Húsmarhatenyésztésünk egyik genetikai pillére, a limousin

Címke: , ,
Kategória: Szarvasmarha

A hazai állattenyésztés egyik meghatározó ágazata napjainkban a húsmarhatenyésztés. Természetesen nem csak azért, mert az Európai Unió ezt kiemelten támogatja, hanem azért is, mert a külföldi piacokon igény van a jó minőségű húsmarha alapanyagra.

Ezt bizonyítja az a tény is, hogy hazánk húsmarhatermelésének nagy részét külföldi exportra értékesítjük. A tenyészállat-értékesítés mellett nagy szerepe van a hízóalapanyag-értékesítésnek. Mivel ezt a kategóriát választás után értékesítik a tenyésztők, így fontos, hogy ebben a korban piacképes, jó megjelenésű, tetszetős áruval rendelkezzenek a termelők. Ezeknek a szempontoknak kellett hogy megfeleljen hosszú évek óta az alábbiakban részletesen is ismertetett két fajta, a Limousin és a Blonde d’Aquitaine. Kiváló szaporasági és termelési tulajdonságaik népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a tenyészetek és az állatlétszám folyamatos növekedése.

A hazai limousin és blonde d’Aquitaine fajta tenyésztésével összefüggő törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati munka összehangolását, valamint az eredmények értékelését a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete végzi. Az eredményes tenyésztői munka érdekében a jövőben elengedhetetlenül szükség van a tenyésztők részéről történő együttműködésre, pontos adatszolgáltatásra és értékelésre. Annak reményében, hogy ez a közös munka egyre eredményesebb lesz, és az olvasók jobban megismerhetik ezt a két fajtát – valamint a tenyésztőszervezetet – ebben a cikkben némi információval hozzájárulunk az érdeklődő olvasók kíváncsiságának kielégítéséhez.

A Limousin Tenyésztők Egyesületéről

A Limousin Tenyésztők Egyesülete 1989 novemberében alakult 10 magánszemély és 10 jogi személy részvételével. A magánszemélyek tulajdonában nem volt állat, a jogi személyek összesen 820 tehénnel rendelkeztek. 2009 végén 53 magánszemélynél 4 040, 39 jogi személynél pedig 6 743 fajtatiszta és keresztezett tehenet tartottunk nyilván. Mivel a blonde d’Aquitaine fajta tenyésztőinek létszáma jelenleg nem éri el a 10 magánszemélyt, ezért a vonatkozó törvények alapján nem alakíthattak egyesületet. Ennek eredményeként a tenyésztők a Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Társasága néven csatlakoztak az egyesülethez, melyet az illetékes hatóságok is jóváhagytak. Az egyesület elkészítette mindkét fajta tenyésztési, termelés-ellenőrzési és minősítési rendszerét, amelyet az FVM. 24.206/1/1995 sz. határozatában elfogadott. Mindkét fajta államilag elismert. Szervezetünkről a legfontosabb tudnivalók megtalálhatók a www.limousin.hu honlapunkon.

1. táblázat. Az egyesületi tagok tulajdonában lévő állomány megoszlása fajták szerint

1. táblázat. Az egyesületi tagok tulajdonában lévő állomány megoszlása fajták szerint

A limousin fajtáról

A fajta a franciaországi „dél-nyugati szőke marhák” nagy családjából ered, és a Massif Central hegyvidék nyugati részének esős, de viszonylag sovány gránittalaján alakult ki. Elkülönülését, önálló fejlődését a 19. század közepe óta tartják nyilván.

Ettől kezdve elsősorban igás marhának használták, de már ebben az időben is nagyon ügyeltek arra, hogy a vágóra küldött ökrök hústermelése is nagyon kedvező legyen. A hústermelés javításában a Lyon-i és a St. Étienne-i piac szerepe meghatározó volt.

A fajta törzskönyvét 1886-ban alapították. A 20. században már elsősorban izomtömeg növelésre szelektáltak, állandóan ügyelve arra, hogy ez ne okozzon nehéz ellést, és ne járjon a faggyúréteg növekedésével.

2. táblázat. A limousin fajta jellemzői

2. táblázat. A limousin fajta jellemzői

A fajtára jellemző a középkorai tenyészérettség. Az optimális első elléskori életkor 30-32 hónap. Igénytelenebb, az időjárással szemben ellenálló. Igen előnyös tulajdonsága, hogy három hónapos kortól kezdve minden életkorban piacképes. Az egyedek vérmérséklete az átlagosnál élénkebb.

A választásig elért átlagos súlygyarapodás 1 100-1 200 g/nap, a hízlalás alatt 1 400-1 500 g/nap. Különösen kedvezően reagál a hízlalás alatti intenzív takarmányozásra. A fajta húsát étkezési célú felhasználás szempontjából három fő csoportra osztják:

  • hízlalt limousin marha:
    minimális vágási életkor: 28 hónap,
    minimális hasított súly: nőivarban 280 kg,
    hímivarban 330 kg
  • vágóborjú:
    minimális vágási életkor: 3 hónap
    hasított súly: 85-160 kg
  • fiatal, hízott bika:
    maximális vágási életkor: 18 hónap
    minimális hasított súly: 360 kg
    színhús aránya: 70-71%
    rostélyos keresztmetszet: 100-115 m2

A fajta húsát 1988 óta a fenti csoportoknak megfelelően, márkázott jelzéssel hozzák forgalomba.

A fajta hazai elterjedése

A limousin fajta hazai tenyésztése 1970-ben kezdődött, amikor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 25 vemhes üszőt és három bikát importált Franciaországból. Ezt követően az 1980-as években további nőivarú importra került sor. Ennek keretében a bikali Állami Gazdaság, a püspökhatvani Galgavölgye MgTSz, a Tordas-Gyúrói MgTSz, a Zirci Bakony MgTSz és a hajdúszoboszlói Állami Gazdaság mintegy 300 állatot hozott be.

A kezdeti kedvező eredmények hatására a hazai szarvasmarhaprogram keretében számos üzem kezdett limousin keresztezésbe. Az 1980-as évek végére már 10-15 ezer keresztezett tehenet tartottak számon.

A rendszerváltás után – sajnálatos módon – a legjobb állományokkal rendelkező tenyészetek egyedeit eladták, a tenyészetek megszűntek. Az ezredfordulón csak mintegy 300 fajtatiszta tehén maradt az országban. Ez a csekély létszámú állomány lett az alapja a mai fajtatiszta tenyészeteknek.

A Zirci Bakony MgTSz volt az egyetlen, amely nem értékesítette állományát, és Bakony HO-LI Kft. néven, zirci székhellyel, folytatta a tenyésztést. A többi fajtatiszta egyed a megalakult kft.-khez és magánszemélyekhez került. Így jött létre többek között a hajdúszoboszlói JMK Kft., a ceglédi Dél-Pest Megyei Mg. Zrt. limousin-állománya, valamint a többi, bika-előállítást végző magánszemély tenyészete, amelyek a hazai fajtatiszta limousin-tenyészállatpopuláció 99%-át lefedik.

A lassan változó körülmények hatására a keresztezést folytató üzemekben egyre több lett a tisztavérű egyed. Az elmúlt 20 év munkájának eredménye, hogy napjainkban folyamatosan nő a létszám, és ehhez a fajtatiszta tenyészetekben folyó tenyészbika-előállítás is jelentősen hozzájárul. Ez a tenyésztői munka már hosszú évek óta számos nyugati országból történő spermaimporttal folyik.

A blonde d’Aquitaine fajta

A fajta eredete a VI. századra vezethető vissza. Gall és germán törzsek kitűnő igásmarhája volt a „Bos Aquitanicus”. Az igázáson túl tejét és húsát is hasznosították.

A hústermeléssel kapcsolatos tulajdonságai csak a második világháború után kerültek előtérbe. A termelés ellenőrzése 1959 óta folyik. A fajtát 1963-tól önálló fajtának ismerik el. A blonde d’Aquitaine szarvasmarha nemesítése a jó szaporasági tulajdonságok megtartása mellett a kiváló hústermelés (minőség és mennyiség) irányába haladt már a kezdetektől, és ezt az irányt követi napjainkban is. Ennek eredményeként az egyik legmodernebb fajtának tartják.

4. táblázat. A blonde d’Aquitaine fajta jellemzői

4. táblázat. A blonde d’Aquitaine fajta jellemzői

A tenyésztők körében igen elterjedt a mesterséges termékenyítés, valamint a fiatal borjak (4-6 hónapos) értékesítése, mivel a hízlalás más régióban történik. Az időjárási viszonyokat, különösen a magas hőmérsékletet, jól tűri. Téli tartási körülmények között a szabad, félszabad és az istállózott tartásra egyaránt alkalmas.

A fajta súlygyarapodása kimagasló, nem ritka a napi 2 kilót meghaladó eredmény. Nagy súlyra hízlalható, faggyúsodás nélkül. Könnyen ellő, kiegyensúlyozott vérmérsékletű fajta. Kiválóan alkalmas végtermék előállító keresztezéshez, tekintettel arra, hogy az izmoltságot látványosan javítja, és 14-16 hónapos korra nagy végsúlyú terméket ad.

A blonde d’Aquitaine szarvasmarha húsát étkezési célú felhasználás szempontjából három csoportba sorolják:

  • hízlalt nőivarú marha:
    minimális vágási életkor: 28-30 hónap,
    minimális hasított testsúly: 420-450 kg
  • vágóborjú:
    minimális vágási életkor: 4-5 hónap
    hasított testsúly: 150-170 kg
  • fiatal, hízott bika:
    maximális vágási életkor: 18 hónap
    minimális hasított súly: 400 kg
    színhús aránya: 75-76%
    rostélyos keresztmetszet: 115-125 m2

Ennek a marhának a húsa bel- és külföldi piacon ugyancsak márkázott formában kerül forgalomba.

A fajta elterjedése

A blonde d’Aquitaine fajta megismerése az 1970-es évek végén, a franciaországi INTERAGRA cég magyarországi képviselőjén keresztül vált lehetségessé. A cég képviselője felajánlott 100 adag spermát az akkori egyik legjobb minősítésű Cresson nevű bikától.

A szaporítóanyag kipróbálása a martonvásári Új Élet szövetkezetben történt meg. A kezdeti igen kedvező eredmények hatására szaporítóanyag behozatalára és négy tenyészbika megvásárlására került sor, aminek segítségével Martonvásáron elkezdődött a fajtaátalakító keresztezés. A magyartarkával folytatott keresztezés igen jó eredménye folytán egyre nagyobb igény volt a szaporítóanyagra.

A fajtatiszta tehénlétszám növekedése 2000-től számottevő. Napjainkban kizárólag hazai tenyésztésű nőivarú állománya van a martonvásári Gábor-major Kft.-nek és a Dörögdi Mező Kft.-nek (Taliándörögd). További fajtatiszta egyedek importjára került sor a Néma Kft. (Akasztó), valamint a Határőr Zrt. (Babócsa) részéről. A Gyöngysziget Kft. Nagybaracskán jelenleg embrió-előállítással és -értékesítéssel foglalkozik.

Több magántenyésztő használ természetes fedeztetésre fajtatiszta bikát. Ezek száma jelenleg 16-18 között van. Tenyésztőszervezetünk folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai populáció alakulását. Ezek alapján megállapítható, hogy a fajtatiszta tehenek létszáma megnégyszereződött. Közel ilyen arányban emelkedett az összes fajtatiszta nőivarú egyedek létszáma is. Ez a dinamikus létszámemelkedés a fajta előnyeinek köszönhető.

3. táblázat. Az értékesített limousin tenyészbikák számának alakulása

3. táblázat. Az értékesített limousin
tenyészbikák számának alakulása

Fajtatiszta állatok nyilvántartása

Az egyesület jelenleg 10 003 limousin és 679 blonde d’Aquitaine tehenet tart nyilván. Ezek közül fajtatiszta a limousin esetében mintegy 4 000, a blonde d’Aquitaine-nál mintegy 600 egyed. Ezek kivétel nélkül az „A” törzskönyvi osztályban vannak nyilvántartva, amely azt jelenti, hogy származásuk több ősi sorig visszamenőleg ismert, termelés-ellenőrzési adataik hiánytalanok, és minimálisan 93,75% limousin-, ill. blonde d’Aquitaine-vérséget tartalmaznak.

Jelenleg az „A” törzskönyvben szereplő egyedek 90%-a 100% vérhányaddal rendelkezik, továbbá ismerjük szaporasági és borjúnevelési mutatóikat, küllemi eredményüket, borjaik adatait és azok termelési mutatóit.

Az „A” törzskönyv egészen az egyesület alapításáig nyúlik vissza. Ekkor készült el a tenyészállatok nyilvántartására szolgáló számítógépes rendszer is, amely rengeteg új fejlesztéssel napjainkban is működik. Már a 90-es évek elején, az Egységes Nyilvántartási Rendszer (ENAR) bevezetése előtt az összes akkori tehén származási és termelési adata egyaránt bekerült ebbe a rendszerbe. Amikor az ENAR rendszert bevezették, és az egyedek új fülszámmal történő jelölése megtörtént, a régi adatok bekerültek az új rendszerbe, és azok azóta is előhívhatók.

Napjainkban csak azok az állatok kerülhetnek ebbe a törzskönyvbe, amelyek a fent említett feltételeknek eleget tesznek. Ilyenek az importált tenyészállatok, amelyek legalább 2 ősi soros származási igazolással rendelkeznek (a vérhányad feltüntetésével), valamint az eleve „A” törzskönyven szereplő anyák utódai, ha apjuk ismert és azonos fajtájú.

Aki fajtatiszta tenyészállatot vásárol, az egyesület által kiadott és hitelesített származási igazolással, az biztos lehet benne, hogy ezen egyedek származási adatai ismertek, és kivétel nélkül rendben vannak.

Az „A” törzskönyves egyedekről és azok utódairól a tenyésztők kötelesek adatot szolgáltatni. Ezek elsősorban ellési és mérési adatok (születési dátum, születési súly, ellés lefolyása, ivar, anya, választás dátuma, választási súly). A beérkező adatokból az egyesület a tenyésztési programban előírt módon szaporodási és borjúnevelési indexet számol. Ezek alapjául az első ellési életkor, a két ellés közötti idő és a választási adatok szolgálnak. Természetesen a borjak származásának igazolásához a DNS-vizsgálattal történő származás-ellenőrzés kötelező.

Az egyesület általában két esetben végez helyszíni minősítést. Ilyen eset a tenyészbika-előállítás, ahol felügyeli a zárósúly mérését, valamint elvégzi a küllemi bírálatot, a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) illetékes munkatársával együttműködve. További ilyen eset azoknak a teheneknek a küllemi bírálata, amelyek kizárólag az „A” törzskönyvben szerepelnek. Ez utóbbi bírálatra általában a tehenek négy-ötéves kora körül kerül sor, a második borjuk megellése után. A küllemi bírálatot általában élősúly mérése is kíséri.

Tenyészbika-előállítást csak olyan tenyészet végezhet, amely „A” törzskönyves egyedekkel rendelkezik, és rendszeresen adatokat szolgáltat. A limousin esetében a teljes törzskönyvezett létszám kb. egyharmada ebbe a kategóriába esik, míg a blonde d’Aquitaine esetében ez az arány mintegy 90%.

B és C törzskönyvek

Egyesületünk „B” törzskönyvi osztályba sorolja azon egyedeket, amelyek származása 2 ősi sorig ismert, és ebben az apák kivétel nélkül „A” törzskönyves, központi lajstromszámmal ellátott, fajtaazonos bikák. Származási igazolás részükre csak akkor adható, ha az összes papíron szereplő ős ilyen fajtatiszta tenyészbikától származik, ami azt jelenti, hogy az egyedek legalább 87,5% fajtatiszta vérséggel rendelkeznek.

Sajnos ebben az esetben el kell mondanunk, hogy a tenyésztők által küldött adatok igen hiányosak, szinte csak a születési és származási adatok ismertek. Sok esetben még a választásról sem küldenek információt. Emiatt nem ismerjük a tehenek tenyészértékére vonatkozó paramétereket; többek között a szaporodási és borjúnevelési mutatókat. Ilyen esetekben a küllemi bírálat elvégzésének nincs értelme.

Hosszú távú célunk, hogy ezen tenyészeteket előbb-utóbb felzárkóztassuk, és adataikat felhasználva további értékes információkhoz jussunk, amelyek belátható időn belül a két fajta további tenyésztési eredményeinek javulásához segítenek.

Az „A” és „B” törzskönyvi osztályon kívül létezik egy harmadik, „C” jelzéssel ellátott, úgynevezett kereskedelmi nyilvántartás, amely csoportba azon egyedek tartoznak, amelyeket az egyesület tagjai, tenyésztői vásároltak, általában származási papírok nélkül. Ezekre az egyedekre az egyesület semmilyen igazolást nem ad ki, csak információs célból történő regisztrációt végez. Ennek az az oka, hogy a későbbiekben ezek az anyák lesznek a keresztezések alapjai, amely mind a limousin, mind a blonde d’Aquitaine fajta esetében a fajtaátalakító keresztezések kiinduló egyedei.

Vásárlás előtti tanácsok

Egyesületünk kiemelten ellenőrzi az egyes törzskönyvi osztályokban szereplő teheneket, így vásárlás esetén a vásárlónak rövid időn belül tájékoztatást is képes adni a megvásárolandó egyedek származási adatairól, törzskönyvi besorolásukról, vérhányadukról, valamint őseinek termelési eredményeiről. Ezt bárki igényelheti e-mailben, faxon vagy telefonon, amely elérhetőségek megtalálhatók az egyesület honlapján (www.limousin.hu). Amennyiben ezt a vásárló nem mulasztja el, úgy garantáltan ellenőrzött, ismert teljesítményű állatokra tehet szert, amelyek nagy valószínűséggel beváltják az ezekhez a rendkívül piacképes minőséget jelentő állatokhoz fűzött reményeket, mind a tenyészállat-előállítás, mind pedig az árutermelés terén.

Reméljük, tájékoztatóink hasznos segítséget nyújtanak az eredményes tenyésztői munkához! Horn Artúr professzor szavaival élve „Nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit elmulasztunk.”

Szücs Márton ügyvezető

Limousin Tenyésztők Egyesülete

Ez a cikk a MezőHír 2013/07 - júliusi számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-xSH

-=oOo=-