milliárd, míg 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forintot a sertéságazatot segítő, korábban elhanyagolt közösségi területek – így például a sertéshúst népszerűsítő közösségi marketing program, vagy az ágazati kutatás-fejlesztés – finanszírozására.
A sertéshízók után fizetett állatjóléti támogatás összegét a 2010-est 6 milliárd Ft-ról az idei évre – lépésről-lépésre – 8,5 milliárd Ft-ra emelték. Tavasszal pedig elindították a kocák után járó állatjóléti támogatási programot, 8,6 milliárd Ft-os keretösszeggel. Ez a program a magyarországi sertésszám növekedésének meghatározó támogatási formája lehet.
Összességében 2015-től 17,1 milliárd Ft jut nemzeti forrásból a sertéságazatot érintő állatjóléti támogatásokra. A sertéstartók által igénybe vett támogatások közül az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 8,5 milliárd, az állatihulla-ártalmatlanításra pedig 3,6 milliárd Ft állt rendelkezésre az idén.
A sertéságazatban gondot jelent a vertikális és a horizontális kapcsolatok működése, az ágazat alacsony szervezettsége. Ezért fontos előrelépés, hogy szeptember elején Herceghalomban létrejött a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége. A földművelésügyi miniszter és az MSTSZ elnöke stratégiai megállapodást írt alá a tanácskozáson a szaktárca és az új szervezet együttműködéséről.
Az ágazat életében az is jelentős előrelépés, hogy hamarosan bevezetik a tenyészállat egyedi nyilvántartást, és ennek közvetett hatásaként is komoly eredményeket várnak. Ugyancsak nagy horderejű lépésnek látszik a sertés tőkehúsok általános forgalmi adójának (áfa) jövő év eleji, 27%-ról 5%-ra való csökkentése is. A szektor szereplői számára ugyanis fontos, hogy a közös munka eredményeként az ágazat tevékenysége átláthatóbb és jövedelmezőbb legyen.
2020-ig – a mostani uniós költségvetési időszak végéig – 5 kilogrammal szeretnék az ágazati szereplők növelni Magyarországon a sertéshús fogyasztást, ami évente átlagosan 1 kg emelést jelentene.
A sertéspiacokon az árak jelenleg mindenhol alacsonyak, visszaestek. Ennek oka főként az orosz embargó, amely 15-20%-os piacvesztést okozott az unió nagy sertéstartó országainak. A csökkenő jövedelem pedig azt eredményezi, hogy a legtöbb országban a sertésállomány is csökken.
Az IMPA tagországai a jelenlegi helyzet megoldását leginkább az orosz embargó feloldásában látnák. A szervezet tagjainak véleménye tanácstalanságról árulkodik, miszerint „még nem igazán látják, hogy ez miként volna lehetséges az Európai Unió összefogásában”(?) Ezért fontolgatják, hogy minden érintett tagállam önállóan tárgyaljon Oroszországgal az embargó feloldásának lehetőségeiről. Jelenleg ugyanis a legjobb, „E-minőségű” hasított félsertés kilogrammonkénti ára 1,5 euró (mintegy 460 Ft) alatt van. Ez az ár az egy évvel korábbihoz képest 5-10%-os csökkenést jelent. Éppen ezért az IMPA tagországai szerint felértékelődött és nagyon fontossá vált a marketingtevékenység szerepe az egyes országokban, és a közös fellépés esetében is. Azt a világos célt szeretnék elérni, hogy az unió tagországaiban növekedjen a sertéshús fogyasztás.
A juhászat stagnál
Magyarországon a juhászati ágazatról kis jóindulattal azt lehet mondani, hogy stagnált 2015-ben. A juhok száma 1 185 000 volt, ami azonban 47 000-rel kevesebb, mint 2007-ben.
Ha egy juhászat viszonylag kedvező támogatási szinten szeretne maradni – aminek köszönhetően van lehetőség fejleszteni és beruházni –, akkor az ágazaton belül folyamatosan szerkezetátalakításokra van szüksége, a hosszú távú működőképessége érdekében. Olyan igazság és gazdasági összefüggés ez, amely állandó alkalmazkodást igényel.
Ismert okok miatt a juhászat földigénye nagy, de csak akkor lehet harmónia a területek mennyisége és a juhászat eredményessége között, ha a támogatások is megfelelő nagyságrendben jönnek a földek után. A földtörvény okozott zavarokat a juhászatokban, és a földterületek elvesztése az állatlétszám csökkentéséhez vezetett. Tény tehát, hogy a birka olyan legelő állat, amelynek rentábilis – extenzív – tartásához földterületre van szükség.
A másik nagyon fontos tényező a piaci helyzet, amely az idei évben valamivel kedvezőbben alakult; mintegy 15-20 euró-centtel drágább volt idén a magyar húsvéti bárány kilója, az exportszállítások azonban a múlt évi szintet érték csak el. 2014-ben 2 héttel később volt húsvét, mint 2015-ben, emellett az olasz piac a magasabb átlagsúlyú bárányokat igényli. Kereslet főként a 20-27 kilogramm közötti állatokra volt. A kiszállított húsvéti bárány mennyisége mintegy 110-120 000 db volt, ami a magyar éves bárányexport mintegy 20%-a.
A bárányok eladásából évente mintegy 10 milliárd forint bevétele származik az országnak. A húsvéti bárány legnagyobb hányada, mintegy 95%-a olasz export, de került bárány Magyarországról Boszniába, Horvátországba, Libanonba, Ausztriába, Németországba, Japánba és Franciaországba is.
Az exportra kerülő bárányok száma évente mintegy 530-550 000 egyed. A bárányexport a hazai vágóbárány 99%-át teszi ki. Terméktanácsi forrásból származó adat, hogy Magyarországon jelenleg 895 000 anyajuh és növendék jerke van.
Sajnálatos viszont, hogy a gyapjú piaca hosszú évek óta leáldozóban van, jelenleg 400 Ft/kg-ot adnak érte. Egy állatról 3-3,5 kg jön le, ami összességében igen minimális hasznot hoz, hiszen ennek nagy részét elviszi a nyíratás és annak járulékos költségei…
A baromfiágazat alkalmazkodik a nemzetközi trendekhez
Az Európai Unióban a baromfiágazat a versenypiaci kategóriába tartozik. A Közös Agrárpolitikában kivétel a tojás, amelynek közös piacszervezése a friss, illetve tartósított héjas baromfitojásra, a friss, illetve tartósított héj nélküli tojásra és az emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgájára terjed ki, míg a baromfihús piaci rendtartása alá az élő baromfi, a baromfihús és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőségek (frissen, hűtve, fagyasztva vagy tartósítva), a feldolgozott termékek, továbbá a baromfizsírok tartoznak.
Az alaprendeletek kizárják a piaci intervenciós intézkedések minden formáját, azaz a közvetlen állami felvásárlásokat és a piaci szereplők saját termékraktározásának részfinanszírozását. Az EU az ágazat támogatását kizárólag a kereskedelmi folyamatok egyszerűsítésével és ésszerűsítésével, egészen pontosan a kínálatnak a kereslethez történő igazításával kívánja megvalósítani.
Az Európai Baromfi-feldolgozók és Kereskedők Szövetségének (AVEC) éves jelentése szerint komoly lehetőségek előtt áll a világ baromfi termelése. A világ hústermelés-növekedésének a felét ugyanis a baromfihúsok adják majd a következő tíz évben.
Az állati eredetű termékek előállítását évekig nehezítette a takarmányköltségek ingadozása, amely csökkentette a termelők hasznát. Az árak stabilizálódása ugyanakkor mára hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodók javítsák profitabilitásukat, és gyorsabban reagáljanak a változtatási követelményekre.
További kedvező előjel, hogy a baromfihúsok számos előnyt élveznek más húsféleségekkel szemben. Ilyen többek között a megfizethető ár, a vallási eredetű fogyasztási korlátozások hiánya vagy a magas tápérték. Ennek köszönhetően a világ teljes hústermelés-növekedésének több mint felét a baromfihús adja majd a következő évtizedben, főként a fejlődő országokban. Így a baromfihús-termelés globálisan mintegy 26 millió tonnával bővülhet 2024-ig.
A magyar baromfiágazat természetesen igyekszik alkalmazkodni a nemzetközi trendhez. Ennek látványos megnyilvánulásaként húszmilliárd forintos pályázatot hirdet decemberben a Miniszterelnökség, de a baromfitermelők emellett más jogcímeken is forrásokhoz juthatnak az új Vidékfejlesztési Programban. Ilyen lehet még a védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták genetikai állományának megőrzéséhez vagy a minőségrendszerek létrehozásához nyújtott támogatás.
A húszmilliárd forintos keretet egyébként technológiai korszerűsítésekre, illetve új és használt gépek vásárlására használhatják fel a baromfitenyésztők/-tartók. A pályázati felhívást várhatóan decemberben teszik közzé. A források 80%-ára a maximum 1,275 millió euró standard termelési értékű (STÉ) üzemméretet elérő vállalkozások pályázhatnak.
Támogatások a további felzárkózás érdekében
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatása szerint a magyar mezőgazdaságban az állattenyésztési ágazat fejlesztésére 150 milliárd forintot fordítanak a 2014-2020 közötti időszakban.
Ebből az összegből összesen 242,1 millió euró (72,6 milliárd forint) lesz az európai uniós támogatás, ez szükséges és nélkülözhetetlen forrás ahhoz, hogy megújulhasson és versenyképes legyen a magyar állattenyésztés. A támogatások legfőbb célja, a magyar állattartó gazdaságok versenyképességének és energiahatékonyságának erősítése, valamint az ágazatban foglalkoztatottak számának növelése. Jelenleg az alacsony jövedelmezőség miatt az ágazat fejlesztésére nem áll rendelkezésre mindig elegendő tőke, ezért a gazdálkodóknak lehetőségük lesz kamattámogatás igénybevételére.
A kamattámogatás a támogatási intenzitáson belül 10% erejéig kérhető, tehát az a gazdálkodó, akinek nincs elegendő tőkéje az önrész biztosítására, állami támogatással kedvezményes kölcsönt vehet fel. Támogatást lehet igényelni tehát az építéssel járó állattartási technológia kialakítása, illetve az állattartás kezelésével és tárolásával kapcsolatos technológiák beszerzése is, továbbá az építéssel nem járó, a tartáshoz kapcsolódó eszközök és gépek beszerzésére. Ezenkívül pályázni lehet majd az energiafelhasználás és a környezetterhelés csökkentésére irányuló technológiai fejlesztésekre, a trágyakezelés- és komposztálás agrotechnikai eszközeinek beszerzésére, valamint kiszolgáló infrastruktúra felújítására is.
A pályázatra olyan vállalkozók jelentkezhetnek, akik a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben mezőgazdasági tevékenységből legalább 6 000 euró standard termelésiérték-üzemmérettel rendelkeznek, és akiknek előző évi árbevételük legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik.
Pályázhat fiatal mezőgazdasági termelő és mezőgazdasági termelők csoportja is. A kiválasztásnál például pontot jelent a foglalkoztatotti létszám növelése, az üzleti terv minősége, a termelői csoport vagy szervezeti tagság, az adott vállalkozás mikro- és kisvállalkozói mérete, a környezeti szempontok, a tíz százalékot meghaladó egységnyi energiahatékonyság-javulás, ökológiai gazdálkodás folytatása, illetve az, hogy a beruházás fejlesztendő régióban valósul-e meg.
Az 50%-os, vissza nem térítendő támogatás 10%-pontig kérhető kamattámogatás formájában, további 10% adható fiatal gazda pályázása, vagy kollektív beruházása esetén.
Az alaptámogatás várhatóan mintegy 220 euró, megközelítőleg 70 000 Ft lesz, amelyet kiegészítve a fiatal gazdálkodók még mintegy 20 000 fontnyi támogatásra lesznek jogosultak.
A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a Földművelésügyi Minisztérium az Agrár Széchenyi Kártya, valamint az MFB Agrár, illetve TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogramját teljes mértékben kamat- és költségmentessé teszi a jégesővel sújtott településen gazdálkodó termelők részére.
