Hazánkban számos cserebogárfaj nehezíti a mező- és erdőgazdálkodást, valamint a kertészeti termesztést. A fajok többsége csak lokálisan okoz komolyabb károkat. Országos szinten egyedül a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) rendelkezik kiemelt jelentőséggel.
A faj közismert, helyenként igen gyakori. Leginkább a jól felmelegedő laza homokos talajokat kedveli, de középkötött barna erdőtalajokon is tömegessé válhat, különösen a melegebb éghajlatú vidékeken.
A májusi cserebogárnak az idők során a Kárpát-medencében hét törzse alakult ki. A hét törzs közül négy négyéves fejlődésű, elterjedési területük a Kárpátok övezetébe esik. Hazánkban az V. a VI. és a VII. törzs található meg, ezek fejlődése hároméves. Az egyes törzsek rajzása más-más évekre esik:
- V. törzs: 2010-2013-2016…
- VI. törzs: 2011-2014-2017…
- VII. törzs: 2009-2012-2015…
Az ország területén minden évben van valahol erős rajzás. Ha két egymást követő évben észlelhető erős rajzás, akkor ott a májusi cserebogárnak két törzse fordul elő (pl. Nyírség); ahol pedig minden évben rajzást tapasztalunk, ott mindhárom törzs megtalálható (pl. Somogy).
Az elterjedési területek pontos ismerete segítséget nyújt a rajzás és a pajorkárok előrejelzésében, valamint hozzásegíti a gazdálkodót a védekezésre való megfelelő felkészüléséhez. Jelenlegi ismereteink szerint az egyes törzsek az alábbi területeken fordulnak elő (zárójelben a legutóbbi rajzás évével):
A rajzást és a pajorok hároméves fejlődését mindkét faj esetében számos tényező befolyásolja pl. az időjárás, a predáció, vagy az emberi beavatkozás. A változó körülmények miatt időről-időre változik az egyes cserebogártörzsek rajzásának jelentősége és elterjedési területe. A fent látható térképek 1973-ban készültek. Az eltelt bő 40 év során végbement változásokról nincs összefoglaló információnk.
Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer keretein belül az erdőgazdálkodók kötelező jelleggel jelentik a május cserebogár kártételét. A bejelentésekből tudjuk, hogy a VII. törzs legerősebb rajzása a Nyírségben és a Hajdúság északi részén tapasztalható. Közepes erősségű rajzásait régóta ismerjük Belső-Somogyból, a Budai-hegységből, a Felső-Tisza völgyéből és a Heves-Borsodi-dombságról. A törzs ezredforduló utáni rajzási éveiben azonban jelentették a cserebogár kisebb-nagyobb kártételét az Alpokaljáról, a Keszthelyi hegységből, a Marcali hátról, az Ipoly völgyéből valamint a Duna-Tisza köze középső és északi részeiről is.
További előfordulását és gyenge kártételét jelezték a fajnak a VII. törzs rajzási éveiben olyan vidékekről, melyeken korábban nem volt ismert, vagy elhanyagolhatóan gyenge volt. Ilyen vidékeink pl. a Rábaköz, a Zalai-dombság, a Balaton felvidék, Mezőföld, Sárköz, Tolnai hegyhát, az Északi-középhegységben az Aggteleki karszt, az Alföldön pedig a Duna-Tisza köze és a Nagykunság egyes vidékei.
Egy többéves széleskörű adatgyűjtésre alapozva újra szeretnénk rajzolni a májusi cserebogártörzsek aktuális elterjedési területét. Az adatgyűjtés sokrétű. Magában foglalja a fénycsapdák fogási adatait, valamint a saját és más kapcsolódó vizsgálatok eredményeit. Az adatgyűjtés során a gazdálkodók megfigyeléseire is számítunk, hiszen a terepen dolgozó szakemberek olyan helyeken is észlelhetik a kártevőket, ahová nekünk nincs lehetőségünk eljutni.
A kártevő megfigyelésének legegyszerűbb közlési módja egy weblapon keresztül történő online adatszolgáltatás. Az észlelőnek egy rövid űrlapot kell kitöltenie, melyben az észlelés idejét és helyét kell csak rögzíteni, valamint egy észlelést igazoló digitális fényképet kell feltölteni. Az űrlap az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet weboldaláról elérhető: http://emevi.emk.nyme.hu
Akinek e-mailben vagy levélben egyszerűbb továbbítania az adatokat az természetesen így is megteheti a következő e-mail, illetve levélcímre:
- [email protected]
- Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet
9400 Sopron, Bajcsy- Zs. u. 4.
