– A magyar termelők évről évre nagyobb területen használják a növénykondicionáló készítményeket. Ezek szerint már jól tudjuk pozícionálni a biostimulánsokat a termesztéstechnológiában?
– Ezek szerint már nem lehet mindent az időjárásra fogni?
Pais István, a Huminisz Kft. kereskedelmi vezetője
– De mégiscsak a nyereség lesz a döntő itt is: a gazda, ugye, számol. Így látja ön is?
A gazda számol, ezt igazolja az is, hogy a növénykondicionálók felhasználása évente átlagosan 12%-kal nő világszerte
– Közelítsünk a főszereplőkhöz! Mik is valójában a biostimulátorok?
Azt azonban tudnunk kell, hogy mit hol használhatunk optimálisan. A huminsavak például nagy méretű és tömegű molekulákból állnak. Alkalmazási területük főleg a talaj, illetve a növények gyökérzónája. Kiváló és tartós táplálékot jelentenek a talajlakó mikroorganizmusok számára, és ezáltal fokozzák azok aktivitását és szaporodását. Ezzel szemben a fulvosavak kis méretű és molekulatömegű vegyületek. Alkalmazási területük elsősorban a lombtrágyázás, bár a talajlakó mikrobák számára is gyorsan hasznosítható táplálékot jelentenek, de ott nincs tartós hatásuk. A növények leveleire kerülve viszont kis méretük és természetes jellegük miatt gyorsan és maradék nélkül felszívódnak. Áthatolnak a növényi sejt falán, sőt a sejtalkotók membránjain is.
– Feltétlenül. Helyreállítja az élő sejt természetes kémiai egyensúlyát, aktiválja és energizálja annak életfolyamatait. Lényegében olyan hatású a növényben, mint amilyen hatású az Aspirin az emberi szervezetben. Oldatba viszi, tehát a növények által felvehetővé teszi a különböző fémionokat és ásványi anyagokat, ezáltal ezek biokémiailag aktívvá és mobillá válnak. Javítja a tápelemek hozzáférhetőségét és felvehetőségét. Ha jobban belemegyünk a kémiába: természetes kelátképzőként segíti a fémionok bejutását a növényi sejtekbe, mert kis méretének köszönhetően könnyen átjut a sejtet határoló membránon. Katalizálja egyes enzimek működését, növeli azok aktivitását. A transzamináz enzim pl. fontos szerepet játszik a fehérjék alkotóelemeinek (aminosavak) előállításában, a növekedésben, végső soron tehát a termés mennyiségének és minőségének kialakulásában. Az invertáz enzim pedig a különböző cukrokat bontja alkotóelemeire, amelyek mint energiaforrások így gyorsan felvehetővé válnak a növény számára.
SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ
