Ilyen a magyar vetőmag és vetésszerkezet külföldről nézve
Az Európai Vetőmagszövetség elnöke a klasszikus nemesítés esélyeiről és a mezőgazdaság vetésszerkezeti változásairól.
Az Európai Vetőmagszövetség elnöke a klasszikus nemesítés esélyeiről és a mezőgazdaság vetésszerkezeti változásairól.
Hektáronként ekkora összeget kellene felkínálni a termelőknek az áhított zöld célokért.
Gazdaságosnak és talajkímélőnek tűnik a no-till, de hosszú távon nem nyerünk vele.
A zöldítés megfelelő növényei fajban gazdagítják a vetésforgót, és megkötik és tárolják a légköri nitrogént.
A környéken sokan meg fogják csodálni, a végén zöldtrágyaként is javíthatja a talajt, ha más ötlet nincs.
Környezetbarát, megújuló ipari alapanyagot ad, és illeszkedik a biogazdálkodási rendszerekbe is.
A fehérmustárt szinte mindenütt termesztik, nincs kiemelhető termesztőkörzete az országban.
A vetésváltási előírások lazábbak, mint a gyakorlat.
A leegyszerűsödött, gabonatúlsúlyos vetésszerkezet nem kedvez az optimális vetésforgónak.
A búza nagyot nyújtózkodott, a repce visszaszorult, a napraforgónak kevesebb hely maradt.