Gazdaportré

Barna György az a típusú gazdaember, aki nem tud meglenni munka nélkül. Ha éppen végzett valamivel, akkor egy szusszanásnyi szünet után már munka után néz, és talál is ekkora portán. A munka hozadékának pedig volt és van is helye, hiszen három gyereket neveltek fel. [...]
Sok múlik azon, hogy az ember szakmai életpályája hogyan indul. Vannak-e követendő példák, kedvcsináló momentumok,...
Gazdász körökben mindig furcsa gondolatokat ébreszt, hogy városi indíttatású gyerekből hogyan lehet az idők folyamán kiváló...
Kellemes orgánumú, halk szavú, meleg tekintetű, törékeny alkatú asszony, aki a mezőgazdasági munka olyan szegmensét választotta...
Kacsóta alig háromszáz lelkes település Baranya megyében. Földjei jók, ahol a szorgalmas parasztember remélheti a boldogulását. Ebben bízott Papp Zoltán (59), amikor negyedszázada a meglehetősen [...]
Igazi gazdászember, aki nagyon szeret beszélgetni mindenkivel, akivel megtalálja a hangot és a témát, de az utóbbiban nem válogatós. Erős és hosszantartó a kézfogása van ma is, miközben az ember [...]
Lehoczky György ma is visszajár dolgozni korábbi munkahelye jogutód gazdaságába, a Battonyai Agrár Zrt.-be, mert a munka, a szakmai ismeretek iránti fogékonyság, az idő hasznos eltöltése legalább [...]
Talán akaratán kívül is az ismert emberek közé tartozik, hiszen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az általa vezetett több ezer hektáros Abaúji Charolais Mezőgazdasági Zrt. cégcsoportjának eredményei, valamint a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének elnöki tisztje, valamint az általa elvégzett szakmai munka ezt törvényszerűen magával hozta. Olyan ember, aki már fiatal agrárszakemberként sem akarta elfogadni a természet által kíméletlenül rájuk kényszerített hátrányos helyzetet. Az encsi kistérség szülötteként gyerekkorától gyűjtötte a tapasztalatokat, megfigyeléseket, azt remélve, hogy egyszer az irányítása alatt működő gazdaságot országos viszonylatban is eredményessé és versenyképessé tegye. Agrárszakember és vezető lett – a terveinek megfelelően –, és nem nyugodott bele abba, hogy a mezőgazdaság éppen az ő szülőföldjén valljon kudarcot. [...]
Tóth László harmadik fiúgyerekként született a családjukba, Viszneken. A nagyszülők tízegynéhány holdas kisparasztok voltak, földdel és állatokkal foglalkoztak, szülei is belefogtak volna, csak a szövetkezetbe be kellett adni a földet, így aztán csak a háztáji állattartás maradt nekik a főállású munka mellett. Aztán a fővárosi munkavállalásból mégis hazajött az édesapja, és beállt ’59-ben a tsz-be, ahol tagi jogviszonyt létesített, és nyugdíjazásáig a tehenészetben dolgozott. [...]
A néhány éve már Hegykőn élő nyugdíjas óvári gazdász visszatért vidékre, hogy közelebb legyen a természethez. Távol a város zajától, ott, ahol megtalálja a nyugalmat, és érzi a vidéki emberek [...]
A burgonyatermesztési ágazat igazgatója, Tasnádi László (42), aki a titulusa mellett valóban a feldolgozóüzem megálmodója, a technika beszerzője, a kivitelezés nyomon követője, a termelés beindítója, [...]
Pest megye északkeleti, Nógrád megyével közvetlenül határos részén található a mintegy 1 350 lelkes község, Verseg. Lakossága a hely földrajzi adottságaiból eredően többnyire a mezőgazdaságból élt, ennek ellenére az egyik legszegényebb települések egyike volt, hosszú évtizedeken keresztül. [...]
Komárom megye és Komárom város környezetében aligha van olyan agrárszakember, aki ne ismerné a Solum Zrt. ügyvezető igazgatóját, Dr. Szentirmay Andrást (60). Óvári gazdászként került vissza a város [...]
Fodor István felmenői mind gazdálkodó emberek voltak, kisebb-nagyobb birtoktesteket tudhattak magukénak a családfa szerint, az 1760-as éveket követhetően. Ebből fakadóan már gyerekkorában óhatatlanul együtt kellett élni a paraszti munkával, gyerekként is segíteni kellett, ahol a szükség megkívánta. Különösen a kuláküldözés idején volt muszáj helytállni, amikor édesapját is munkára vezényelték – nem véletlenül a betakarítási munkák idején –, és bizony kevés volt odahaza a munkáskéz. [...]
Mosonmagyaróvár a lakosság létszámához viszonyítva a rendszerváltozás előtti Magyarország legiparosodottabb városa volt, hét gyárral és néhány kisebb feldolgozó üzemmel. [...]
A Bükk déli lábánál, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén helyezkedik el Tard, ez a 600 lelkes szalagtelepülés, amely szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, és ez a két nagy [...]
A Szigetköz hatalmas, kavics hordalékkúpján megülepedett réti-öntéstalaj jó feltételeket biztosít a szántóföldi növénytermesztés és állattartás számára, amit az itt élő emberek jól ki is használtak az idők során. A Duna váratlan – és az itt élő őslakók számára máig érthetetlen – elterelése, vízhozamának drasztikus lecsökkentése azonban alaposan megváltoztatta a vízgazdálkodási viszonyokat, és jelentős károkat okozott az itt gazdálkodóknak. Újra kellett gondolni a gazdálkodás egészét, és alkalmazkodni a megváltozott ökológiai környezethez. Mára ez többé-kevésbé sikerült – mondja a Dunaszeg székhellyel működő Szigetközi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, Pék László (57), aki immár 33. éve indítja el legjobb tudása szerint – a hosszú átalakulási folyamatokon átment és mára 600 ha területet művelő, állattenyésztés nélküli gazdaságban – a három ipari növényre alapozott szántóföldi vegetációt, a nyereséges termesztés reményében... [...]
A Lajtamag Kft. neve ma már jól cseng országszerte, hiszen a cég a hazai alternatív növények és más haszonnövénye egyik nagy vetőmag-előállító bázisa. A külföldi partnereikkel ápolt jó kapcsolatok [...]
Talán nagyon fondorlatos, ugyanakkor tudatos mesterségtársításnak lehetne nevezni azt a helyzetet, amikor úgy választ az ember életreszólóan hasznos elfoglaltságokat, szakmákat, hogy gyakorlásuk közben megfelezi az évet. Egyik felében profi méhész és méztermelő, annak minden fortélyával, gondjával és nehézségével, másik felében pálinkafőző mester, a háta mögött egy saját objektummal, élvezve az emberek bizalmát és nagyrabecsülését. [...]
A Győrtől keletre, mintegy 14 km-re található Bőny 2400 lelkes község, amelyen négy számjegyű út vezet keresztül Bábolna irányába. Ez sok mindent megmagyaráz, hiszen talán éppen emiatt fejlődik itt [...]