A totószelvényt mindenki ugyanannyiért kapja, aztán van, aki nyer vele, de a többség kénytelen a következő hetekre átvinni beteljesedő optimizmusának feltételezett időpontját. A sorsolás után sokan érezhetik úgy, hogy csak egy kicsi hiányzott az itt és most sikeréhez.
Tippek és tények
Pedig a spekulálás alapja ugyanaz volt. A hazai pálya előnyét kellett összevetni az eddigi eredményekből kiolvasható játéktudással, a jó és rossz szériák algoritmusával. Azzal a kérdéssel, hogy egy-egy meccsen a gólvonalról, a hátvéd lábáról, a kapus kezéről vagy a kapufáról most épp merre pattan a labda, már nehezebb boldogulni. S akkor még mindig ott van a választóvonal, vajon a bíró is szabályosnak ítéli-e a találatot.
A gazdálkodással is hasonló a helyzet, csak az eredményt befolyásoló paraméterek más jellemzőkből állnak össze. Mondjuk átlagosan termett a kukorica, de a közel s távol elért rekordok felhizlalták a készleteket, s ezzel szétpukkadtak a termelő árakkal kapcsolatos optimista várakozásai. Ugyanakkor a takarmányt vásárlók felsóhajthattak, hogy számos és számtalan jószágaik nem zabálják fel a globális verseny által lesrófolt hasznot, mint az mondjuk tették hónapokon vagy éveken át.
A búzát termelők szeretnék a megfizetett, jó minőséget és a rekord hozamokat egyszerre elérni minden esztendőben. Sokkal egyszerűbb lenne, ha mindig a jó (vagyis a minőség) diadalmaskodna, de ez nem alaptörvény az életünkben. Az árban alig van különbség, így az összbevételben annál inkább kifizetődhet a rizikózás. Aztán meg néha nem.
Bonyolítja a helyzetet, hogy itt a szelvények, leosztott lapok sem egyformák. Az eltérő természeti és gazdálkodási körülmények jó része szemmel látható, de az már kevésbé, hogy valaki kárpótlással, vagyonnevesítéssel, vagy ezek éleslátással felvértezett felvásárlásával megszerzett saját birtokán, vagy a hasznot fölöző bérelt földön termelt portékával száll versenybe a konkurenciával. Ez a különbség a támogatott fejlesztések igénybevételének lehetőségét meghatározza, ugyanúgy, mint a hosszú távra szóló tervezést, gazdálkodási gyakorlatot. Nem véletlen az állami földek bérletével összefüggő, olykor visszaélésnek tűnő esetekkel tarkított harc, helyezkedés napjainkban.
Egy friss, reprezentatív felmérés szerint a számok a magyar gazda „játékos kedvét” bizonyítják. A jelent meghatározó, vártnál alacsonyabb terményárakat is belekalkulálva a nagy többség gazdasága fejlesztésén vagy földterületének növelésén töri a fejét, sőt szép számmal akad, aki mindezt együtt szeretné megvalósítani. Jóval kevesebben vannak, akik beérik az „ugyanúgy, mint tavaly” módszerével. Azoknak a száma pedig elenyésző, akik kiszállnának a ringből.
A siker kulcsa
Ennek tudatában már nem is csodálkozom, ha a hatalom birtokában lévő szak- és politikus politikusaink egyaránt az optimista megszólalásokat részesítik előnyben. Természetesen az ellenzéki megközelítések ezzel gyökeresen ellentétesek lehetnek, mint például a kisgazdaságok preferálásának, vagy az állami földbérletek kedvezményezettjeinek megítélésében. Ilyen tekintetben most az áfa-kulcs lépett elő kulcskérdéssé.
„Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban tett nyilatkozatával egyértelműen kihangsúlyozta, ez a mostani áfa-csökkentés igazságot tesz’, mert esélyt ad a szabályokat betartó magyar gazdálkodóknak, hogy ők legyenek sikeresek, így pedig megmaradhatnak a munkahelyek. Nagyon megnőtt (a becsületesen gazdálkodó magyarok rovására) azok versenyelőnye, akik áfát csalnak az élő- és a félsertés előállításánál, vagy a magyarországi sertések helyett importból hozzák be az alapanyagokat. …
A sertésstratégia célja, hogy az ágazatot az alapoktól tegye rendbe, ennek egyik lépése, hogy az élő és félsertés jelenlegi 27%-os áfa-kulcsa 2014. január 1-jétől 22% ponttal, 5%-ra mérséklődik. A kormány döntésével az élő- és félsertés áfájának csökkentése jelentős mértékben hozzájárul a feketegazdaság kifehérítéséhez, a feldolgozóiparban a hazai sertések felvásárlását ösztönzi, ezáltal hozzájárul a sertésstratégia céljainak eléréséhez.
Az intézkedés eltérő oldalról, de előnyösen érinti mind a termelői, mind pedig a feldolgozói szintet. A termelők esetében megszűnik az a versenyhátrány, amit az import élőállatok és félsertések áfa-előnye jelentett. A feldolgozók likviditási helyzete is javul, hiszen az 5%-os áfa lényegesen kisebb finanszírozási igényt jelent a gazdálkodásban. A feketegazdaság elleni küzdelemben a kereskedelem ellenőrzése is az intézkedés hatásvizsgálatának tárgyát kell, hogy képezze. Az 5 százalékos áfa-kulcs mellett a magyar sertés vásárlása olcsóbb lesz a feldolgozók számára is, ami a fogyasztói árak kedvező alakulásához és a hazai termékek kínálatának bővüléséhez is hozzájárulhat. Az intézkedésnek köszönhetően valamelyest az ár is csökkenhet, a döntés elsősorban a munkahelymegvédésről szól. …
A vizsgálatok eredményeit, valamint a költségvetés teherbíró képességét is figyelembe véve a kormány első lépésként az élő- és félsertés termékkörben vezeti be a könnyítést, és az itt megfigyelhető folyamatok és tapasztalatok vizsgálata után dönt majd arról, hogy milyen irányba terjeszti ki tovább az intézkedést.
Az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsának csökkentése a Vidékfejlesztési Minisztérium részéről továbbra is kiemelt cél, a munka tehát itt nem fejeződött be, hanem a sertéságazati tapasztalatok vizsgálatával folytatódik, további termékkörök és ágazatok bevonásának lehetőségét szem előtt tartva.”
Folytatásra várva
Amint az élelmiszer-vertikum egyik ágában bevezetett lényegi változtatás hatása az árakban is megjelenik, egyértelmű, hogy a piaci pozíciók is módosulnak. Mivel Magyarországon a sertés- és baromfihús-fogyasztás a domináns, nem meglepő, ha a konkurens szektor kapásból reagál.
„A BTT más meghatározó szakmai szervezetekkel együtt évek óta szorgalmazza, hogy a kormány jelentős mértékben csökkentse az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának kulcsát – írja a terméktanács az MTI-hez eljuttatott közleményében. A szervezet jó irányba tett első lépésként értékeli, hogy januártól a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökken az élősertés és a hasított félsertés áfája.
A szakmai szervezet szerint ilyen irányú lépésekre a nagyobb gazdasági súllyal rendelkező baromfiágazatban is szükség lenne, mert a szürke- és feketegazdaság részaránya itt is legalább olyan jelentős. Ugyanakkor a baromfihúsokat és étkezési tojást termelő ágazatokban nincsenek olyan köztes termékek, amelyeknél az áfa-csökkentést kisebb lépésekben el lehetne kezdeni. A BTT továbbra is a végtermékek, a baromfihús és az étkezési tojás érdemi áfa-csökkentését tartja ágazati szempontból kiemelten fontos, végső megoldásnak.
Amíg a forgalmi adó mérséklését a költségvetés nem teszi lehetővé, több sürgős beavatkozásra lenne szükség – közölte a BTT. A terméktanács azonnali intézkedésként szorgalmazza, hogy valamennyi friss, fagyasztott és tovább feldolgozott baromfitermék forgalmazásánál tegyék kötelezővé a szigorú számadású szállítójegyet és az egyidejű számlakíséretet, illetve a baromfitermékek forgalmazását ellenőrizhető – megfelelő infrastrukturális – feltételekhez kössék.
A szervezet mielőbb várja a mintegy hatvanezer munkavállalót foglalkoztató, 90 százalékban hazai tulajdonú magyar baromfiágazat egészét segítő kormányzati kezdeményezéseket és lépéseket”
Felzárkózás
Ha az ember nem tud lépést tartani a többiekkel, lemarad. Új erőre kapva a felzárkózás sem lehetetlen, csak épp a lépéstartás a szükségesnél is nagyobb erőbedobást igényel.
„Az élő állatok és állati termékek 2012-ben 762 milliárd forint kibocsátást értek el, amely 8%-kal magasabb az előző évihez viszonyítva. Tavaly a teljes mezőgazdaság bruttó kibocsátásából az élőállat és állati termékek részesedése 35,1%-ot tett ki, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közgyűlésén. …
Az európai uniós csatlakozást megelőzően az állattenyésztés és a növénytermesztés aránya a mezőgazdaság szerkezetén belül még 50-50 százalékos arányt mutatott, majd a 2004-es csatlakozást követően billent a mutató a növénytermesztés oldalára. Éppen ezért a kormány kiemelt célként kezeli az állattenyésztési ágazat fellendítését, ehhez több szempontból is támogatást biztosít.
A sertésstratégia alapján 2020-ig 6 milliós sertésállomány kialakítása és fenntartása a cél. A stratégia a sertéslétszám megduplázásán túl 20 ezer új munkahely létrejöttét, exportpiacok keresését és egészséges hazai élelmiszerek termelését segíti. …
Megfelelő felkészüléssel megerősödhet a szarvasmarha-ágazat is, miután az EU-ban 2015-től megszűnik a jelenleg működő tejkvótarendszer, amely tagországonként határozza meg az évente előállítható tej mennyiségét – közölte az agrárgazdaságért felelős államtitkár az MTI-vel. Bár a 2014-2020 közötti időszakra csökken az európai uniós Közös Agrárpolitika költségvetése, Magyarország mégis csaknem 2 milliárd euróval többet kap, mint a jelenlegi időszakban.
Ebből a többletforrásból pedig akár a tejágazat is részesülhet. A világpiacon egyre növekszik az élelmiszereken belül a tejtermékek iránti kereslet. A hazai tejtermékek elsősorban a környező országokban, valamint az arab piacon hódíthatnak. A szarvasmarhatartás iránti kedv jelenleg is erősödik, és adott esetben akár húzóágazat szerepre is alkalmassá válhat – mondta Czerván György. A két évvel ezelőtti 691 ezerről 758 ezerre növekedett az állatszám, amely a következő években tovább gyarapodhat.”
